A Sanghaji Nemzetközi Művészeti Fesztivált 1999-ben indították útjára, és idén 18. alkalommal került megrendezésre a hagyományos őszi időpontban. Az egyhónapos fesztivál évről évre több mint negyven kínai és külföldi koncerttel, drámával várja az érdeklődőket. A Sanghaji Nemzetközi Művészeti Fesztivál a város védjegyeként ismert Kínában és nagyvilágban is.

Tavaly a Sanghaji Nemzetközi Művészeti Fesztivál kezdeményezésére jött létre az „övezet és út" menti 18 ország 22 művészeti fesztiválját tömörítő szövetség. Ennek a hosszú távú együttműködési mechanizmusnak az eredményeként az idei év első felében több kiváló fiatal kínai művész produkcióját láthatta a magyar közönség. Ennek viszonzásaként került megrendezésre a Magyar Kulturális Hét az idei sanghaji művészeti fesztiválon.

Kedves hallgatóink, az imént részletet hallottak a Muzsikás együttes szabadtéri előadásából, amelyet november 5-én délelőtt a Shanghai Urban Lawn Music Plaza nevű téren a Magyar Kulturális Hét „bemelegítő" koncertjeként tartottak.

Feri: Cservenka Ferenc vagyok. Kínai munkatársaim Sanghajból tudósítottak a Magyar Kulturális Hét eseményeiről. A következőkben a fesztivál magyar vonatkozású programjairól számolunk be.

Lea: Jó estét kívánok minden kedves hallgatónknak! Ma Xiaolu vagyok, magyar nevem: Lea.

Feri: Mikor volt a Magyar Kulturális Hét és milyen előadásokat hoztak a magyar művészek Sanghajba?

Lea: A Magyar Kulturális Hét a 18. Sanghaji Nemzetközi Művészeti Fesztivál része volt. November 6-án vette kezdetét a Liszt Ferenc halálának 130. évfordulójára rendezett kiállítás megnyitójával. Aznap este a sanghaji közönség a MÜPA két produkcióját, A kékszakállú herceg várát és A csodálatos mandarint láthatta a Bartók-est keretében. Ezenkívül a Muzsikás együttes, a magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, valamint Roby Lakatos és zenekara mutatta be a legautentikusabb magyar komoly- és népzenét. A megnyitón Íjgyártó István kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár a sajtónak is nyilatkozott.

„Kína hagyományosan kultúrában gazdag országnak számít. A magyarok mindig nagyon gazdag és nagyszerű kultúraként tekintettek a kínaira. Reméljük, hogy a magyar kultúra is ihletet tud meríteni Kínából, és reméljük, hogy mi is adni tudunk valamit a kínaiaknak, ami szívből jövő kívánságunk."

Feri: Megnézted a Liszt Ferencről szóló emlékkiállítást? Miből állt a tárlat?

Lea: Két kínai munkatársammal együtt tudósítottunk a magyar vonatkozású sanghaji eseményekről. A Magyar rapszódia – Liszt Ferenc romantikája című kiállításon több mint hetven tárgy volt látható. Liszt Ferenc portréin, szobrain, kézzel írott kottákon, leveleken keresztül mutatták be a zeneszerző pályafutását. Háttérben Liszt művei szóltak.

Feri: És hogy fogadta a kínai közönség a MÜPA és a Pécsi Balett produkcióját?

Lea: Sajnáltam, hogy a szünet után többen nem tértek vissza a koncertterembe. A Bartók-est első felében A kékszakállú herceg várát adták elő, ami nagyon jó produkció volt mind a zenét, mind a színpadi látványt tekintve. De Bartók Béla műveit nagyon ritkán adják elő Kínában. A kékszakállú herceget először csupán 2011-ben mutatták be itt Kínában. Bartók művei elsőre talán kevésbé tetszenek azoknak, akik nem ismerik jól a komolyzenét, nem „fertőződtek meg" a komolyzenével. Az internetes hozzászólásokban olyan véleményeket olvasni, hogy „diszharmonikus", vagy „nem hangzik jól". Simon Rattle német karmester úgy fogalmazott egyszer A kékszakállú herceg várának zenéjéről, hogy úgy érezte, „mintha az egész zenekar sírna." Bartók művei nagyon mély érzelmeket rejtenek, ami új a kínai közönség számára. A műsor második felében a Pécsi Balett társulata adta elő A csodálatos mandarin című táncdrámát, amelynek feszes tempója és látványos koreográfiája abszolút lekötötte a közönség figyelmét.

Feri: A következő nap lépett fel a Muzsikás együttes. Nem hiszem, hogy a kínaiak ismerik a magyar népzenét, hiszen kis európai ország vagyunk… Hogyan fogadták a Muzsikás együttes és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar közös koncertjét?

