Az ujgur kereskedő nép. A híres Selyemút Xinjiangon vezetett keresztül. Nemzedékek éltek itt kereskedésből. Nemcsak mezőgazdasági termékeiket adják el a piacon vagy a híres vásárokon, hanem színpompás szőnyegeiket és egyéb gyapjúcikkeiket is. A gábá nevű, különleges motívumokkal és berakásokkal díszített sapka az ujgur népviselet egyik tipikus kelléke. A külföldi turisták is szívesen vásárolják. A Kunlun hegység lábánál fekvő Hetian járás viszont jádekincséről híres. Az itt készült jádekőfaragványokat mindenütt a világon ismerik.

A reform és a külföld felé nyitás politikájának megvalósulása óta az ujgurok kereskedelme is megélénkült. A Tarim-medence nyugati részén fekvő Kashi Dél-Xinjiang egyik fontos kereskedelmi központja. Az utcákon egyik bazár követi a másikat. A tömegcikkek mellett itt számos helyi specialitás, finom gyümölcs és dinnye is kapható. A bel- és külföldi turisták szívesen keresik fel a nyüzsgő, forgalmas bazárokat.

Az ujgur nemzetiség saját nyelvvel és írásbeliséggel rendelkezik. Számos gyönyörű népmese, monda és legenda száll szájról szájra. Az „afantikat", a mesemondó nagyapókat mindenki jól ismeri az egész országban, sőt külföldön is.

Xinjiangban az ujgur nemzetiség mellett hanok, kazahok, hujok, keerkezik és más népcsoportok is élnek. Az ujgurok egyenes jellemű emberek, férfiak, nők, idősek fiatalok egyaránt szeretnek lovagolni. Népszerűek a birkózóversenyek és a birka birtoklásáért folyó vetélkedők. Említést érdemel a keerkezi népcsoport, amely rendkívül szívélyes és vendégszerető, mindig a legfinomabb falatokkal, például a birka errefelé különösen kedvelt fejhúsával kínálja vendégeit.