Qu Yuan költő és versei

Évezredek óta Qu Yuan Kína egyik legjobban tisztelt költője. Az időszámítás előtti 475 és 221 közötti Hadakozó Fejedelemségek korában élt. Ebben az időszakban több mint 10 törzsi állam uralkodott a mai Kína területén. A fejedelemségek gyakran hadakoztak egymás ellen. Közülük a Qin és a Chu fejedelemség volt a leghatalmasabb és legerősebb. A többiek ettől a két fejedelemségtől függtek.
Qu Yuan a Chu állam főnemese és főrangú tisztviselője volt. Gazdag tudással rendelkezett, rátermett diplomata volt. Fiatal korában a király kedvence volt. Ebben az időszakban a törzsi államok uralkodói és mandarinjai mind azért küzdöttek, hogy a jól képzett és politikailag rátermett emberek az ő szolgálatukba álljanak. Az átlagemberek is nagyon megbecsülték a neves nagytudású embereket. Az ilyen tudósok maguk is szívesen bemutatkoztak a különböző törzsi államok urakodóinál, hogy megvalósíthassák politikai célukat. De Qu Yuan más volt, mint a többi tudós. Egész életében mindig szerette és soha sem hagyta el hazáját, a Chu államot, abban a reményben, hogy gazdag tudását kihasználva, segít az urakodóknak Chu állam felvirágoztatásában és a tiszta kormányzás megvalósításában. Nagy kár, hogy a politikai eszményképe csődöt mondott, hiszen éles ellentét támadott a közte és az urakodók között a bel- és külpolitika terén. Ezen kívül többen meg is rágalmazták. Ilyen körülmények között a Chu állam királya egyre inkább elidegenedett tőle. A Chu állam is egyre jobban meggyengült, s végül elveszítette nagyhatalmi pozícióját.
Az időszámítás előtti 278-ban a Qin törzsi állam csapatai bevették a Chu állam fővárosát, Yingdut. Ezzel megsemmisült a Chu törzsi állam. Qu Yuan költő a kínai hagyományos időszámítás szerint az év május 5-én nagy bánatában öngyilkos lett, beleugrott a Miluo folyóba. Ősidők óta Kínában mindenütt az emberek ezen a napon megemlékeznek róla. Minden családban ragadós rizsgombócot készítenek, amelyből a folyóba is dobnak be ott, ahol erre van lehetőség. Ezzel az emberek azt kivánják, hogy a halak a rizsgombócból egyenek Qu Yuan holtteste helyett. Halálának napján országszerte csónakversenyt is tartanak a költő emlékére.
1953-ban a világ négy leghíresebb irásművészeinek egyikévé nyilvánították Qu Yuant.
Öröksége elévülhetetlen marad. A Li Sao című versgyűjtemény az egyik legjelentősebb műve, a régi kínai irodalom leghosszabb romatikus, politikai tárgyú költeménye. Ebben a versgyűjteményében számos történelmi eseményt idézett fel abban a reményben, hogy a Chu állam urakodói olyanok legyenek, mint a kínai nemzet alapítói, azaz a felvilágosult, odaadó Yao, Shun és Yu törzsvezérek. Verseiben azt hirdette, hogy tehetséges, politikailag rátermett, tiszta, erkölcsös embereket kell alkalmazni a kormányszervekben, tiszta kormányzást kell folytatni a politikai életben és azt, hogy szövetséget kell kötni más államokkal a másik nagyhatalom, a Qin törzsi állam ellen. Sajnos, a Chu állam urakodói nem fogadták el Qu Yuan javaslatait. Qu Yuannak a Li Sao című versgyűjteményében Kína első klasszikus versgyűjteményének, a Dalok könyvének ábrázolási formáit megbontva, kialakította a romantikus ábrázolási módot és gazdagította a költemények megjelenítőerejét.
A Tianwen, azaz a Kérdések című versgyűjteményében 172 kérdést tett fel a költő. Ezek a kérdések a csillagászatot, a földrajzot, az irodalmat, a filozófiát és más tudományágakat éríntenek. Ez a mű a költőnek azon tudományos szellemét mutatja, hogy bátran kételkedik a régi kötöttségekben és felfogásokban és az igazságért harcolt. Az ilyen, kérdésfeltevés formájában megírt versgyűjteménynek nincs párja a világon. Az Ének című versgyűjteményét a vallási szertartások alkalmából énekelt népdalok alapján írta meg. Ebben számos istenalakot, az emberek és az istenek szerelmét szemléltette.
Qu Yuan képzeletben gazdag, változatos tartalmú verseket írt. Megszemélyesítette a virágokat, a füveket és a fákat, számos szent kisasszonyt ábrázolt abban a reményben, hogy érvényesítik a magasztos eszméket és a tiszta kormányzást.
Qu Yuan verseiben a kifejezések nagyon szépek, a hasonlatok rendkívül csodálatosak. Alkotásai a magasztos eszméket és a hazafiasságot hirdetik. Ezért minden kínai imádja őt és verseit.