Az itt élő, különböző etnikai csoportokhoz tartozó lakosok a búzán és más gabonaféléken kívül a helyi adottságoknak megfelelően kertészettel, gyümölcstermesztéssel és más helyi specialitásokkal foglalkoznak. Itt termesztik a manaizi nevű, mag nélküli szőlőfajtát, a hámi nevú édes, zamatos sárgadinnyét, amelyek nagy hírnévre tettek szert bel- és külföldön egyaránt. Ha az ember Gansu tartományból a Xinjiang Uygur Autonóm Területre érkezik, rövidesen Turpan vidékére érkezik. Ez gyakorlatilag egy medence. Legmélyebb pontja, az Ayding-tó a tengerszintnél 155 méterrel mélyebben fekszik. Ez a második legalacsonyabb pont a szárazföldön. Itt állandóan aszály van. Az évi csapadék alig 10 milliméter. Nyáron elképesztően meleg az idő, nappal a hőmérséklet 37-38 fok között mozog. Ezért a Turpan-medencét „Tűzvidékként" is emlegetik. Ki gondolná, hogy a rendkívül szélsőséges időjárású medence peremén egy termékeny oázis terül el? Ez annak köszönhető, hogy a Tian Shan hegyláncainak csúcsait örökhó borítja, melynek egy része nyáron elolvad, és az ebből fakadó bő víz táplálja és teszi termékeny oázissá ezt a kietlen vidéket.

Turpan híres magas cukortartalmú, zamatos, különleges ízű szőlőjéről és dinnyéjéről. Külön említést érdemel, hogy ezek a növények a sivatag által körülvett oázisokban teremnek, nincs szükség a vegyszerezésre, permetezésre, ezért kitűnő biotermékek, melyek nagy keresletnek örvendenek a világpiacon.

Az oázisokban igen szűkösek a vízforrások. A párologás mérséklése érdekében az emberek föld alatti öntözőcsatorna-rendszereket hoztak létre, ily módon öntözik a gyümölcsöskerteket és a szántóterületeket. Szakaszonként aknákat ástak a csatornák karbantartásának megkönnyítéséért. A karbantartással foglalkozó emberek minden évben ezeken a függőleges aknákon keresztül iszaptalanítják a csatornákat. Így aztán ha valahol iszapdombbal találkozunk, biztosak lehetünk benne, hogy ott éppen egy öntözőcsatorna-rendszer van a föld alatt.

A több mint 1000 öntözőcsatorna behálózza az egész Turpan-oázist. Együttes hosszúságuk meghaladja a 3000 kilométert. Évente több mint 600 millió köbméter vizet szállítanak. Ezek a földalatti öntözőcsatorna-rendszerek öntözik a Turpan-oázis termőföldjeinek több mint 80%-át.

A Turpan-oázis mellett Xinjiangban még több más oázis is van, így a Shihezi-, a Kuerle-, az Aksu-, a Kashi- és Hetian-oázis, míg Gansu tartományban a Zhangye-, a Wuwei- és a Jiuquan-oázisok találhatók.

Kínában a zhuang és a huj kisebbség után az ujgur a harmadik legnagyobb lélekszámú nemzeti kisebbség. Összlétszáma 6 millió fő. Legtöbbjük Xinjiangban, annak déli oázisaiban él. Az ujgurok az ókori huihe népcsoport leszármazottjai. Ez a népcsoport több száz év alatt fokozatosan integrálódott az ott élő hanok, azaz a kínaiak és a többi népcsoport közé. Így született meg az ujgur kisebbség. Az ujgurok főként öntözéses földműveléssel foglalkoznak. Búzát, rizst, kukoricát, gyapotot, lent, gyümölcsöket termelnek.