A Qinghai?Tibeti-fennsíkon számos nagy kiterjedésű, kristálytiszta vizű tó van. A tavak partján sík vidékek terülnek el, amelyek általában csapadékban egy kicsit gazdagabbak. Itt melegebb a hőmérséklet. Ezért jól fejlődnek a növények is. Ezek a vidékek a legjobb legelők a fennsíkon. A déli részeken, a Yarlung Zangbo folyó völgyében az alacsonyabb földrajzi fekvés és a melegebb időjárás miatt megterem az árpa, a búza és némely babféleség. A terméshozam itt igen magas a sok napsütés miatt. Például egy burgonya súlya meghaladhatja a fél kilót, egy répa akár 2-3 kilós is lehet. Az állam gondoskodik a tibeti mezőgazdaság fejlődéséről. Lhászában, Tibet székhelyén agrártudományi kutatóintézetet létesítettek és Kína más vidékeiről meghonosítottak több növényfajtát, például a búzát is.

Az emberek a magasföld északi részét Jiangtang körzetnek nevezik. Itt hideg az időjárás, kevés a csapadék. Az idő még zordabb, a növényzet még ritkább, mint bárhol másutt. Ez egy lakatlan vidék. De a vadon élő állatok számára valóságos paradicsom.

A Yarlung Zangbo folyó völgye gazdaságilag fejlettebb. Az alacsonyabb és délibb földrajzi fekvés miatt itt jól megterem az árpa, a búza és más haszonnövény. A Yarlung Zangbo folyó mellékfolyói, így a Lhásza, a Nincu és a Niyang folyók két partján elterülő sikságokat Tibet éléskamrájaként emlegetik. Lhásza, Tibet székhelye a Lhásza folyó partján, Xigace, Tibet második legnagyobb városa pedig a Nincu folyó mellett fekszik.