2012 elején, a Malév csődje után leálltak a Peking és Budapest közötti közvetlen járatok. Három éven át nem volt közvetlen légi összeköttetés a két város között, ami kényelmetlenséget okozott a két ország közötti cserekapcsolatokban. De a helyzet sokat javult 2015-ben, amikor az Air China három év után közvetlen légi útvonalat létesített.

Az állami tulajdonú Air China az egyetlen olyan kínai légitársaság, amelynek gépein a kínai nemzeti zászló látható. A cég 1988-ban alakult, de csak 19 év után, 2007-ben került fel a Fortune 500-as listájára.

2014 végén a kínai és a közép- és kelet-európai (KKE) országok vezetői harmadik alkalommal Belgrádban találkoztak, ahol elfogadták a kínai-KKE együttműködés belgrádi akcióprogramját. A dokumentumban szerepelt a Kína és a KKE közötti közvetlen járatok mihamarabbi elindítása is. Ezzel összefüggésben a Peking-Minszk-Budapest légi útvonal lett a Kína és a KKE-országok közötti első közvetlen járat a belgrádi akcióprogram bejelentése után.

Budapestre érkezett az Air China első Peking–Budapest-járata. Xiao Qian nagykövet (középen) és Yan Jianshu ügyvezető (jobbról a harmadik) is jelen volt a ceremónián

Az Air China 2015. május 1-jén hivatalosan is megnyitotta a Peking-Minszk-Budapest légi útvonalat, amely október végétől március végéig hetente három alkalommal (hétfőn, szerdán és pénteken), nyáron és ősszel pedig hetente négy alkalommal (hétfőn, szerdán, pénteken és vasárnap) szállít utasokat. Az Airbus A330-200 típusú, Budapestre tartó CA721-es járat egy rövid időre áll meg Minszkben, visszafelé a CA722-es járat közvetlenül Pekingbe érkezik.

A közvetlen járat elindításának második évfordulója alkalmából a Kínai Nemzetközi Rádió (CRI) interjút készített Yan Jianshu (Jen Csien-su) asszonnyal, az Air China légitársaság magyarországi ügyvezetőjével.

2016-ban Yan Jianshu kapta a Magyar-Kínai Barátságért Kitüntető Díjat

„A légi útvonal elindítása óta a járat üzemeltetésének szintje folyamatosan javul. 2016-ban a mindkét irányba közlekedő járatok átlagos utasférőhely-kihasználtsága meghaladta a 75 százalékot, 2017 januárjától áprilisig pedig elérte a 82 százalékot."

Magyar statisztikai adatok szerint a Kínából érkező turisták száma 40 százalékkal nőtt a Peking és Budapest közötti közvetlen járat elindításától számított egy éven belül. 2016 első nyolc hónapjában közel 110 ezer kínai turista utazott Magyarországra.

2016-ban a kínaiak összesen 122 millió külföldi utazást tettek, ami közel azonos Japán teljes népességével. A közvetlen járat elindítása ténylegesen is összekötötte a világ legnagyobb turisztikai piacát és a kínaiak által az egyik legérdekesebb idegenforgalmi célpontnak tartott Magyarországot.

„Ahogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mondta, hatalmas jelentőséggel bír a közvetlen járat elindítása a két ország között, és erősíteni fogja a két ország, illetve Kína és a közép- és kelet-európai régió közötti kapcsolatokat, megkönnyítve a beutazást. Xiao Qian, Kína volt budapesti nagykövete szerint a közvetlen járat elindítása összhangban van a »16+1« együttműködési mechanizmus fejlesztésével és az »Övezet és út« kezdeményezés végrehajtásával, ami élénkíteni fogja a kínai-magyar kapcsolatok fejlesztését is."

2016-ban a kínaiak közép- és kelet-európai utazásai 229 százalékkal nőttek az azt megelőző évhez képest. Lengyelország, Csehország, Magyarország, Szerbia és Szlovákia volt a legkeresettebb úti cél. 2016-ban a két külügyminiszter tárgyalásának eredményeként egyszerűsödött a vízumeljárás, így tavalytól fogva a kínai turisták 48 órán belül, legkésőbb 72 órán belül megkaphatják a vízumot. Az üzleti vízum már 24 órán belül átvehető.

