A Transzpacifikus Partnerség országait képviselő vezetőknek nehéz lesz figyelmen kívül hagyniuk egy, az Ázsiai–csendes-óceáni Szabad Kereskedelmi Egyezményről szóló megvalósíthatósági tanulmányt, ha nem tudnak alternatívával előrukkolni, írja a Global Times angol nyelvű kínai napilap. Most még nem világos, hogy az Egyesült Államoknak sikerült-e eltántorítania Kínát attól, hogy javaslattal álljon elő. Annyit azért sikerült elérniük, hogy a Transzpacifikus Partnerség a jövőben akár meg is akadályozhassa a megvalósítás 2025-ös határidejére tett ajánlást. Persze határidő ide vagy oda, mégiscsak jó lenne egy időpont, ami keretet adhatna az elképzelésnek. Félő, hogy az Ázsiai–csendes-óceáni Szabad Kereskedelmi Egyezmény megvalósításának célkitűzése kifoghatja a szelet a Transzpacifikus Partnerség vitorlájából.
Sokak számára nem teljesen világos, hogy miért vesz igénybe ilyen hosszú időt a Transzpacifikus Partnerség, és hogy is fog kinézni, ha létrejön.
A részt vevő 12 ország földrajzi elhelyezkedése igen szétszórt, és gazdaságilag is eltérőek. Ausztráliában az egy főre jutó jövedelem a vietnami negyvenszerese. Az amerikai gazdaság pedig a brunei ezerszerese. Nem könnyű feladat közös nevezőre jutni ilyen jelentős különbségek esetén.
Vannak, akik a Transzpacifikus Partnerséget igazságtalannak tartják, mondván, az csupán egy ország, az Egyesült Államok érdekeit szolgálja. Ám a Transzpacifikus Partnerség tagországainak fele már megkötötte a maga szabad kereskedelmi egyezményét az Egyesült Államokkal, így a partnerség nem kecsegtet kiugró haszonnal.
Mindez arra enged következtetni, hogy egyhamar nem fog pont kerülni a Transzpacifikus Partnerségre, és végül az eredeti elképzelés felhígult, kompromisszumos változata valósul meg.
