A délnyugat-kínai Guizhou tartományban sok nemzetiség él. A helyi etnikai csoportok számára a holdnaptár szerinti hatodik hónap hatodik napjánál csak a tavaszünnep fontosabb. A Guizhou tartományi Qiannan prefektúrában élő nemzetiségek ezen a napon a Huishui megyében fekvő faluban, Haohuahongban gyűlnek össze, és egész nap saját népdalaikat éneklik.

A Haohuahong a buyi nemzetiség egyik népdalának címe. Az ott élők, sőt, a turisták is jól ismerik, és néhány sorát biztos, hogy mindenki el tudja énekelni. Ma már a találkozóhelyet is Haohuahongnak nevezik.

Sun Ling, Huishui megye propagandaosztályának vezetője elmondta, hogy a haohuahongi énekfesztivál ötödik alkalommal került megrendezésre, és ezen nemcsak a Huishui megyében élő nemzetiségek vehetnek részt, hanem a shaanxi, a guangxi, a belső-mongol és a hszincsiangi énekegyütteseket is rendszeresen meghívják. A haohuahongi énekfesztivál kiváló alkalom arra, hogy a különböző nemzetiségek megismerkedjenek egymással, tanuljanak egymástól, továbbörökítsék saját nemzetiségük kultúráját, és javítsák az emberek közötti barátságot.

Az idei fesztiválon fellépett a buyi nemzetiség Nyolc Hang Együttese. A nyolc énekes mindegyike egy különleges hangszeren is játszik.

„Van bambuszfuvola, csinghu [kéthúros vonós hangszer élénk hanggal], basszus erhu, a zhugu nevű kézi bambuszdob, oktaéder alakú lant, holdgitár [kerek testű lant] és háromhúros gitár. Édesapámtól tanultam, ő a nyolc hang nevű énekstílus 14. generációját képviselő örököse, én vagyok a 15. generáció" – mondta Yang Guangshan, az együttes csinghuművésze. Az együttesnek mind a nyolc hangszerét – kivéve a bambuszfuvolát – Yang Guangshan édesapja, a 70 éves Yang Tonghuai készítette.

Idős kora miatt már nem szokott énekelni, ideje nagy részét hangszerkészítéssel tölti. A zeneszerető Yang Tonghuai iskolában tanított, de zenét is szerez, dalszöveget ír, énekel és hangszereket készít, és ezt tette akkor is, amikor nagyon nehéz volt az élet. Számtalanszor játszott falusi esküvőkön, temetéseken, ünnepségeken, és nem pénzért, hanem szórakozásból.

Az együttesben Yao Xiubin játszik kézi dobon. Ő is Yang Tonghuai tanítványa.

„Guangshan édesapja számos népdalt örökített tovább, és a többiek tőle tanultak úgy, hogy korábban nem volt semmilyen zenei képzettségük. Szabadidőnkben összeülünk, és a generációkon át megőrzött kották alapján játszunk, éneklünk."

Kínában 55 nemzetiség él, és mindegyiknek megvan a maga jellegzetes kultúrája. A kulturális sokszínűség fenntartása érdekében a kormány és a helyi kormányzatok is sokat tettek az etnikumok kultúrájának védelmében. 2006-ban a buyi nyolc hang stílus felkerült a nemzeti kulturális örökségek listájára.

„Elsősorban a továbbörökítésért felelős következő generáció kinevelésével foglalkozunk, hogy felkeltsünk az érdeklődésüket. Már több iskolákban is tanítjuk az ilyen etnikai kultúrát. A felnőttek számára különböző klubokat – népdalegyesületet – szervezünk azzal a céllal, hogy tovább örökítsük a népdalok dallamait, szövegeit. Ezenkívül a szellemi kulturális örökségek központjában a továbbörökítők és az érdeklődők oktatása zajlik. Így tartjuk fenn tartományunk kulturális sokszínűségét" – mondta Sun Ling, Huishui megye propagandaosztályának vezetője.

Yang Guangshan édesapjának több mint száz tanítványa vett részt tavaly a Qiannan prefektúra megalakulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. Szülővárosának iskoláiban is indított tanórát a diákoknak. Az itt dolgozó tanárok ugyancsak Yang Guangshan édesapjának tanítványai közül kerültek ki. Liu Li, Yang Guangshan húga szerint az elmúlt évek óta a kormány nagyon fontosnak tartja a szellemi kulturális örökségek továbböröklését, és ennek köszönhetően egyre több fiatal ismerkedik szívesen ezekkel a különleges kulturális hagyományokkal.

A Nyolc Hang Együttes tavaly Kantonban, Hunan tartományban, tavalyelőtt Guangxi tartományban lépett fel, idén a haohuahongi énekfesztivál után az együttesnek pihenni sem lesz ideje hongkongi útjuk előtt.

„Július 2-án megyünk Hongkongba, Makaóba, Shenzhenbe és Zhuhai-ba, ahol a Hongkong visszatérésének 20. évfordulója alkalmából rendezett ceremónián lépünk fel. Büszke vagyok arra, hogy Guizhou tartomány nevében vehetünk részt az ünnepségen, és remélem, hogy az előadásunkon keresztül többen ismerhetik meg ezt a kivételes buyi művészetet."

Az idei énekfesztivál alatt esős volt az idő, de a rendezvény így is több ezer nézőt, előadót vonzott a faluba. A közel háromórás fesztivál azonban nem jelentette az ünnepség végét. Az etnikai csoportok tagjai és a környező falvakból érkezett emberek nem siettek haza. Ketten-hárman csoportokba verődtek, és a színpadon vagy a faluhoz vezető hídon énekeltek. Nem volt fontos, hogy ki hány éves, és az sem, hogy van-e szép ruhájuk, vagy tudnak-e tökéletesen énekelni. Csak az számított, ami a lélek mélyéből fakad.

A nézők között volt néhány külföldi turista is. Az Olaszországból érkezett Piero Cellarosi rajong a kínai kultúráért. Tíz évvel ezelőtt már járt Délkelet-Guizhouban egy fotós barátjával.

„Nem vagyok zeneértő, de nagyon szeretem ezeket a népdalokat, és az különösen szívhez szóló volt, ahogy két idős miao asszony a hídon énekelt. Bár nem értettem egy szót sem, mégis megérintett az énekük. Úgy emlékszem, Guizhou tartomány ennél sokkal szegényebb volt tíz évvel ezelőtt. De az itteni egyszerű és laza életmód mély benyomást tett rám az első utamon, a világ mintha lelassult volna körülöttem. Mostani látogatásom során azt láttam, hogy sokat javult az emberek életkörülménye, de romantikus alkat lévén nekem hiányzik az a laza életmód. De persze az a legjobb, ha megtalálhatják az egyensúlyt a fejlesztés és a hagyományok fenntartása között."