| • Urtiin duu-a mongol népdalok Az urtiin duu (hosszú dal, ének; kínaiul changdiao; angolul Mongolian folk long song) a mongol népdalok egyik válfaja. Kína Belső-Mongólia Autonóm Területének északi részén és Mongóliában terjedt el. A műfaj legfőbb sajátossága, hogy hosszú, elnyújtott hangokon éneklik, a nóták szövege igen kevés szóból áll. A dallamvezetés lehetőséget ad a pásztornép életének, a puszta, a lovak, a kék ég és a tavak lírai ábrázolására. Az urtiin duu-t pásztordaloknak is nevezik. A népdalművészet a pásztorkultúra egyik fontos része... |
| • A xianxiao népballada Qinghaiban A nyugat-kínai Qinghai nagy kiterjedésű tartomány, ahol sok nemzetiség él. Hosszú történelme során sok népművészeti ág fejlődött itt ki. Ezek egyike a xianxiao elnevezésű ballada, amely főleg a Sárga-folyó és a Huangshui folyó találkozásának térségében, azaz Qinghai tartomány székhelyének környékén és Hezhou körzetben terjed el. A xianxiao olyan balladaműfaj, amely mind elbeszélést, mind hangszeres kísérettel előadott énekeket tartalmaz, és amelynek fő témája a hűség problematikája. A xinxiao művek többnyire a gonosz elűzését hirdetik... |
| • A xiyan-dörzskő A kínai kalligráfia „négy kincse" az ecset, a dörzskő, a tus és a papír. Kínában úgy tartják, hogy ezek az eszközök nélkülözhetetlenek az írástudók és értelmiségiek számára, ezért gyakorta „négy kincsként" emlegetik őket. A régi kínaiak a dörzskőt, azaz a tusdörzsölő követ tartották a legértékesebbnek anyaga és precíz, aprólékos kidolgozottsága miatt. Anhui tartományban, Huangshan város környékén már több mint 1200 éve termelik a xiyan elnevezésű tusdörzsölő követ, amely Kína négy legismertebb dörzskövének egyike. A környék a Tang- és a Song-dinasztia korában a... |
| • Dasztan eposz a kínai kazakoknál A kazah hosszú múlttal rendelkező pásztorkodó, sátorlakó nemzet, amely Kínában főleg a Xinjiang Ujgur Autonóm Terület északi részén él. A dasztannak nevezett eposz a kazah népcsoport nomád kultúrájának hordozója. A dasztan szájhagyomány útján terjedő, hosszú elbeszélő költemény, amely a 9. és 10. század között született. A témája a kazak nép története, amelyet a főhősök köré szőtt fontosabb eseményekkel mutat be. A regősök a dasztan hősköltemény előadása közben önmagukat kísérik dombrájukon. A dasztanok igen terjedelmesek, cselekményük összetett... |
| • A Fuzhou-i árnyjáték Kína egy hosszú múlttal és sokszínű kultúrával rendelkező, sok nemzetiségű ország. Már több száz hagyományos értéket soroltak be az állami szintű szellemi kulturális örökségek közé. A listán szerepelnek népi irodalmi emlékek, népi rajzművészeti hagyományok, népszokások, a klasszikus ünnepek, népdalok, népművészeti és kézműipari értékek, a képzőműmészetek, néptáncok, artista számok, a hagyományos gyógymódok, gyógyszerek és más szokások is. A következőkben a kínai szellemi kulturális... |
| • Törvényalkotói munka a szellemi kulturális örökségek védelméről A kínai Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának tagjai a csoportokban zajlott felülvizsgálaton úgy vélekedtek, hogy a modern életvitel miatt egyre több szellemi kulturális örökség tűnt el, és tűnik el, el fognak veszni azok a szellemi kulturális örökségek, amelyeket a mesteremberek csak úgy tarthatnak életben, ha tudásukat átadják a fiatalabb generációnak. Kínában ma már egyre kevesebb a szellemi kultúrával foglalkozó mesterek száma, és túlnyomó részük idős, vagy már nem is él, így sok kínai szellemi kulturális örökség, hagyományos technika, művészet... |
| • Három Párhuzamos Folyó A yunnani Három Párhuzamos Folyó természeti körzet a Qinghai-tibeti-fennsík déli részén fekvő 41 ezer négyzetkilométeres kiterjedésű Hengduan hegységnél hömpölyög. A körzetben több hegylánc, mint egy spanyolfal választja el a Nujiang, a Lancang és a Jinsha folyót. Az egész panoráma Kelet-, Dél-Ázsia és Qing-tibeti-fennsík találkozásánál nyílik. A geológiai képződmény párját ritkító, különböző hegységi különleges geomorfológiai formák és ezek változásait ?felvonultató" terület, ráadásul számtalan élőlény őshonos ezen a területen. A körzetben... |
| • Huanglong A Huanglong tájegység első érdekessége: számos színes tavacska látható itt. Mivel a tájegység egy karsztvidék, a mészkő lepusztulása miatt számos tavacska alakult ki, amit a napfény gyönyörűen megszínez. Itt egy 4 kilométer hosszú, 30-170 méter széles völgy is található, ahol a mész lerakódott a föld felszínére. Ez a völgy olyan, mintha egy sárkány lenne, innen származik a tájegység neve is. Itt a mésszel borított felszínen színes teraszos tavacskák sorakoznak egymás után a magasba emelkedve, amelyekből vízesések zúdulnak a mélybe. A több mint 3400 kristálytiszta vizű tó a napfénytől fénylik. |
