A Kínai Nemzetközi RádióA magyar nyelvű adás

Különjárat Tibetbe II
China Radio International
Belföldi hírek
Nemzetközi hírek

Kínai gazdaság

Kínai kultúra

Konyha

Utazás Kínában

Sport

Közmondások és mitoszok nyomában

Nyitott kapuk

Kínai kaleidoszkóp

Társadalmi élet
(GMT+08:00) 2005-03-25 10:41:34    
Kína földrajza

CRI

3.KINA SPECIÁLIS GAZDASÁGI

ÖVEZETEI ÉS NYITOTT VÁROSAI

1979 óta Kinában végrehajtják a reform és a nyitás politikáját, hogy lendületet adjanak a kinai gazdaság fejlesztésére. 1980-tól egymás után Guangdong tartományban létesitették a Shenzheni, a Zhuhai és a Shantou Speciális (különleges) Gazdasági Övezeteket, Fujian tartományban pedig a Xiameni Speciális gazdaság Övezetet. 1984-ben megnyitottak 14 tengerparti várost, a külföldiek elött, köztük Daliant, és Sanghajt. Ezután a kinai kormány tovább megnyitotta a határ-és a nagyobb folyók menti vidékeket, valamint az ország belső részeit. A Hainan szigetet tartománynak nyilvánitották és határozatot hoztak arról, hogy az ország legnyobb speciális gazdasági övezetévé változtatják ezt a sziget-tartományt. Kibővitették a megnyitott tengerpari vidékeket. Igy kialakultak a megnyitott zózák, igy példáéul a Gyöngyfolyó deltatorkolata, a Jangce deltatorkolata, a Fujian tartománybeli Quan-Jiang-Xia háromszög, a Sandong-félsziget, a Liaodong-félsziget, a Hebei, Kuangxi és más tengerparti zónák.

1990-ben a kinai kormány megnyitották Sanghaji uj Pudong kerületét és a Jangce folyó menti városokat. Igy nyitva áll a külföldiek előtt a Jangce folyó menti egész zóna. 1992-ig egymás után 13 szárazföldi határmenti várost nyilvánitottak ki nyitottnak és az ország belső részeiben fekvő tartományok fővárosait is megnyitották a külföldiek előtt. Emellett vámterületeket és gazdasági-technikafejlesztési övezeteket hoztak létre fontosabb megnyitott városokban. Igy az ország átfogóan nyitva áll a külföldiek előtt, akár a tengerparti vidékeken, akár a folyók menti területeken, akár a határvidékeken, akár az ország belső részeiben egyaránt.

?A SPECIÁLIS GAZDASÁGI ÖVEZETEK

Az öt speciális gazdasági övezet: a Shenzhen, a Zhuhai, a Shantuou, a Xiamen és a Hainan övezetek. A Szhenzhen övezet Guangdong tartományban a Gyöngyfolyó deltatorkolatának északi részében fekszik, délen a Shenzhen folyó határolja és Hongkonggal határos. Az egész övezet területe 327.5 négyzetkilométer. Igen kedvező földrajzi fekvése van, hiszen a Gyöngy-folyó torkolatánál helyezkedik el és közel van Hongkonghoz és Makaohoz. 1980 óta Shenzhen több mint 1 millió lélekszámu modern nagyvárossá vált. A belkerületek területe meghaladja a 30 négyzetkilométert. A Luohu kerület közvetlenül Hongkonggal határos, kereskedelmi negyed. A 53 emeletes, 160 méter magas Guomao kereskedelmi központ-épület Luohu kerület szimboluma. Shenzhen főbb iparágai: az elektronikaipar, a gépipar, a űvegyipar stb. Itt a nyitott gazdaság a jellemző. A nemzetgazdaság nagy arányát képző vegyes vállalatok főleg az exportra termelnek. Shenzhen város az elsők között áll a deviza kitermelésében az országban.

A Zhuhai speciális gazdasági övezet a Gyöngyfolyó deltatorkolatának nyugati részében fekszik. Területe 120 négyzetkilométer. Makaoval határos. Városképe sajátos. A Shantou Speciális Gazdasági Övezet két részből álol. Egyik része Shantou város keleti külkerületében fekszik 22.6 négyzetkilométeren, a másik része pedig a város délkeleti részében fekvő Guangao szigeten, területe 30 négyzetkilométer. A Xiamen Spieciális Gazdasági Övezetet a Xiamen- és a Gulanyu-szigetek álkotják, területe 131 négyzetkilométer. A Hainan Sjpeciális Gazdsági Övezet a Hainan sziget egész területét foglalja magába. Területe 34 ezer négyzetkilométer. Kina legnagyobb speciális gazdasági övezete. 1992-ben a kormány ugy ddöntött, hogy a Yangpu fejlesztési övezetet létesitenek a Hainan sziget északnyugati részében a Yangpu félszigeten. Az övezet területe 30 négyzetkilométer. Itt a szabad kikötő-gazdaságpolitikát érvényesitik.

1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  16  17