Kínában mindenki jól ismeri a Három királyság című regényt, amely igen olvasott az egész országban, hiszen az elevenen, élethűen ábrázolja a csaták földrengető jeleneit, a hősöket és azok bölcsességét, bátorságát, illetve a róluk szóló érdekes mondákat.
Ezt a regényt a XIV. században élt Luo Guanzhon írta. A mester gyermekkorától kezdve nagyon szívesen olvasott, jól ismerte Kína történelmét, ez teremtette meg az alapját későbbi irodalmi alkotásainak. Korában igen kiéleződött a nemzetiségi- és az osztályellentét. A mongol nemesek megalapították a Yuan-dinasztiát és kegyetlen módon elnyomták a han, azaz a kínai nemzetiséget, ami ellenállást keltett a körükben. Ezért sok helyütt harcra keltek a Yuan-dinasztia kormánycsapatai ellen. Sajnos néha egymással is hadakoztak a felkelő csapatok, az egyes országrészek fölötti későbbi hatalom megszerzéséért. Luo Guanzhou is csatlakozott az egyik felkelő csapathoz, aminek vezérkari főnöke lett. Reménykedett benne, hogy a háború győzelme után ő kormányozhatja majd az országot. Ámde a polgárháború végén a Zhu Yuanzhang által vezetett parasztcsapat győzött, és létrejött a Ming-dinasztia. Luo Guanzhou politikai karrierje kudarcba fulladt, s kénytelen volt elhagyni a politikai pályát. Ezután kezdte meg irodalmi munkásságát.
A Három királyság című regény az időszámítás előtti 184 és 280 között történtekről szól. Luo Guanzhong jelentős mennyiségben gyűjtött anyagokat az egykori három királyság múltjáról, az egykori karcolatokból, emlékiratokból, történelmi regényekből, mondákból és mítoszokból építkezett. Az alkotás során saját politikai karrierjének céljait és a parasztfelkelés küzdelmeiben szerzett élményeit ötvözte a három királyságról szerzett ismeretével. Így munkájában rendkívül eleven jelenítette meg a három királyságot, azaz a Wei, a Shu és a Wu királyságok közötti politikai és katonai harcokat.
A Három királyság című regény nagy művészi jelentőségű. Az író művészien ábrázolta az egykori katonai és politikai harcokat. Különböző művészi eszközökkel egy sor jellegzetes hőst ábrázolt. A regényben több mint 400 alak szerepelt. Közülük több tucatnyit kiemelten mutatott be. A legkiemelkedőbbek: Cao Cao, Zhu Geliang, Zhang Fei és Zhou Yu volt. Cao Cao a Wei királyság vezetője volt, hatalmi trükkjei, ravaszsága, fondorlatossága és folytonos kételkedése tette rátermetté. Zhu Geliang a Shu királyság katonai főtanácsadója volt, egy rendkívül okos, bölcs ember. Zhang Fei a Shu királyság tábornoka, akit bátorság és nagyzolás jellemzett, de egyben körültekintő is volt. Zhou Yu pedig a Wu királyság marsallja, gyors gondolkodású, győzelemre vágyakozó, de kishitű ember volt.
A Három királyság című regény nemcsak jelentős irodalmi értékekkel bír, hanem egyben a kínai feudális társadalomról szóló enciklopédia is, számtalan területen ábrázolta az egykori társadalmat. A kínai tudósok és szakértők a történelem, a pszichológia, a kapcsolattartás, a stratégia, az irányítás, a hadtudomány, a művészet, az esztétika és egy sor más tudományág képviselői évek óta tanulmányozzák ezt a regényt, hogy irodalmi és aktuális tanulságokat merítsenek belőle.
A Három királyság című regény nagy hírnévnek örvend a különböző országokban. Már több idegen nyelvre lefordították.