| • A Tiltott Város A Pekingi Tiltott Város a kínai Ming és Qing-dinasztia csácsárainak, egész pontosan 14 Ming és 10 Qing, azaz összesen 24 császárnak volt az otthona. A palota Peking központjában fekszik. A Ming és Qing-dinasztia idején "Tiltott Város"-nak hívták ezt a császári palotaegyüttest, minthogy közönséges halandó nem tehette be a lábát a területére. A történelmi feljegyzések szerint a Ming-dinasztia uralkodója, Yongle császár határozta el a Tiltott Város építését. 1407-ben láttak neki a munkának, és 1420-ban fejeződött be az építkezés, tehát összesen 14 évet vettek igénybe a munkálatok. |
| • Nagy Fal A Nagyfal története az időszámítás előtti 7. századba nyúlik vissza. Akkor Közép-Kínában hatalmas őrtornyokat, bástyákat, illetve erődítményeket és az ellenség érkezését jelző létesitményeket épitettek az északon élő népek támadásai ellen. Később falakkal kötötték össze ezeket az épitményeket. Majd a Tavasz és az Ősz, valamint a Hadakozó fejedelemségek korában a különböző fejedelemségek hegemoniára törekedtek, ezért az egyik háború követte a másikat. A fejedelemségek a határvidék domborzatát kihasználva falakat emeltek egymás ellen. |
| • Lushan hegység Már több mint két év telt el azóta, hogy Si Maqian, Kína első historiakönyv írója meghódította a Lushan hegység csúcsait, majd külön megemlítette ezek természeti szépségét könyvében. Azóta számos értelmiségi, prózaíró, költő és festő járt a hegységben, aki számos alkotását ihlették az idillikus életképet és tájak. A 8. században élt Li Bai neves költő egyik költeményében azt írta le a hegységről: "a nap gyönyörűen süt a hegységben tornyusuló felhőtengerre. Messziről olyan, mintha vízesések függnének a hegyoldalon, amelyek minden pillanatban 3 ezer chit... |
| • Az ókori Koguryo megalakulásától bukásáig 2004. július 1-én a Világörökségi Bizottság (WHC) Suzhou városban sorra kerülő 28. konferenciáján hivatalosan felvette az egykor Északkelet-Kínában és a Koreai-félsziget északi részén székelt ókori Koguryo királyság városainak, sírtelepeinek együttesét a Világörökségi Listára. Szakmai vita alakult ki Kína, Észak-Korea és Dél-Korea között a királyság múltjáról, szerencsére ez nem hátráltat minket, hallgatóinknak, internetes olvasóinknak az emberiség közös örökségének megismerésében. Az alábbiakban a királyság történetéről, világörökségi részeiről, kultúrájáról, valamint... |
| • A qinghai jiayai tibeti szőnyeg A tibeti szőnyeg Qinghai tartomány becses népművészeti alkotásainak egyike. Az itteni tibeti szőnyegek közül a tartomány Huangzhong megyéjének Jiaya falvában készített szőnyegek a leghíresebbek, amelyeket a szabad ég alatt élő tibeti juhok, kecskék, jakok és tevék gyapjából, illetve szőréből készítenek. A Jiaya faluban készített szőnyegek világos színűek, szépek és tartósak, nem fakulnak és nem is foszlanak a használat során. 2006-ban a Jiaya falubeli tibeti szőnyeget elsőként vették fel a kínai nem anyagi kulturális örökségek listájára. |
| • A Song-hegy, Kína szent hegyeinek egyike A Songshan, vagyis Song-hegy Henan tartományban fekszik, az öt szent taoista hegyek egyike. Lélegzetelállító látvány, geológiai értéke, kulturális vonatkozásai és történelme miatt a világörökségek részét képzi. A Song-hegy az öt szent taoista hegy közül a középső, amelynek vonulata hét csúcsával 64 kilométeren át húzódik, félelmetes meredeken emelkedve ki a völgyekből. A hegyvonulat legmagasabb csúcsa 1492 méter. A látnivalókat úgy a legegyszerűbb felfedezni, ha megszállunk a Taishi shan lábánál fekvő Dengfengben... |
| • Chengde császári nyaraló A császári nyaraló Pekingtől északkeletre, több mint 200 kilométerre a Hebei tartománybeli Chengde városban fekszik. Az utolsó kínai dinasztia császárai nyáron itt üdültek és intézték az állami ügyeket. 1703-ban láttak hozzá az építkezésekhez, amelyek 90 esztendőt vettek igénybe három császár, Kang Xi, Yong Zheng és Qian Long urakodása idején. A nyaraló a dél- és az észak-kínai építőművészet elemeit vette át. A nyaraló egész beosztása a dél-kínai kertesházak stílusához hasonlít. De szerkezetében és kivitelében átvették az észak-kínai építészet eredményeit. |
 |
 |
|
|
|
|
|
Just the Way You Are
