Az idősek napja Más hagyományos kínai ünnepekhez hasonlóan a Chongyanghoz, azaz az idősek napjához is sok nép-szokás és monda fűződik. A népmonda szerint kirán-dulással vagy a természet szépségeinek megcsodá-lásával elüldözhetik a gonosz szellemeket és a betegségeket. Régen őseink somfavirágot viseltek és krizantémpálinkát ittak, hogy megelőzzék a betegségeket. Ma a tudományos ismeretek szerint a somfavirág és a krizantém gyógynövénynek számít... |
A középősz-ünnep és a holdsütemény A kínai hagyományos időszámítás szerint minden év nyolcadik holdhónapjának tizenötödik napján tartják ezt az ünnepet. A hagyomány szerint az év során ennek a napnak az éjszakáján kerül a Hold a legközelebb a Földhöz, és ekkor látszik a legnagyobbnak, a legkerekebbnek. Ősidők óta az emberek ezen az éjszakán jókedvűen mulatnak, és gyönyörködnek a szép holdfényben. Az édesanyjukat meglátogató asszonyok hazamennek férjükhöz és gyermekeikhez... |
A Két Hetes ünnepe, azaz a kínai Szerelmesek napja A Két Hetes ünnepén az emberek előszeretettel fogyasztanak édességeket, ide tartoznak a dinnyefélék és más gyümölcsök, valamint a különféle édes tésztafélék is, melyeket a helyi ízvilághoz igazítva készítenek el úgy, hogy a sütemények igazi specialitások legyenek. Ezeket aztán kiviszik a szabadba egy asztalra, így mintegy várva Zhinu-t, hogy az égből lejőve dícsérhesse azokat. Ezután bámulják a távoli éjszakai eget, és felidézik magukban a szentek szerelmének a történetét... |
Qingming-ünnep - halottak napja Kínában Kínában összesen 25 nemzetiség tartja meg a qingming-ünnepet. Szokásaik eltérőek ugyan, de az ősök, az elődök, az elhunytak sírjainak letakarítása és a kirándulás alapvetően közös tradíció. 2006-ban a kínai kormány felvette a qingming-ünnepet az első számú szellemi kulturális örökségek listájára (National Non-Material Cultural Heritage List). A qingming-ünnep az ősök, az elődök emlékének napja. Az ünnephez közeledve az emberek kilátogatnak a temetőkbe... |
Mi is az a lampionünnep? A kínai hagyományos holdnaptári év első hónapjának 15. napján rendezik a hagyományos lampionünnepet, amely a kínai nemzet legnagyobb hagyományos ünnepének, a tavaszünnepnek a része, annak utolsó napja, 2011-ben február 17-re esik. A lampionünnepet az első telihold ünnepének is nevezik, hiszen a hagyományos, régi kínai időszámítás szerinti év első teliholdjának napjára esik.Ezt az ünnepet Kína legnagyobb nemzetiségén, a hanon kívül több mint tíz nemzeti kisebbség... |
A kínai tavaszünnep A kínai tavaszünnep, azaz a holdújév kezdete idén február 3-ra esik. A kínai hagyományos holdnaptár szerinti év első napja a tavaszünnep. Ez a kínai nemzet legnagyobb ünnepe, amely körülbelül olyan fontos a kínaiak számára, mint a karácsony a magyarok számára. A tavaszünnep családi ünnep. Ilyenkor valamennyi családtag összejön, a távolabb élők, dolgozók is hazatérnek, bármekkora távolságot is kelljen ehhez megtenniük... |
Nagyszabású kulturális fesztivál Urumcsiban A kínai Hszincsiangban az emberek szeretnek táncolni és énekelni. Ezért is nevezik Hszincsiangot az ének és tánc földjének. Itt sok népcsoport él, így a színtársulatok táncos és énekes műsoraiból saját nemzetiségi kultúrájuk, művészetük, folklórjuk köszön vissza. De ezek az alkotásaik Kína virágzását, a nemzetiségek egységét, boldog életét és alkotómunkáját is dicsőítik, fokozzák a kulturális termékek művésziességét, érzékletességét és korszerűségét... |
Huangdi napja A legendák szerint a kínai történelem ősi korszakában a közép-kínai Youxiong vidékén, a mai Henan tartomány Xinzheng városának területén született és nőtt fel Huangdi, birodalmának későbbi székhelyéül is ezt a helyet választotta. Méltán tartják a kínai civilizáció atyjának: ő egyesítette a huaxia népcsoportokat, azaz a kínaiakat. Ő teremtette meg és fejlesztette fel a kínai mezőgazdaságot, alkotta meg az ősi kínai írásjegyeket. Huangdi találta fel a ruhakészítést, a csónakot és a kocsit. Ő dolgozta ki a kínai számtant... |