„Örömmel látjuk, hogy a közvetlen járat elindítása óta gyorsan fejlődik a Kína és a KKE közötti idegenforgalmi piac, és kiváltképp örömteli, hogy a KKE-országok a kínai turisták egyik legkeresettebb úti céljaivá váltak. A piaci igények folyamatosan változnak, de meggyőződésem, hogy az Air China szezontól függetlenül is arra törekszik, hogy a legmagasabb színvonalú szolgáltatást biztosítsa minden ügyfelének."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Xiao Qian nagykövet, Yan Jianshu ügyvezető a közvetlen járat légiutas-kísérőivel

2015 végéig az Air China által működtetett légi útvonalak száma elérte a 353-at. A cég járatai 38 ország 171 városát kötik össze. Idén az Air China nyitotta meg a legtöbb nemzetközi légi útvonalat, és így Ázsiában az egyetlen olyan légitársaság, amellyel könnyedén eljuthatnak a világ bármely kontinensére – az Antarktiszt kivéve.

„Két ország kapcsolata a két nép egymás iránti szeretetén alapul" – fogalmazott Han Feizi kínai legista filozófus. A számos nemzetközi légi útvonal megnyitásával valóra vált az ősi filozófus gondolata.

„A Peking-Minszk-Budapest légi útvonal megnyitása után 2016 szeptemberében az Air China elindította a Peking és Varsó közötti közvetlen járatot. A jövőben az Air China továbbra is a legjobb szolgáltatást fogja nyújtani a kínai-KKE »16+1« együttműködés fejlődéséhez és az »Övezet és út« kezdeményezéshez, és kellő időben ki fogja igazítani a járatok típusait, gyakoriságát, illetve új útvonalat nyit meg az érintett országok igényeinek megfelelően."

A légi útvonal megnyitása sohasem egy országon múlik. A Peking és Budapest közötti közvetlen járat elindítása Magyarország „keleti nyitás" nevű politikájának is köszönhető. Szijjártó szerint a Peking–Budapest-járat elindítása a magyar kormány „keleti nyitás" stratégiájának egyik sikere, ami megerősíti a két ország közötti gazdasági, kereskedelmi, kulturális és idegenforgalmi együttműködéseket.

„Magyar részről a külügyminisztérium, a légügyi hatóság, az idegenforgalmi hivatal, a Liszt Ferenc repülőtér és más illetékes osztályok nagy támogatást és segítséget nyújtottak a közvetlen járat elindításának előkészítése során, amiért köszönettel tartozom. A jövőben az Air China továbbra is szoros együttműködést fog folytatni a magyar kormánnyal és hivatalokkal a Kína és a KKE-régió közötti légiközlekedési piac fejlesztésében."

Tavaly Yan Jianshu asszony kapta a Nagy Fal Magyar-Kínai Barátság Egyesület és további 12 szervezet által közösen alapított Magyar-Kínai Barátságért Kitüntető Díjat. A díj átvételekor mondott beszédében úgy fogalmazott, hogy a két ország közötti közvetlen járat hídként köti össze a két országot, ami megkönnyíti a kínai-magyar kereskedelmi és idegenforgalmi cserekapcsolatokat, és előmozdítja a két ország gazdasági és társadalmi fejlődését. Az Air China természetesen biztonságos és jó minőségű szolgáltatásokkal segíti a két ország kapcsolatának fejlesztését.

„Beszédemben is említettem, hogy bár a magyar kormány személy szerint nekem ítélte oda ezt a kitüntetést, úgy gondolom, ez a díj az Air China minden odaadó alkalmazottját megilleti. Büszke vagyok arra, hogy az Air Chinánál dolgozhatok, és hozzájárulhatok a kínai-KKE kapcsolatok fejlődéséhez. Ezt a díjat nem kaphattam volna meg az Air China lelkiismeretes csapata nélkül, és az Air China sem tudna biztonságos és jó minőségű szolgáltatásokat nyújtani az alkalmazottak szorgalma nélkül."