Lea: Nagyon jól fogadták! Teltházas koncert volt, és a nézők nagyon jól érezték magukat. A magyar népdalokat gyakran éneklik tánc közben, ami a kínai kultúrában is így van. A koncertterem hátsó felében ültem, és bizony voltak, akik a székükben ritmusra mozogtak. A Muzsikás együttes egyik alapító tagja, Hamar Dániel egy 250 éves ütőgardont is bemutatott. Ezt a hangszert csak Magyarországon használják. A koncert nagy sikert aratott, és a végén vastapsot kapott. A ráadásra minden művész visszatért a színpadra, köztük Petrás Mária, Herczkú Ágnes énekesnők, és két táncos pár is.

Feri: Most hallgassuk meg, hogy mit szóltak a sanghaji nézők a koncerthez.

„Szerintem nagyon jó volt, hogy összekombinálták Bartók és Kodály műveit az általuk összegyűjtött népdalokkal. Azt tudtam, hogy Bartók és Kodály műveit a népdalok ihlették, de csak aznap este tudtam meg, hogyan is szólnak az eredeti magyar népdalok."

„Természetesen mindenkinek más a véleménye. Nekem nem nagyon tetszik a komolyzene és a népzene így együtt. A népzene izgalomba hoz, miközben a klasszikus zene megnyugtat. A koncert hangulata nem volt egyenletes. Mind a kettő zenei műfaj nagyon jó, de így együtt nem volt harmonikus."

Feri: A koncert november 7-én volt. Nem aznap hunyt el Kocsis Zoltán zongoraművész, a Sanghajban fellépő filharmonikus zenekar karmestere?

Lea: Kínai idő szerint a koncertet megelőző nap éjjelén hunyt el Kocsis Zoltán. A zenekar tagjait lesújtotta a hír, de az előadás nem maradt el. A koncert előtti főpróba szünetében néhány mondat erejéig sikerült megszólaltatnom Kovács János karmestert.

„Én azt mondanám, hogy Kocsis Zoltán személyisége egy univerzális jelenség és ráadásul egyedülálló. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy nem a magyar zenei élet, hanem az egyetemes zenei életnek egy nagy vesztesége, mert az Úristen olyan elképesztő zenei és egyéb adottságokkal ruházta föl, ami egyedülálló a világon."

Lea: A koncert szünetében hallottam, hogy a nézők is erről beszéltek. Egy kínai zongoratanár szomorúan értesült Kocsis haláláról.

„Ma hunyt el. Kocsis miatt jöttem el ma. Kocsisról nemzeti kincsként beszéltek, és eredetileg ő vezényelte volna a szimfonikus zenekart ma este. Már két hónappal ezelőtt meg is vettem a jegyet."

Feri: Hallottam, hogy a koncert után összefutottatok egy kínai taxissal, aki nagy rajongója a klasszikus zenének.

Lea: Ez a harmadik koncert után volt. Roby Lakatos koncertje után vissza akartunk menni a szállodába. A koncertterem előtt leintettünk egy taxit, és amikor beszálltunk, hallottunk, hogy a sofőr klasszikus zenét, az Újvilág szimfóniát hallgatja. Szóval ez teljesen véletlen volt. Én még nem találkoztam olyan taxisofőrrel itt Kínában, aki szereti a klasszikus zenét, és vezetés közben is hallgatja.

„Én csak ezt hallgatom, mást nem. Ez a Classical FM 94.7, ami az egyetlen klasszikus zenei rádiócsatorna egész Kínában."

Lea: Egész úton a klasszikus zenéről beszélgettünk. A taxisofőr Liszt Ferencet is ismerte, már hallotta a műveit. Nem sokkal később tudtam meg, hogy a rádióműsor az elhunyt Kocsis Zoltánról szólt. Hallgassuk bele a rádióműsorba!

„Kocsis Zoltánt, a híres magyar zongoraművészt, karmestert és zeneszerzőt 2016. november 6-án délután érte a halál. 64 éves volt. 2012-ben sikeres kardiológiai műtétet hajtottak végre Kocsis Zoltánon. Halála előtt egy hónappal az egészségi állapota miatt lemondta minden fellépését. Harminc évvel ezelőtt is műtöttek, így felkészültem a halálra, nyilatkozta egy alkalommal Kocsis. Színpadi sikereit és a zene területén végzett kutatómunkájának eredményeit úgy érte el, hogy a halál árnyéka mindig ott lebegett felette. A következőben hallgassuk meg Kocsis Zoltán zongoraművész Liszt Ferenc: Szerelmi álmok című művének harmadik noktürnjét. A felvétel 1973-ban készült egy budapesti koncerten az akkor 21 éves művész előadásában."

