>>[Klasszikus bútorok]

Porcelán VII

Ha a porcelán egészét mázzal vonják be, annak az a legnagyobb előnye, hogy sem a víz, sem a levegő nem járja át, továbbá ha ütik az edényt, az szép hangot ad. A másik előnye pedig az, hogy optimalizálhatja az edény felületének szétszakadt csíkjait, s finommá teheti a felületet, tisztítását pedig megkönnyíti.
Az illusztráción látható, hogy a mázzal bevont 2 és fél liter űrtartalmú italos edény úgynevezett "tányér szájú". A kis tányér alakú száj könnyebbé teszi az edény tartalmának kiöntését. A nyakán két karika függ, ahova kötelet köthetnek. Hosszú a formája, de stabil, elegáns szépségű. Sárga az alapszíne, felületére két kínai írásjelet rajzoltak, aminek "két és fél liter" az értelme. A két írásjel mesterkéletlen, természetes szépségű.

Porcelán VIII

A kínai történelemben számos olyan népi égetőkemence található, amely hatósági kemencére gyakorolt hatást, új művészi ösztönzést jelentett a hatóságiaknak, és így született meg nem kevés példátlan kiváló mű. Az illusztrációban szereplő pálinkás kanna egy tipikus, úgynevezett "Yuhuchun-féle palack", hozzávetőleg a Hebei tartománybeli Cizhou helység hatósági kemencéjéből származott. Ilyen formát a Song és a Yuan-dinasztia (X-XIV. század) idején kezdték kiégetni, legtöbbször pedig a Ming és Qing-dinasztia (XIV-XIX. század) idején állították elő. A császári dinasztiákban igen kedvelték a pálinkát tartó ilyen edényt.
A "Yuhuchun-féle palack" (Jáde-kanna tavasz) külalakja egyszerű szépségű, a szája kissé kifelé nyúlik, vékony a nyaka, a hasa pedig öblös, és habár az alja szűk, ennek ellenére nem instabil. Művészeti szempontból pontosan megfelelő a nagysága és egyszerűsége. A száját úgy tervezték, hogy alkalmas a pálinka kiöntésére. Az edény egészét mázzal vonták be, nem található rajta semmi díszítés. Alakja szempontjából semmiben sem különbözik a Tiltott Városban őrzött "Yuhuchun-féle" palackoktól, csak azok porcelánból készültek, díszítésük és elkészítésük nagyobb luxusra vall.

Porcelán IX

Az úgynevezett Kuilong csík a Shang-dinasztiában (i. e. 1600— i. e. 1046) a bronzedény felületén vésett csíkok közül a leggyakrabban volt látható. Néha a két Kuilong csíkból egy Taotie csík (a klasszikus szájhagyomány szerint a mohó vadállat, az ősi bronzedényen általában a feje szolgált díszként, amelyet Taotie csíknak hívnak) áll, néha a Kuilongot a Taotie csík csatolt díszeként használták. A kínai Yuan-, Ming- és Qing-dinasztiában (13.—19. század) számos, az illusztráción szereplő Kuilong tálhoz hasonló sárkányos csíkú tálakat állítottak elő. 
Az illusztráción a Kuilong tál fehér porcelánú, rajta a kék csíkok ritkán helyezkednek el. A szájának pereme alatt és a fenékén az úgynevezett Shuangxian csíkot rajzoltak, a központján pedig egy Kuilongot. A hasának belső részén két Kuilongot festettek le. A többi részeket fű vagy virág formájú csíkokkal díszítették, amelyek sűrűk, de vizuálisan nem zavarják a nézőket.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24