Az utóbbi években a Palotamúzeum renoválta a Qing-kori három legfontosabb pavilont, a hátsó részen álló három pavilont, és a nyugati részen fekvő hat pavilont, emellett megnyitotta a bronz, a porcelán, a kalligráfiai és a kincsek múzeumait, valamint az Órakiállítást. Ha nem tudott mindent alaposan megcsodálni, ezt megteheti a következő internetes honlapon: www.dpm.org.cn.

Nos, idáig tartott a Tiltott Város múltjáról szóló ismertetés, menjünk tovább a Tiltott Városban.

(42) A sarki pagodák (Jiao Lou)

Ahol most járunk, szembetűnő a fal vörös színe. Ez a Tiltott Város belső fala. Vajon hány méter magas lehet a fal? Akad itt érdekes látnivaló is?

Induljunk északnak, és tekintsünk jobbra. A magas falon egy kisebb, de aprólékosan megtervezett pagoda áll. Látják? Ez a Tiltott Város északkeleti sarkában található úgynevezett sarki pagoda vagy Nyíltorony. A Tiltott Városnak összesen négy sarki pagodája van, melyek mintha csillogó gyöngyszemek lennének. A pagodákat nemcsak Kínában tartják építészeti remekműveknek, hanem világszerte is. Látni fogják, hogy igen bonyolult az épület szerkezete, és összesen háromszintű az eresze. A sarki pagodák építéséhez egy történet is fűződik.

A szájhagyomány szerint a Ming-dinasztia Yongle császára a palota építésekor arra kötelezte a tervezőket, hogy a négy sarkon olyan pagodát építsenek, amit egyenként kilenc pillér, tizennyolc oszlop és hetvenkét gerinc támogat, s a határidő csak 100 napra szólt. Ha nem tudnak eleget tenni az elvárásnak, akkor a tervezőkre kivégzés vár. A nehézség miatt sokat törték a fejüket az akkori építészmesterek. Egyre közeledett a határidő, de még mindig nem találtak megoldást a problémára. Éppen egy sáskát áruló bácsi járt arra. A kalitka igen finom megmunkálású, gyönyörűen elkészített darab volt, a mesterek körbe állták, és úgy nézegették. És hirtelen rájöttek a megoldásra! Miközben lelkesen ünnepeltek, a bácsi eltűnt. Azt hitték, hogy egy varázsló járt náluk, aki segíteni jött.

Eddig tartott a sarki pagodákról szóló történet. Az útvonal leírásával folytatom. Ha még nem tekintette meg az elektronikus kalauz által is bemutatott Értékek csarnokát, akkor induljon jobbra. A csarnok megtekintését követően balra indulva bejárhatja a középső utat és a nyugati hat pavilont. Ha mára befejezte a túrát, balra kijuthat a Tiltott Városból a Shenwu Men kapun, azaz az Isteni fegyverek kapuján keresztül.

43A Zhaigong (Böjti palota)

Most a Zhaigonghoz, vagyis a Böjti palotához érkeztünk. Régebben a császárok itt fejezték ki hódolatukat az Égbolt és a Földisten előtt. A császárok tulajdonképpen a böjti szertartást megelőzően általában pekingi templomokban böjtöltek. A Qing-dinasztia Kangxi császára uralkodásának 61. évére, vagyis 1722-re súlyosan megbetegedett, ezért maga helyett negyedik fiát küldte az Égbolt előtt tisztelgő szertartásra. A császár fia az Ég templomában böjtölt, ám ennek vége előtt magához hívatta az apja, s nem sokkal ez után meghalt a császár, akit a trónon negyedik fia követett. A császár halála és a trónra lépés ceremóniája miatt nem akart visszatérni az Ég Templomába, hogy folytassa a böjtöt. Az azt követő nyolc évben az új császár, vagyis Yongzheng hatalmának megszilárdítása érdekében minden erejével hatalmának megszilárdítására koncentrált, és azóta nem zarándokolt el az Ég templomához, s maga helyett hivatalnokait küldte.

Yongzheng uralkodásának kilencedik évére általában stabilizálódott a politikai, társadalmi helyzet. A császár újra át akarta gondolni a böjtölés szertartását. Ámde az Ég temploma kicsit messze van a Tiltott Várostól, ezért építtette a Tiltott Városban a Böjti palotát. Amikor eljött az ideje, a császár három napon át böjtölt a palotában.

Ez a Böjti palota eredete. Napjainkban az épület egy ideiglenes kiállításnak ad otthont, amit most meg is tekinthetnek.

?44?A Jingrengong pavilon

A Tiltott Város hat keleti pavilonja közül most a Jingrengong pavilonnál járunk. A Ming- és Qing-dinasztia császárainak ágyasai laktak itt. 1654-ben, vagyis a Qing-kori Shunzhi császár uralkodásának 11. évében március 18-án a Jingrengong pavilonban nagy császár született, ő volt Kangxi.

Kangxi eredeti neve Aixinjueluo Xuanye, aki nyolcéves korában lépett trónra, és 69 évesen hunyt el. A császári trónszéket összesen 61 éven át uralta, és így Kínában ő uralkodott a legtovább. Nem túlzás azt mondani, hogy Kangxi a kínai feudális táradalom legkiválóbb császára volt. Uralkodása idején megszilárdult és sokat haladt Kínában a több nemzetiség egyesítése, minden területen kedvezően alakultak a körülmények. Születésének helye, vagyis a Jingrengong pavilon manapság emlékcsarnokként szolgál, és itt raktározzák az adományok révén szerzett régiségeket.

A felszabadítás után a Palotamúzeumban a régiségekre főleg adományok és vásárlás révén tettek szert, vagy az államtól kapták. Ebből az egyéni adományok igen nagy arányt tesznek ki. A Palotamúzeum megalapítása óta már több mint 80 év telt el, és eddig több mint 680 személy több tíz ezer antik tárgyat adományozott a múzeumnak. Manapság a Palotamúzeum a pavilont leginkább arra a célra használja, hogy bemutassa az adományok révén szerzett kincseket, ezzel köszönve meg az adományozók nagylelkűségét.