Feri: Jó hallani, hogy Kínában is megemlékeztek Kocsisról. Halála az egyetemes zenei élet nagy vesztesége, ahogy Kovács János karmester fogalmazott.

Lea: A Magyar Kulturális Hét utolsó napján Roby Lakatos és zenekara lépett fel a Keleti Művészetek Sanghaji Központjában, ahol a Muzsikás Együttes adott koncertet. Roby Lakatossal a fellépés előtt beszélgettünk.

„Az én zeném, amit én játszom, valahol az is kortárs zene, mert ugye nem olyan régen, 25 éve létezik azzal a különbséggel, hogy nagyon régi alapokról indult el ez a zene. A cigányzene, a magyar cigányzene az alapja. Aztán elkezdett ez teljesen kiszéledni minden felé, és hozzájöttek más cigányzenei elemek, úgymint a balkán zene vagy az orosz zene, román zene, aztán flamenco, francia cigányzene, Django Reinhardt-, Stéphane Grappelli-stílus, ugyancsak még mexikói mariachi zene, tehát mindenféle elem ebben megtalálható, és ez össze van keverve klasszikus zenével és dzsesszel. Tehát ez egy nagyon érdekes zene, tulajdonképpen egy kavalkád. Ez a neve, amit nem én találtam ki, hanem 25 évvel ezelőtt egy belga újságíró találta ki Brüsszelben. Ő írta meg a cikket, amelyben azt mondta, hogy unortodox cigányzene, ami igaz! Magyarországon elvileg csak olyan tíz éve kezdett el honosodni ez a zene. Azért mondom, hogy honosodni, mert a fiatal közönség hallgatja ezt a zenét, az új generáció hallgatja, és az új generáció játssza. Tehát most hogyha elmegyek Magyarországra, én mindig látom, hogy az új generáció, a fiatalok így játszanak, ezt a stílust játsszák. És hogyha a fiatalok hallgatják, akkor ez a stílus megmarad. És ezért fontos, hogy ezen a fesztiválon is egy ilyesfajta kortárs zene is legyen."

Feri: Miből állt Roby Lakatos koncertje?

Lea: Saját szerzeményei – a Hora di Marakchi, a Tomato Grouve és a New Alliance – mellett Kínában is ismert darabok – Hegedűs a háztetőn és A dongó (Korszakov) – szerepeltek a programban, de nem hiányozhatott Monti Csárdása sem.

Feri: És milyen volt a Magyar Kulturális Hét utolsó koncertje? Hogyan fogadta a kínai közönség Roby Lakatos és zenekarának koncertjét?

Lea: A Két gitár című szerzeményt egy igazi gitárossal, Balogh Lászlóval közösen adta elő Roby Lakatos, aki a hegedűt gitárként pengette. A duett óriási siker volt, hatalmas tapsvihar tört ki az előadás végén. Íme néhány nézői vélemény.

„Több éve hallgatom Roby Lakatos zenéjét. A Deutsche Grammophon 15 éve adta ki a lemezét. A mai előadást össze sem lehet hasonlítani a lemezzel. Jó lett volna, ha több magyar cigányzene szerepel a műsorban, de sajnos kevés volt a hagyományos magyar zene."

„Nagyon boldog vagyok. Mintha a testem minden sejtje a zene ritmusára táncolt volna. A szünetben megnéztem a CD-ket, és vettem is egyet. Kicsit tétováztam, mert ma már nem sokan használnak CD-lejátszót, és nem tudom, hogyan játszom majd le. De végül csak vettem egyet, és majd kitalálom, hogyan hallgatom meg."

Feri: Örülök, hogy jól fogadták a magyar kultúrát Kínában. Remélem, hogy a jövőben a Kína által kezdeményezett „övezet és út" stratégia és a magyar „keleti nyitás" révén sok ehhez hasonló kulturális program teszi szorosabbá a két ország közötti viszonyt.

Lea: Mára Sanghaj védjegyévé vált a nemzetközi művészeti fesztivál köszönhetően az ifjú művészeket támogató projektnek, a Művészet az ég alatt nevű nonprofit előadássorozatnak és a Művészeti fesztivál az iskola színpadán című művészeti népszerűsítő projektnek. Azt remélem, hogy a jövőben több magyar művészet mutatkozhat be Kínában akár a sanghaji művészeti fesztiválon, akár másutt.

Feri: Kedves Hallgatóink, Ma Xiaoluval beszélgetem a Sanghaji Nemzetközi Művészeti Fesztivál Magyar Kulturális Hetéről. Köszönjük figyelmüket, kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk, a legközelebbi viszonthallásra!

Lea: A viszonthallásra!