? 26?A Katonai Iroda háza (Jun Ji Chu)

Most nézzük meg a Katonai Iroda házát! A magas fal alatt egy egyszerű, alacsony, földszintes kisház látható. Jelentéktelennek tűnhet, ám ez rendkívül fontos események színtere volt. Annak idején ez volt a Katonai Iroda székháza. A katonai vezetők itt intézték ügyeiket. Azzal, hogy ebbe a kisházba helyezték el a katonai irodát, azt akarták sugallni, hogy a császár mindennél, még a különösen fontos katonai irodánál is hatalmasabb. A fal túloldalán a Lélek Nevelésének pavilonja, azaz a Yang Xin Dian áll.

Yong Zheng császár uralkodásának elején Északnyugat-Kínában nagyméretű fegyveres lázadások robbantak ki. A Yang Xin Dianban a császár és a főrangú tisztviselők gyakran tanácskoztak arról, hogyan verhetnék le a lázadókat. A kisházat a főrangúak pihenő és várótermének szánták. Innen bármikor behívhatták a kisházban várakozókat a császár házába. Yong Zheng császár korában a katonai iroda hivatalos kormányszerv lett. Attól kezdve minden fontos katonai és más jelentős állami ügyről itt döntöttek, a kabinet pedig hatalom nélkül maradt. A császár közvetlen ellenőrzése alá vette a katonai irodát.

Ennyit a Katonai Iroda házáról. Javaslom, menjünk tovább.

?27?A Jingyun Men kapu

Most éppen a Jingyun Men kapunál vagyunk. A Ming- és Qing-dinasztia idején a környéket szigorúan védték; ide még a nemesek és a hivatalnokok sem léphettek be, ha nem rendelkeztek császári paranccsal, hiszen csak és kizárólag ezzel lehetett bejutni a császári udvar szívébe. Innen nyugatra nézve, nem messzire van egy másik kapu, melyet Longzong Men kapunak neveznek. Ennek egykori funkciója és az erre érvényes szabályok megegyeztek a Jingyun Men kapura vonatkozó előírásokkal.

A „Jingyun Men" feliratú táblával szemben állva, előttünk bal oldalon látunk egy kaput. Az a Fengxian Dian pavilon bejárata. Ebben az épületben órákból álló kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők. A Jingyun Men kapun túl a Zhenbao Guan csarnokba, vagyis az Értékek csarnokába érkezünk. Mindenki maga dönt arról, hogy melyik útvonalat választja.

?28?A Fengxian Dian pavilon

Most a Fengxian Dian pavilonnál állunk. A pavilont, melyet a Qing-dinasztia Shunzhi császárának uralkodása idején emeltek, az ősök előtt tisztelgő áldozati szertartásokhoz építették. A pavilon két részre oszlik: az elülsőre és a hátsó részre. Hajdanán az elülső pavilonban a dinasztia elhunyt császárainak és császárnéinak relikviáját, illetve a különböző áldozati eszközöket, tárgyakat tartották. A hátsó pavilont egy-egy helyiségre osztották fel, melyek a császári házaspár hálószobáit szimbolizálták. Ide kényelmes ágyakat és az uralkodók által életük során használt ruhákat tették.

Külön ide rendelt emberek takarítottak, gyújtották meg a füstölőket, és állították össze az áldozati terítéket. A császárok személyesen jelentek meg, hogy levezessék a szertartást szüleik halálának évfordulóján vagy minden természetes év első napján, avagy a hagyományos mezőgazdasági ünnepnapon, a Dongzhi idején, egész pontosan december 22-én. Minden hónapban, azért, hogy a császárok kedvében járjanak, friss gyümölcsöket vagy tökféléket, zöldségeket hoztak ide, és olyan vadállatokat, melyeket a császárok vadászat idején lőttek. A Qing-dinasztia uralkodói fontosnak tartották az áldozati szertartásokat, hiszen eközben felidézhették őseiket, tiszteleghettek emlékük előtt, s egyúttal az utódokba is elültethették a szeretet és a tisztelet szellemét.

A Fengxian Dian pavilon jelenleg óramúzeumként szolgál, ahol a Qing-dinasztia császárainak udvarában a 18. század után használt mechanikus órák közül több mint 200 darabot állítottak ki. Ha szívesen megtekintenék a kiállítást, lépjenek be.

?29?A Jianting, vagyis a Nyílvessző pagoda

Ez a Qing-dinasztia Qianlong császárának idején megépített Jianting, vagyis a Nyílvessző pagoda. Különlegesnek tűnhet az épület, hisz fekvését tekintve nem kapcsolódik egy pavilonhoz sem. Jobban hasonlít egy független pavilonhoz, és környezete igen tágas. Építészeti stílusát meghatározza az ablakok teljes hiánya. Csupán ajtókkal rendelkezik, ám abból mindjárt 32 van. Amikor az íjászatnak akartak hódolni, a pagoda előtti fedetlen téren állították fel a céltáblákat, és kinyitották mind a 32 ajtót. Az íjászok a pagodában állva lőtték ki nyílvesszőiket. A pagodán kívül álló katonák hangos kiabálással szurkoltak, ami igen látványos mulatsággal szolgált a nézőknek.

Vajon Qianlong császár miért építtette ide a Nyílvessző pagodát? Az épületnek több rendeltetése volt. A mandzsuk mesterei voltak a lóhátáról történő íjászatnak, s egykor nemcsak ebből éltek, hanem így jött létre a mandzsuk lovas csapata, amely a Ming-dinasztia hadseregét legyőzve hatalomhoz jutott. A Qing-dinasztia Qianlong császár idejéig, több mint egy századon át uralkodott. Akkoriban a társadalmi berendezkedés stabil volt és fejlett a gazdaság, így a harcművészetekben jártas mandzsu íjászcsapat hosszú ideig pihenhetett nyugalmas körülmények között. Inkább kedvtelésből hódoltak az íjászatnak, és nem sokat törődtek a katonai technikák gyakorlásával. A császár a miatt aggódott, hogy ha ez továbbra is folytatódik, az íjászcsapat nemesei elfelejtik az alapvető katonai fortélyokat, és idővel majd fenyegetés érheti az udvari uralmat. Ezért emeltette a Nyílvessző pagodát, s ennek baloldalán felállíttatott egy kőtáblát, mely arra intelmezte az utódokat, hogy ne feledkezzenek meg az elődök eredetéről, vagyis az íjászat technikájáról. A pagoda jobboldalán egy másik tábla található, melyet Jiaqing császár állíttatott. Ennek dacára a mandzsu leszármazottak elzüllése folytatódott, és Qianlong aggodalma beigazolódott.

A Nyílvessző pagoda építése után Qianlong és Jiaqing császár egyaránt itt gyakorolta az íjászatot, és más harcművészeteket. Qing-dinasztia idején a vizsgákat is itt tartották.

Nos, eddig tartott a Nyílvessző pagodáról szóló beszámoló, menjünk tovább.