A munkabeszámoló szerint Kína lendületet ad a jelenleg gyengélkedő világgazdaságnak, a kínai lakosoknak pedig okot ad a reményre és az elégedettségre.
Érdemes megnézni néhány statisztikai adatot. 2015-ben a kínai bruttó hazai termék 677000 milliárd jüan (közel 108000 milliárd amerikai dollár) volt, ami az azt megelőző évihez képest 6,9 százalékos növekedés. A tavalyi évben a külkereskedelmi forgalom összege 246000 milliárd jüan (közel 38000 milliárd amerikai dollár) volt, és ezzel Kína továbbra is az élen áll a világban. A külföldi közvetlen befektetés 126,3 milliárd dollár volt, ami 5,6 százalékos emelkedés. A nem pénzügyi külföldi közvetlen befektetés 118 milliárd dollár volt, ami éves szinten 14,7 százalékos növekedés. A szolgáltatóipar adta a GDP 50,5 százalékát, és így első alkalommal fordult elő, hogy a szolgáltatóipar a kínai bruttó hazai termék felét adta. Emellett a fogyasztás 66,4 százalékkal járult hozzá a gazdaságnövekedéshez.
A világgazdaság fejlődésének körülményeit szürkeség jellemzi. A nemzetközi pénzügyi sajtó több szereplője szerint 2015-ben Kína „az elmúlt 25 év legalacsonyabb növekedését" érte el, ám figyelmen kívül hagytak egy tényt, vagyis azt, hogy Kína India után a világ második leggyorsabb gazdaságfejlődését produkálta. A Világbank statisztikai adatai szerint 2015-ben az Egyesült Államok gazdasága 2,4, Japáné 0,4, az euróövezeté pedig 1,5 százalékkal növekedett. Kína a világ második legnagyobb gazdasági hatalmaként a világgazdaság fejlődéséhez 25 százalékkal járult hozzá, és hatékonyan előmozdította a világgazdaság fejlődését.
Jelenleg is zajlik a kínai gazdaság szerkeszti reformja, a reform és nyitás politikájának elmélyítése. A 7 százalék alatti növekedési ráta nem kudarc, hanem tudatos választás. Arthur R. Kroeber, a Brookings-Tsinghua közgazdaság-politikai központ kutatója szerint a „gazdaság átalakítása sohasem zökkenőmentes". „A kulcsfontosságú kérdés az, hogy Kína gazdasága képes lesz-e elmozdulni a feldolgozóiparról és befektetésről a szolgáltatóipar és a fogyasztás felé" – tette hozzá.
2015-ben a világon Kína importálta a legtöbb nyersolajat, földgázt, gabonaféléket. 2015-ben megkezdte működését a Kína által kezdeményezett Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB) és a Selyemút Alap, és a renminbi, vagyis a kínai jüan bekerült a Nemzetközi Valutaalap (IMF) SDR-kosarába. Kína szorosabban kapcsolódott a világgazdasághoz.
A munkabeszámoló egy másik fontos adata szerint 2015-ben a kínai lakosok átlagjövedelme 7,4 százalékkal emelkedett. Az újonnan munkába állt kínaiak száma 13,12 millió volt, a szegénységben élők száma pedig 14,42 millióval csökkent. 2016-ban várhatóan 6,5-7 százalék között nő a kínai gazdaság, és több mint tízmillió új munkahely jön majd létre.
Az új évben Kína a keresleti oldalt és a megosztást tekintve hajt végre reformot. Xi Jinping kínai államfő elmondta, hogy „fel kell hívni a figyelmet a reform tényleges eredményeire, hogy az emberek valójában is érezhessék jövedelmük növekedését". Li Keqiang kínai miniszterelnök munkabeszámolójában hasonló gondolatot fogalmazott meg, amikor arról beszélt, hogy (a kormány) „minél több ember érdekét karolja fel, annál több ember gondja oldódhat meg".
Egy kínai mondás szerint a „lakosság jelenti az állam alapját, és ha a lakosság nyugodt körülmények közepette élhet, akkor az állami is stabil". Pontosan ez a Kínai Kommunista Párt célja.
