>>Kínai ünnepek

A kínai kisnemzetiségek tavaszünnepi szokásai

A tavaszünnep az 56 kínai kisnemzetiség közös ünnepe. A han nemzetiség mellett sok kisnemzetiség is a saját maga módján emlékezik meg erről a napról.

A li nemzetiség (tagjai elsősorban a dél-kínai Hainan tartományban élnek) családjukkal ünneplik az újév előtti estét. A családtagok összegyűlnek, finomakat főznek, pálinkát isznak, közben énekelnek.
A yi nemzetiség (tagjai elsősorban a délnyugat-kínai Szicsuan tartományban élnek) a tavaszünnep idején a yi nemzetiségiek együtt táncol, a tánc neve: axi diaoyuewu. A tavaszünnepen egyes falvakban a férjek vezetik a háztartást, a feleségeket pihenni hagyják.

A miao nemzetiség (tagjai elsősorban kínai Hunan és Guichou tartományban élnek) saját nyelvükön kejiannak nevezik a tavaszünnepet, minden család disznót- és juhot öl az alkalomra, hogy az új évben boldogok legyenek. Emellett a miao nemzetiség tagjai együtt éneklik az új tavaszi dalt.

A man nemzetiség (tagjai elsősorban az északkelet-kínai Pekingben és Hebei tartományban élnek) kétszer üli meg a tavaszünnepet, előtte ló ugratási versenyt rendeznek.

A dong nemzetiség (tagjai elsősorban a délnyugat-kínai Guichou tartományban élnek) az ünnepre idején halat szolgálnak fel, az az ünnepi fogás, ez hozza meg hitük szerint a jövő évi boldogságot.

A zhuang nemzetiség (tagjai elsősorban a délnyugat-kínai Guangxi Zhuang Nemzetiségi Autonóm Területben élnek) az újév előtti este elkészíti a következő napra szánt ételt, számukra ez jelenti a boldog jövőt.

A qiang nemzetiség (tagjai elsősorban a délnyugat-kínai Szicsuan tartományban élnek) családjai a tavaszünnep idején áldozatot mutat be az elődök tiszteletére. Emellett az újév előtti este összeülnek és pálinkaivászat mellett beszélgetnek.

A shui nemzetiség (tagjai elsősorban a Nyugat-Kínában fekvő Guizhou tartományban élnek) fiatal képviselői a tavaszünnep idején a felnőttektől cukrokat és gyümölcsöket kapnak, aki többet kap, az azt jelenti, hogy boldog és ügyes lesz a jövőben.

A bai nemzetiség (tagjai elsősorban a Délnyugat-Kínában fekvő Yunnan tartományban él) családjai reggel édes vizet isznak, ami az édes jövőt jelképezi.

A koreai nemzetiség (tagjai elsősorban az Északkelet-Kínában fekvő Jilin tartományban élnek) családjai úgynevezett páros újévi feliratokat ragasztanak ki és finom ételeket készítenek az ünnep alatt. Ezután gyönyörű ruhában felkeresik az idősebb családtagokat.

A mongol nemzetiség (elsősorban az Északnyugat-Kínában fekvő Belső-Mongóliai Autonóm Területen él) tagjai gyönyörű ruhába öltöznek, a fiatalok lóháton felkeresik az idősebb családtagok sátrait. Emellett a mongolok közül sokan maszkkal az arcukon énekelnek és táncolnak a jeles ünnep alkalmából.

A hani nemzetiség (elsősorban a Délnyugat-Kínában fekvő Yunnan tartományban él) az ünnepen nagy ceremóniát rendez a 13 éves fiataloknak, az ünnepség után a fiatalokat felnőttnek tekintik.
A pumi nemzetiség (elsősorban Yunnan és Szicsuan tartományban él) reggel petárdázással kezd, majd hangszerekkel ünnepel.

A buyi nemzetiség (elsősorban a Délnyugat-Kínában fekvő Guizhou tartományban él) fiatal tagjai az ünnepen gyönyörű ruhában meglátogatják egymást, vagy együtt kirándulnak.

Az elongchun nemzetiség (elsősorban az Északkelet-Kínában fekvő Heilongjiang tartományban él) fiataljai a reggeli idején egy pohár pálinkát adnak az idősebb családtagoknak a tiszteletet jeleként, majd a fiatalok egymásnak adják az italt. A reggeli után a fiatalok versenyre gyűlnek össze.

A dawuerhan nemzetiség (elsősorban az Északelet-Kínában fekvő Heilongjiang tartományban él) fiataljai reggel befestik egymás arcát, amivel hitük szerint boldoggá teszik annak életét.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18