>>[Kínai fontos feltárások]

A Xixia-dinasztia királysírjainak ásatása
A Xixia-dinasztia királysírjainak feltárása a XX. század egyik legnagyobb kínai régészeti eredményének számít és fontos szerepet játszott a kínai nemzeti kisebbségek múltjának régészeti feltárásában.
Több mint 770 évvel ezelőtt Kínában egyszerre három dinasztia uralkodott. Az ország középső részén a han nemzetiségű Song-dinasztia, az északkeleti részén a Nüjing, más szóval a Liao királyság, északnyugati részén pedig a dangxiang nemzetiségű Xixia királyság volt.
A Xixia-dinasztia 10 császára 189 évig uralkodott. Az államnak saját beszélt és írott nyelve volt. Miután Dzsingisz kán a XIII. század elején egyesítette a mongol törzseket, csapatai 22 év alatt számtalan támadást indítottak a Xixia-dinasztia ellen, végül 1227-ben bevették a dinasztia fővárosát, Xingqingot és megdöntötték a dinasztia uralmát. Ezután embertelen pusztítást, valóságos népirtást folytattak a dangxiang nemzetiségűek között. Ennek során a dinasztia történelmi, kulturális és építészeti emlékei és írott feljegyzései mind megsemmisültek. Ezért ez a királyság csak rejtélyeket hagyott ránk.
Az írott kínai történelmi feljegyzésekben alig van utalás a Xixia-dinasztiáról. De a régészek és a történészek nem adták fel ennek az ősi dinasztiának a kutatását. Hosszú időn át az építészeti maradványokból, régészeti leletekből és a hiányos írott anyagokból próbálták kideríteni a dinasztia történetét. Szerencsére a múlt század 70-es éveiben egy repülőtér építése során véletlenül rábukkantak a Xixia-dinasztia királyainak sírtelepére. Az elmúlt három évtizedben a kínai régészek több ízben vizsgálódtak, és feltárásokat végeztek a sírtelepen. Ennek alapján megállapították a császári sírok földrajzi fekvését, helyét és szerkezetét.
A Xixia-dinasztia császári sírtelepe mintegy 50 négyzetkilométeren terül el, itt 9 király sírja és több mint 250 arisztokrata, illeve nemes síremléke található. Ez Kína egyik legnagyobb, épségben fennmaradt császári temetkezési helye. Minden császári sírt egy egész komplexum vesz körül és fal övezi. A sírok alakja olyan, mint az ősi egyiptomi piramisoké. Mind délre néznek, komolyságot, csendet és momumentalitást árasztanak.
A hármas sír a legnagyobb és a leginkább épen maradt egység. A régészek szerint Yuan Hao, a Xixia-dinasztia alapító császára nyugszik itt. Eddig leginkább éppen ezt a hármas sírt tárták fel. A sír nyolcszögletes, kúp alakú tornya az északnyugati sarokban a sírbolt mögött emelkedik, és agyagból készült. Az építmény nem üreges. A torony öt vagy hét emelet magas. Emeleteinek számát ma nehéz pontosan megállapítani, hiszen az emeletek közötti különbség már részben eltűnt. A torony átmérője a földszínten 34 méter. A sírtornyok különleges építmények és tükrözik a Xixia-dinasztia temetkezési szokásait. Kínában más sírtelepeken nincsenek ilyen tornyok.
2000. április 30-án a régészek a hármas sírtelep északkeleti sarkában egy emberarcú, de madártestű szobrot találtak, amelyet madár-embernek neveztek el. Az archeológusok szerint ez a madár-ember figura a buddhista szent könyvekben ábrázolt Jialin Pinjia madár szobra. Szanszkritül a Jialin Pinjia madarat jelent. Kínai nyelvű forditása viszont csodálatos hangú madarat jelent. Ez az énekesmadár a Himalája hegységben él, gyönyörű a hangja. A buddhista hit szerint ez a mennyország madara. A kiásott madár-emberfigura a buddhista stílusú építmények díszítő figurája.
A sírtelepen emlékeket találtak a dangxia nemzetiség írott nyelvén, valamint a pásztornép és a városi lakosság életét ábrázoló féstmények, pénzek, és sok más kulturális és művészeti alkotás került elő. Ezen kívül több mint 140 ezer cserépre, több mint 200 építészeti díszítményre, valamint számos kerámiatárgyra bukkantak.
A sírtelep kialakítása és építése során átvették a han, azaz a kínai császárok temetkezési épületeinek stíluselemeit, ugyanakkor tanultak a buddhista művészettől is. Ezért a Xixia-dinasztia császárainak temetkezési helye a han és a dangxiang nemzetiség, valamint a buddhista kultúra ötvözete, és igen jelentős lelet a császári sírtelepek feltárásának történetében. Ezek a régészeti leletek adalékként szolgálnak a Xixia-dinasztia kultúrájának és történelmének kutatásához.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19