A XVIII. század közepén, a Qing-dinasztia virágkorában, azaz Qianlong császár uralkodása alatt született meg a kínai szépirodalom egyik világhírű alkotása, „A vörös szoba álma". A mű nemcsak páratlan szépséggel ábrázolja a mély emberi kapcsolatokat, hanem a feudális társadalom felbomlását is messzemenőkig részletesen taglalja. A regény Cao Xuejin munkája.
„A Vörös szoba álma", az újkori kínai szépirodalom egyik remekműve. Az író maga is gazdag családban született, és átélte gazdag és hatalmas családjának a hanyatlását. Ez a valós tapasztalata ösztökélte őt a regény megírására, - semmint a tehetsége. Az író dédapja Kangxi császár kegyeltje volt. Tehát, könnyen el lehet képzelni, hogy az író milyen rendkívül gazdag családi körülmények között tölthette el a gyermekkorát. Ámde később balsors sújtotta családját, - dédapját megfosztották tisztségétől, az otthonukat feldúlták… Ilyen körülmények a család kénytelen volt Dél-Kínából Pekingbe áttelepülni. Az író fiatal korában szinte minden szenvedést, keserűséget, és viszontagságot már átélt, mégis idős korában kezdett bele - igen nehéz körülmények között - regényének megírásába. Sajnos, halála miatt műve befejezetlen maradt, - csak nyolcvan fejezetet tudott megírni.
„A Vörös szoba álma", vagy eredeti címén „A Kő története" már az író életében is nagy közismertségnek örvendett, mivel akkoriban kézírással sokszorosították a már megírt fejezeteket. Cao Xuejin halála után Gao E prózaíró folytatta a művet, - az író eredeti elképzelései szerint, és további negyven fejezettel gazdagította a félbe maradt művet.
„A Vörös szoba álma" családregény. A mű sokféle társadalmi réteghez tartozó ember életét fűzi egybe. A mű hősei császárok, hercegek, arisztokraták, nemesek, szobalányok, házi alkalmazottak, kereskedők és parasztok is. A műben sok mindent megtudhatunk a korabeli társadalmi szokásokról, mint például a felső rétegek közötti érintkezés különféle módozatairól (esküvő, gyászszertartás), de nemcsak róluk kaphatunk szélesebb ismereteket, hanem az átlagemberek életéről is. A fenti bekezdés jól tükrözi, hogy a regényben rengeteg tapasztalatot szerezhetünk a korabeli Kínáról.
A regény néhány fontosabb családot is kiemel, és azoknak az életét mélyrehatóbban is bemutatja. Ilyen például a császári és a hercegi családok, valamint a Jia-, a Shi-, a Wang és a Xue-család. A regény cselekményének központjában a Jia család élete és mindennapjai állnak, akik „A Nagy Látványosság" nevezetű palotában élnek. A mű főként a korabeli asszonyi sorsokat mutatja be, így sokféle hálószobatitokra is fény derül. A Jia család sorsán keresztül a mű bemutatja a korabeli társadalmi visszásságokat is.
A regényében több mint hétszáz alak tűnik fel, és ezek közül száz elég jelentős szerepet tölt be a regényben. A remekmű rendkívül szemléletesen ábrázolta a nők, különösen a lányok bonyolult, érzékeny érzelemvilágát, változékony lelkiállapotát. Az író nagy együttérzéssel írt életre keltett hősei életéről. A mesterműben rengeteg szeretetet fedezhetünk fel, a jóra törekvést minden körülmények között, még akkor is, ha a hősöket mindenféle társadalmi akadályok hátráltatják.
„A Vörös szoba álma" felbecsülhetetlen értékeket hordoz, hiszen, az újkori kínai szépirodalom egyik remekműve mind nyelvhasználat, mind regényszerkezet, mind a regényhősök megformálásának területén.