Yan Jianshu (Jen Csien-su) a Magyar-Kínai Barátságért Kitüntető Cím átadásán 2016-ban

A nemzetközileg is elismert Air China célja ambiciózus stratégiai törekvéseinek megvalósítása, vagyis el akarják nyerni az utasok többségének bizalmát, Kínában a legértékesebb és legjövedelmezőbb légitársasággá, nemzetközileg pedig versenyképes légitársasággá akarnak válni. De mindenek felett áll a biztonsági elvárások és az utasok igényeinek való megfelelés.

A légiközlekedési iparban az úgynevezett „zöld szolgáltatások" egyre fontosabbak a légitársaságok puha erejének megítélésében. Az Air China az elmúlt évek óta különböző módon próbálja bevezetni a környezetbarát szolgáltatásokat. Ilyen például az üzemanyag-megtakarítással és a kibocsátás-csökkentéssel megvalósuló fenntartható fejlődés.

Példának okáért a repülőtéri áramfogyasztás függőségének csökkentése érdekében az Air China nagy és közepes gépeire egy kis független hajtóművet, segédhajtóművet (APU) szereltek. Így felszálláskor a repülőgép főmotorjának beindításához és leszállás után a világításhoz és a légkondicionáláshoz szükséges áramot az APU biztosítja.

Az Air China az útvonaltervezéssel üzemanyag-megtakarítást tudott elérni. A különböző repülési magasságban nagyon eltérő lehet a szélerősség, de a két város közötti távolság növelése nélkül, a különböző légi útvonalak optimalizálásával is tudtak időt, illetve üzemanyagot megtakarítani. Statisztikai adatok szerint az Air China által gondosan kialakított európai légi útvonalakat követve minden járat repülési ideje átlagosan 20 perccel rövidült, és évente mintegy 18 millió jüan értékű üzemanyagot takarítanak meg, nem is beszélve arról, hogy az útvonalak optimalizálásával elkerülhetők a légiforgalmi dugók is.

Az utóbbi évek óta az Air China aktívan keresi az együttműködés lehetőségeit a nemzetközi légközlekedési óriásokkal annak érdekében, hogy jobb szolgáltatást tudjon nyújtani minél több utasnak, és ezzel együtt arra törekszik, hogy maximalizálja a versenyelőnyét a nemzetközi piacon.

„Az Air China a légitársaságokat tömörítő Star Alliance tagja, és jó együttműködési kapcsolatokat ápol a Magyarországon működő Lufthansával, a lengyel és a török légitársasággal, valamint a Star Alliance más tagjaival. 2017 áprilisa óta az Air China és a Lufthansa együttműködést folytat Közép-Európában, nemzetközi gyorsjáratot üzemeltet Peking és Frankfurt között, és azt hiszem, több ilyen közös terméket fogunk bevezetni a piacra, hogy tovább javítsuk a fogyasztói tapasztalatot, és az utasok gondtalanul és kényelmesen utazhassanak velünk."

„Kína és a közép- és kelet-európai országok nem csak jó barátok, amelyek jóban-rosszban kiállnak egymás mellett, hanem jó partnerekként egymás erősségeire támaszkodva hoznak létre nyerő-nyerő együttműködéseket. Minél mélyebb a kölcsönösen előnyös együttműködésünk, annál erősebb a hagyományos barátságunk" – fogalmazott Wen Jiabao volt kínai miniszterelnök 2011-ben a Kína és a KKE-országok budapesti gazdasági és kereskedelmi fórumán.

Ősszel Budapest ad majd otthont a kínai-KKE csúcstalálkozónak. Az elmúlt évek csúcstalálkozóira visszatekintve megállapítható, hogy ez ismét jó lehetőséget jelent a két fél közötti barátság elmélyítésére, a gazdaság és a kereskedelem élénkítésére.

„Azt hiszem, hogy a csúcstalálkozó új szintre emelheti a Kína és a KKE-országok közötti együttműködéseket. Az Air China a Peking–Budapest-járat üzemeltetésével elő fogja segíteni a két fél közötti barátság elmélyítését, és arra törekszünk, hogy hatékony és kényelmes légi folyosót építsünk ki az »Övezet és út« kezdeményezés jegyében. Sok sikert kívánok a budapesti kínai-KKE csúcstalálkozó megrendezéséhez!"