A Qinghai?Tibeti-magasföld kiemelkedése óriási éghajlati változásokat okozott, különösen a kelet-ázsiai vidékeken. Az eredetileg párás, mérsékelt időjárás fokozatosan hideggé és szárazzá változott. A korábbi tavak egyre kisebbekké váltak. Közülük néhányan már teljesen kiszáradtak. A Qinghai?Tibeti-fennsík kiemelkedése a globális légmozgást is megváltoztatta: a monszun lényegesen erősebb lett Kelet-Ázsiában, így Kína keleti részein is. Az ország nyugati részén viszont száraz időjárás vált uralkodóvá.

A Qinghai?Tibeti-magasföldön ma is nagy változások mennek végbe a földkéregben, ahol számos hőforrás van, ezekből magas hőfokú termálvíz tör elő. Köztük vannak olyan gejzírek, amelyekből időnként magasra szökik az igen meleg víz. A magasföld keleti peremén igen élénkek a földmozgások. A 20. század ötvenes éveiben Tibet délnyugati részén rendkívül súlyos földrengés volt. A tudósok mérései szerint a Himalája jelenleg is évente több millimétert emelkedik.

Látványosságok a magasföldön

Qinghaiban és Tibetben tipikus magasföldi, hideg, hegyvidéki éghajlat van. Erős a napsütés, igen nagyok a hőmérsékleti különbségek a nap folyamán. A fennsík levegőben és oxigénben szegény vidék. A látogató gyakran légszomjat, szívszorulást, fejfájást és ájultságot érez, amikor Lhászában, Tibet székhelyén kilép a repülőgépből. Ez az oxigénhiány okozta tipikus magaslati betegség. Az is érezhető, hogy itt Lhászában a napsütés erősebb, az ég pedig kékebb, mint bárhol másutt. Mindez a magasföld jellegzetessége.

Ha az ember autóval utazik Qinghai tartományból Tibetbe, útközben különleges tájat láthat. Nagy kiterjedésű kietlen, gyéren lakott pusztaság ez. Több száz kilométeres út alatt a hó borította hegycsúcsok lábánál csak véletlenül akadunk pár legelésző jakra.

A Qinghai?Tibeti-fennsíkon gyakran fúj erős szél. Az időjárás igen szeszélyes. A természeti körülmények roppant zordak. Az itt élő állatok és növények viszont alkalmazkodtak a helyi adottságokhoz. A növények alacsony növésűek, vegetációs időszakuk rövid. A növények felületét általában egy vastag, szaruszerű réteg védi a napsütéstől, a hidegtől és a nagy széltől. A növények gyökerei igen fejlettek, ezért kibírják a hosszú ideig tartó szárazságot. A fennsík állatai is hasonlók. Fejlettebb a szívük és a tüdejük, ez utóbbinak különösen nagy a kapacitása. Vérük több vörösvértestet tartalmaz, mint síkságon élő rokonaiké. Így alkalmazkodtak az oxigénszegény környezethez.

A Qinghai?Tibeti-fennsíkon egy alacsony, cserjeszerű fűfajta él, amely betakarja az egész magasföldet. Messziről zöld szőnyegnek látszik. Ez a fűfajta tápanyagokban gazdag. A tibeti juh ezt a füvet szereti a legjobban. Erre felé főleg a jak és a tibeti juh él. Az emberek a fennsík körülményeihez alkalmazkodó hajónak nevezik a jakot, amely magas, erős testalkatú, dús szőrű, hideget tűrő állatfajta.