A növekvő társadalmi különbségekre adott válaszként a kormányzat februárban nyilvánosságra hozta reformtervét a jövedelemelosztási mechanizmusokról, azonban a reformok bevezetésének konkrét időpontjait nem hozták még nyilvánosságra.
„Nem kétséges, hogy ez az egyik legfőbb napirendi pont, a kérdés sürgőssége miatt." – mondta Chi Fulin, Kínai Reform és Fejlődés Intézetének, egy hainani agytröszt igazgatója.
Az Országos Statisztikai Hivatal januárban tette közzé, hogy 2012-ben 0,474 volt Kínában a jövedelmi különbségeket mérő Gini-együttható, ahol a 0 a teljes egyenlőséget, az 1 pedig a teljes vagyonkoncentrációt jelenti.
Chi szerint a társadalomban növekvő jövedelmi különbségek elleni részletes intézkedéscsomagot a 18. KPK KB harmadik plenáris ülése után fogják közzétenni.
Kína már 2004 óta igyekszik tenni az egyenlőtlenségek ellen, azonban a várt eredmények eddig elmaradtak. A nagy hatalommal rendelkező érdekcsoportok, így például az állami tulajdonú, monopolhelyzetben lévő nagyvállalatok állnak a közvélemény panaszainak középpontjában.
Az Állami Tulajdonú Eszközök Felügyeleti és Adminisztratív Bizottsága egy széleskörű érdeklődést kiváltó vizsgálatot kezdett, amelynek középpontjában az állami vállalatok és szervezetek dolgozóinak jövedelme áll.
Chi szerint a jelenlegi, nagyon egyenlőtlen jövedelemeloszlás részben a vidék-város ellentétnek, részben pedig a part menti és a szárazföld belsejében fekvő területek közötti fejlettségbeli különbségnek köszönhető.
A Kínai Társadalomtudományi Akadémia 2012-es felmérése szerint a kínai középosztályhoz tartozók évi 11800 és 17700 dollár között keresnek, és ők teszik ki a lakosság 23%-át. Ez az arány sokkal alacsonyabb a fejlett országok arányától, sőt, néhány más fejlődő ország is sokkal szélesebb középosztállyal rendelkezik.
A februárban közzétett reformtervezet szerint a kormányzat megduplázza az átlagos reáljövedelmet 2010 és 2020 között, ezen belül a vidéki lakosok jövedelme gyorsabb ütemben fog növekedni.
