A nyugati nagyhatalmak katonai intervenciója a Közel-Keleten és Észak-Afrikában destabilizálta Afganisztánt és Irakot, és közvetve polgárháborút robbantott ki Szíriában, állítja a szakértő.
Az Észak- és a szubszaharai Afrikában uralkodó káosz a Közel-Keleten és Észak-Afrikában tapasztalható társadalmi feszültségek következménye, ami instabilitáshoz vezetett Líbiában, Eritreában, Malin és más országokban, tette hozzá.
És miközben az Európai Uniónak az Olaszországon át érkező líbiai menekültek jelentették a legnagyobb gondot, Magyarországon a menedéket kérő szíriaiak, irakiak és afgánok okoznak problémát, mondta Gálik, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.
A destabilizáció kezdete óta érkeznek a háborúk és a terrorizmus elől menekülők, mondta, hozzátéve, hogy Nyugat-Európa egészen addig nem foglalkozott a migrációval, amíg meg nem jelentek a profi embercsempészek.
Az embercsempészek jól szervezett profik, akik kifinomult technológiát, köztük mobiltelefonokat és GPS-t használnak, és a megjelenésükkel felbátorodtak azok, akik már jó ideje fontolgatják, hogy útnak indulnak.
És hogy miért választják Európát a magas életszínvonalat ígérő arab országok, például Szaúd-Arábia vagy az Emírségek helyett? Gálik szerint ezekkel az országokkal kizárólag a vallásos szemlélet jelent közös pontot.
Ezek az arab országok nem zárták le a határaikat, de nem hajlandóak integrálni azokat, akik máshonnan érkeznek, beleértve a szakembereket is.
Ezzel szemben Európa mindig is nyitott volt a menekültekkel kapcsolatban részben azért, mivel a menekültek beáramlása általában a gazdaság élénkülését hozza, a menekültek pedig olyan gazdagabb országokat keresnek, amelyek rendelkeznek az újrakezdéshez és a gyors talpra álláshoz fontos társadalmi rendszerrel.
Az elmúlt években Nyugat-Európa menekültek több hullámát is asszimilálta, ilyen volt például a 2000-es évek elejei jelentős hullám Afganisztánból.
Gálik szerint a rendkívül liberális integrációs politikával rendelkező Németország várhatóan 800 ezer menedékkérőt fog befogadni 2015-ben, ami a 2014-es szám négyszerese.
Miközben Nagy-Britannia magától értetődő célpontja az angol nyelvet ismerő menekülteknek, nem része az EU-s határokat felügyelő schengeni megállapodásnak és teljesen más szabályozással rendelkezik, mondta a szakértő.
Nagy-Britanniához hasonlóan más európai uniós országok, többek között Svédország, Ausztria és Franciaország is ódzkodnak további menekültek befogadásától.
A menekültválsággal kapcsolatban több uniós tagország, köztük Magyarország is a politikai irány hiányával vádolja az EU-t.
Ámde a nehézségeket részben pont az okozza, hogy a tagországok nem hajlandóak Brüsszel javára feladni saját szabályaikat.
