A Dongting Kína második legnagyobb édesvizű tava. A tó közepén áll egy zöld vegetáció takarta kis domb, amelyet Dongting hegynek neveznek, s a tó erről kapta a nevét. A tó körzetének összterülete (a tavon kívül a környéki vizeit is magában foglalva) majdnem 18 ezer négyzetkilométer. Déli része Hunan tartományhoz, az északi pedig Hubei tartományhoz tartozik. Mikor eljön az árvíz, a tó tengernek néz ki, ilyenkor a vízfelület területe megközelíti a 4000 négyzetkilométert, a befogadóképessége pedig meghaladja a 10 milliárd köbmétert. A Dongting déli részébe a Xiangjiang, a Zishui, a Yuanshui, és a Lishui folyók, északi részébe pedig a Songzi, a Taiping, az Ouchi, a Tiaoxian folyók torkollnak. A tó vizének körforgása olyan bonyolult, mint egy ember vérkeringésének működése. A tó olyan, mint egy emberi szív, a beömlő folyók olyanok, mint a gyűjtőerek, a Jangce, amely a Dongting tó északi peremét keresztezi, olyan, mint a verőér. A Dongting tó Yueyang város Chenglingji elnevezésű helységénél találkozik a Jangcével. A tó, mint egy természetes víztároló, árvízszabályozó szerepet játszik a Jangce középső szakaszának vízgyűjtő-területén.

Egy Jin-dinasztiabeli híres író művében már említettte a nagy tavat. Szerinte a Hadakozó Fejedelemségek korszakának (időszámításunk kezdete előtti 475-221) végén mivel nagyon leülepedett az iszap és a homok, a Yunmeng mocsár két részre oszlott, a Jangcétől északra lápvidék képződött, délre pedig a beláthatatlan, majdnem 500 kilométerre húzódó tó, a Dongting.

1 2 3 4 5