Pekingben jó az ipari alap. Itt a vas- és acélipar, a szénipar, a gépgyártás, a petrokémiai ipar, az elektronikaipar, a textilipar és más iparágak müködnek. A Fővárosi Vas- és Acélmüvek, a Yanshan Petrokémiaipari Fővállalat, a Kinai-Amerikai Pekingi Dzsipgyár stb. a legjelentősebb. A mult század kilencvenes évei óta a vas- és az acélipar, a vegyipar, a textilipar és más hagyományos iparágak egyre inkább a technikaigényes iparra orientálódnak. Ezenkivül a főváros adottságainak megfelelőpen nagy igyekezettel fejlesztik az informatikaágazatot, az optika-, az elektronika- és a gépipart, a biotechnikai ágazatot, az uj gyószeripart, az uj anyagtechnikaágazatot és más csucstechnikai ágazatotkat. Pekingben a közlekedés igen fejlett. Kina vasuti,közuti és légforgalmi csomópontja. Számos vasut- és autóutvonal összeköti Pekinget az ország többi részével. A Pekingtől a Tianjin-Tanggu kikötőig vezető autópálya megkönnyiti a hajózási forgalmat a főváros számára. A keleti külkerületben fekvő Pekingi Repülőtér Kina legnagyobb légikikötője. Számos belföldi és nemeztközi légiutvonal összeköti Pekinget a több országrésszel valamint a külföldi országokkal.

A reform és a nyitás fokozásával Peking arculata szüntelenül vaáltozik. Gyümölcsöztették a városi utépitést, a távközlést és más infrastrukturális létesitmények fejlesztését. Már az utkereszteződés nélküli utvonallá épitették át a második és a harmadik utgyürüt. Peking az elsők között áll a programvezérlésü, azaz a digitális távközlésü telefonellátottsággal kapcsolatban az egész országban. Itt gomba módra szaporodnak az uj magas modern épületek. Szüntelenül nő a zöldterület. Az emberek ugy mondják Pekingről, hogy "magasabbra nő" és szeppé változik".

Az érintett szervek már kidolgozták a 21. Századi uj városfejlesztési tervet. Biztos, nemsokára még szebb lesz Peking.

2. Sanghaj--Kina legnagyobb

Gazdasági központja

Sanghaj lakosssága 13 milliót tesz ki, világvárosnak számitható. De területe alig 6340 négyzetkilométer. Korlátozott helyén Kina legnagyobb gazdasági központja és kikötővárosa lett. Sanghaj az első az egész országában az ipari és a mezőgazdasági termelés összértékét , az export forgalmát és a kikötő teljesitmányét illetően.

Sanghaj a Jangce déli partján fekszik, utolsó mellékfolyója, a Huangpu átszeli a várost. A Jangce Wusongkou-torkolata a város központjától több mint 20 kilométerre fekszik. Az egész kikötó a Huangpu folyó 80 kilométeres partvonalán huzódik. A Huangpu folyó teremtette meg a kikötót. Anélkül nem lett volna mai Sanghaj.

Sanghaj a kinai modern ipar bölcsöje. A 19. évszázad negyvenes évei, azaz az opiumháboru után kereskedelmi város lett. A külföldi töke nagy mennyiségben áramlott be Sanghajba. Nemsokára Sanghaj a legnagyobb pénzügyi központja lett Tjávol-Keleten. Miközben létrejöttek a textil-, a gép, az élelmiszer- és más iparágak. Azóta az üzletemberek százezrei jönnek-mennek a világ minden részéből Sangghajba, ahol üzletek egymás mellett állnak az utcákon. Itt akár hazai, akár külföldi áruk kaphatók. A felszabadulás után Sanghaj mindig Kina legnagyobb ipari bázisa marad és a legtöbb adót és nyereséget adja az államnak. Ezért mindig fontos szerepet vállal magára az ország gazdasági életében.