A fennsik magaslati körülményei között edződött tibeti nemzetiség kialakitotta saját jellemvonásait: amelyet erős testalkat, szivósság és optimizmuss, szerény életmód jellemez. A tibetiek szeretnek nemzeti viseletükben: palástban és csizmában járni, amelyet különböző diszitmények boritanak. Fő táplálékuk a hus és az árpalisztből készitett lepény. A tejes tea és az árpából előállitott pálinka jellegzetes tibeti ital. Az egy-két emeletes, kövekből épült falusi házak kis ablaku, bástyaszerü hajlékok. A tibeti pásztorok lakása eltér a kerek mongol jurtától. A tibetiek téglalap alaku marhabőrből készült sátorban laknak. A tibeti egyenes jellemü, szivélyes, vendégszerető, segitőkész, éneket-tancot kedvelő nép. A tibeti dalok és zenemüvek dallamosak és ritmikusak, előadásukat gyakran tanccal kisérik. A legismertebb a tibeti csárdás, illetve a Guozhua és a Xuanyi tanc.

Tibetben számos ünnep van. A legjelentősebbek a tibeti naptár szerinti ujév, a Xuedun-, a Wangguo- és a Fűrdő-ünnep. A Xuedun-ünnepet az állattenyésztő körzetekben ülik meg, a Wangguo-ünnepet pedig a földmüvelő részekben. Az ujév és a fürdőünnep viszont az egész tibeti nép közös ünnepe. Az ujévet ugyanugy köszöntik, mint az orszságban másutt. A fürdőünnep alkalmából viszont az emberek: férfiak vagy nők, idősek vagy gyerekek, mind megfürdenek egy folyóban, hogy lemossák magukról a megelőző év rossz, piszkos emlékeit és imádkoznak a boldogságért és a szerencséért.

4. A CAIDAM FELTÁRÁSA

A Caidam körzet a Caidam medencéből és a Qinghai-tó medencéjéből áll. A Caidam mongolul sős mocsarat jelenti. Ez nem véletlen, hiszen a Caidam tavakkal, igy sós tavacskákkal, és mocsarokkal teleszórt medence. A 20. Század ötvenes évei előtt lakatlan terület volt.

Pedig a Caidam termésezti erőforrásokban gazdag. Az emberek valóságos kincses bányaként emlegetik ezt a vidéket. Az elmult négy évtizedben az állam nagy összegeket költött a medence feltárására. Állami gazdaságokat létesitett, bányákat, illetve ipari üzemeket hozott létre. A természeti erőforrások kiaknázására közut-hálózatot létesitettek, amely már behálózza az egész medencét. A vasutvonal is átszeli a medence egész területét. A Caidam, amely korábban kietlen vidék volt. Ma fontos szerepet játszik a kinai gazdaságban.

A Caidam medencében fekvő Qinghai-tó Kina legnagyobb sós tava. Hosssza keleti-nyugati irányban 100 kilóméter, szélessége pedig 60 kilométer. Területe 4583 négyzetkilométer. A tavat sik vidék veszi körül, a sikságot pedig hegység. A sikságon legelők terülnek el, ahol nyájak legelnek.