A középősz-ünnep és a holdsütemény A kínai hagyományos időszámítás szerint minden év nyolcadik holdhónapjának tizenötödik napján tartják ezt az ünnepet. A hagyomány szerint az év során ennek a napnak az éjszakáján kerül a Hold a legközelebb a Földhöz, és ekkor látszik a legnagyobbnak, a legkerekebbnek. Ősidők óta az emberek ezen az éjszakán jókedvűen mulatnak, és gyönyörködnek a szép holdfényben. Az édesanyjukat meglátogató asszonyok hazamennek férjükhöz és gyermekeikhez, ami a család összetartozását szimbolizálja, és szerencsét hoz. |
Egyre népszerűvé válik a qixi ünnep Kínában 2006-ban a qixi ünnepet tehát a kínai valentin-napot a kínai állami szintű nem anyagi kulturális örökségek listájába vették fel.A kínai hagyományos kultúra tanulmányozásával foglalkozó szakértők szerint a kínai fiatalok egyre fokozatosan és jobban elismeri a qixi ünnep tartalmát és többféle kínai módon ünnepelik meg a qixi ünnepet. Ez azt jelenti,hoy egyre nagyobb figyelmet fordítanak a hagyományos kínai ünnepeknek, és országszerte egyre többen ünnepelik meg a kínai jeles napokat. A kínai qixi ünnep egy szomorú is szép szerelmi mítosszal függ össze... |
A sárkánycsónak-ünnep Ez az ünnep az 5. holdhónap 5. napjára esik, ez a nap a Duan Wu Jie. Eredete a több mint 2000 évvel ezelőtt élt kínai nagy költő, Quan Yaun legendájához kötődik. Annak idején a törzsállamok egymás ellen harcoltak. A Chu királyság, ahol Quan Yuan költő élt, a dél-kínai Jangce partján helyezkedett el, és háborúban állt az észak-kínai Qin királysággal az egész ország fölötti uralom megszerzéséért. Az előkelő származású Qu Yuan tanácsadóként dolgozott a királyság uralkodója mellett. A konzervatív kormánytisztviselők szembe helyezkedtek a véleményével... |
Qingming-ünnep - halottak napja Kínában Április 5-ére esik a több mint 2500 éves hagyománnyal rendelkező kínai ünnep, azaz a qingming-ünnep, vagyis a halottak napja. Ez mindmáig fontos ünnepe a határon túli kínaiakat is magában foglaló kínai nemzetnek. Ebből az alkalmából az emberek nemcsak hogy megemlékeznek őseikről, elődeikről, de tavaszi kirándulást tesznek, kedvelt időtöltés a terepjárás (taqing). Ezen a napon az emberek igyekeznek kimozdulni, gyönyörködnek az éledező, zöldellő természetben, élvezik a levegő friss illatát és szerencsés esetben a gyönyörű időjárást. Idén nagyszabású szertartásra is sor fog kerülni... |
Mi is az a lampionünnep? Ez az ünnep a kínai nemzet legnagyobb hagyományos ünnepének, a tavaszünnepnek része, annak utolsó napja. A lampionünnepet az első telihold ünnepének is nevezik, hiszen a hagyományos kínai időszámítás szerinti év első teliholdjának napjára esik, idén február 28-ára. Ezt az ünnepet Kína legnagyobb nemzetiségén, a hanon kívül több mint tíz nemzeti kisebbség is megtartja. Eredetével két írásos emlék foglalkozik. Az egyik feljegyzés szerint Han Wendi, a Nyugati Han-dinasztia császára időszámításunk kezdete előtt 180-ban a kínai hagyományos naptár szerinti január 15-én lépett trónra. |
Tűzhely Úr napja Kínában igen elterjedt szokás, hogy a kínai naptár utolsó hónapjának 23. napján elbúcsúztatják az Égbe induló tűzhely urát. A mesevilág szerint a tűzhely ura az Ég-isten által felavatott tűzhely-isten, aki felelős az összes családi tűzhelyért, ezért az emberek a családok védőisteneként tisztelik. A tűzhely-isten az előző év utolsó napjától a következő év december 23-ig mindvégig a konyhában marad, hogy védje, szemmel tartsa a családokat. December 23-án a tűzhely-isten felszáll az égbe, hogy beszámoljon minden család azévi jó és rossz cselekedeteiről, illetve viselt dolgairól az Ég-istennek... |
Az idősek napja - Chong Yang Jie Kezdjük a „chong" és a „yang" szavak jelentésével. Az időszámításunk előtti 2500-as évekre nyúlik vissza a két szó eredete. Annak idején a páratlan számokat „yang"-nak nevezték, a „ying" pedig a páros szám volt. Az első tíz szám közül a kilenc a legnagyobb páratlan szám, tehát ez a legnagyobb „yang". Két darab kilences kiejtve a kínai nyelvben a hosszú életre is utal. Ezért a kilencedik holdhónap kilencedik napját a kétkilences ünnepnek nyilvánították; ez lett az idősek napja, jó egészséget és hosszú életet kívánva az időseknek. |