(A világ legnagyobb rizspapírját készítik a kézművesek)
Liu Haisu egykori ismert kínai tusfestő mester hajdanában meglátogatta a Kínai Xuan Papír Rt. elődjét, Jingxian megye Xuan papír üzemét, ahol ezt a föliratot hagyta az utókorra: „Ezer évig maradhat meg egy Xuan papír, rajta változatos a tus rímelése."
A mester háromszor hajolt meg az üzemi munkások előtt, mondván: „Szívből köszönöm, ha Önök nem lennének, nem lett volna a művészetem." Ebből is látható a Xuan papír jelentősége a hagyományos tusfestmények és a kalligráfia számára.
(Tusfestmény a Xuan papíron)
Li Xiaoke tekintélyes kínai tusfestő így értékeli a Xuan papír minőségének és kultúrájának fontosságát. „Minden művésznek eltérő elvárása van a papír tulajdonságával szemben. Például a híres festőmesternek, Fu Baoshinak sajátos elvárása volt a papírral kapcsolatban, hiszen az általános papír nem adja vissza a festménynek a tus rostszerű alkalmazására és rétegzettségére vonatkozó szellemiségét. Más példaként említhető az apám, aki szeretett a tussal rétegeket festeni, hogy vastagnak és jádeszerűnek nézzen ki a festményen a tus. Ha ezt nem tenné lehetővé a papír, akkor nem látszik rajta a művész szándéka: a kinedvesített rímesség és a tus ecsettel történő felskiccelésének a stílusa sem. Mivel a papír a művészet hordozója, tehát a papír minősége hordozza a kínai kultúra hagyományait, ezenkívül a tus, az ecset és a dörzsölőkő is."
A Xuan papír hírneve az egész világon elterjedt, mint az emberiség nem anyagi kulturális örökségi kincse. 2009-ben felkerült a világ nem anyagi kulturális örökségeinek listájára. Azért Xuan papír a neve, mert az ókori Xuanzhou megyében állították elő. Xuanzhou megyét nemrégiben Xuancheng várossá emelték, és a papír termelőhelye a hozzá tartozó Jingxian megyében található.
(A Xuan papírra leírt kalligráfiai írások)
Réges-régen, miután a második évszázad elején Cai Lun feltalálta a papírkészítés módszerét, az inasa, Kong Dan festőként azon gondolkozott, hogy tisztelt mesteréről festményt készít. A növényi rost feldolgozásával feltalált papírra festett mester képe viszont hamarosan megrongálódott. Az inas munkája kárba veszett, ám elszánta magát, hogy talál egy újabb, jobb papírkészítési alapanyagot. Anhui tartomány déli részén egy patak mellett meglátott egy kidőlt szárnyasostorfát, annak elhalt kérgéből már rostok úsztak a vízen. Rájött arra, hogy ez fontos alapja lehet a tervezett papír elkészítésének. Ő találta fel a Xuan papírt, amely a szárnyasostorfa kérgéből és a homokos mezőn nőtt rizs szálából készül.
Volt egy szóbeszéd arról, hogy a japánok ellopták a Xuan papír előállítási műveleteit, utána pedig azt állították, hogy a világon a legjobb Xuan papírt Xuanchengban állították elő, a második legjobbat Japánban, a harmadikat pedig Zhejiang tartományban. Lehetséges ez?
Jingxian megye délnyugati részén dombos hegyláncok húzódnak, amelyeknél bőségesen esik eső. A dombok jó feltételeket teremtenek a szárnyasostorfának, a dombok közti vizekben gazdag síkság viszont a hosszú szálas rizs növéséhez kedvező. A két növény sajátosságai jelentik az alapot a Xuan papír előállításához. A megyében sok a folyó, ezek egyike a Wuxi. E folyó felső szakasza két ágra oszlik, az egyik vize enyhén lúgos, ez az alapanyagok megmunkálására alkalmas, a másik ág vize enyhén savas, ez a papír elkészítéséhez hasznos. Ebből következőleg a Xuan papír előállítását meghatározzák a helyi adottságok, máshol nem állítható elő szépművészeti célból, tusfestményhez és kalligráfiához használt olyan jó minőségű papír, amely versenghet a Jingxian megyei papírral.
(Fiatal kézműveseket toboroznak a hagyomány továbbítása céjlára)
Ám minden nem anyagi kulturális örökséggel kapcsolatban felvetődik az a probléma, hogy a csökkenő gazdasági haszon és a fiatal generáció érdeklődésének lankadása miatt egyre kevesebben foglalkoznak az adott kulturális örökséggel, sőt egyre kevesebben tudnak még a létezéséről is. A Xuan papír előállítása sem volt kivétel ez alól.
Hu Wenjun, a Kínai Xuan Papír Rt. igazgatótanácsának elnöke a kézművesek számának korábbi csökkenésével kapcsolatban az alábbiakról számol be:„Korábban minden évben a tavaszünnepi szünet után a legnagyobb félelmet az okozta nekem, hogy az üzemi vezetők a szakmunkások eltávozásáról számolnak be. Majd szétrobbant a fejem, amikor olvastam a különböző jelentéseket a betöltetlen állásainkról."
Az azóta bekövetkezett változás azonban túlszárnyalta a vállalat elnökének legmerészebb álmait is. A részvénytársaság sokkal könnyebben toboroz új szakmunkásokat, mint régen. Egyre több fiatal hallgató, vagy művész jön önként az ország különböző részeiből Jingxian megyébe, hogy megtanulják és személyesen tapasztalják a papír kézműves készítésének technikáját. Köztük van Li Qifeng is, aki művészetet tanult, korábban házibútort tervezett, de ezt az állását feladta, és Henan tartományból idejött. Erről a következőket mondja:
„Titokzatosnak éreztem, igazából hordozza a reprezentatív hagyományos kultúrát. Egy tévéműsorból tudtam meg, hogy egyre inkább hiányoznak a kézművesek, ezért jöttem ide."
(Az alapanyaglé)
A kézművesek hiányával kapcsolatos probléma megoldása mellett volt egy másik, nem kevésbé súlyos gond is, mégpedig az alapanyagokkal. A gazdaság fejlődésével csökkent azoknak a helyi gabonatermelőknek a területe, akik hosszú szárú rizst termelnek, jóllehet a helyi kormányzat szubvenciókkal támogatja a minőségi követelményeknek megfelelő rizsszálakat termelőket. Erre azért van szükség, mert a rövid szárú rizsnek nagyobb a hozama, ugyanakkor a szár hosszúsága közvetlen összefüggésben van a papír minőségével. Az alapanyaghiány ugyancsak nehézséget jelent az előállítás számára. Hu Wenjun, a Kínai Xuan Papír Rt. igazgatótanácsának elnöke a problémát így vázolja fel:
„Az üzemi adatok szerint az utóbbi években évről évre csökkent a termelési kapacitásunk, főképpen az alapanyaghiány miatt. Soha nem jelent problémát a papír értékesítése, de izgulunk az alapanyagok miatt."
Az alapanyaghiányra felfigyelt a tartományi kormányzat is. Támogatásával több mint 15 millió jüant fektettek be egy rizsszál-feldolgozó bázis létrehozásába. Itt évente több mint 350 ezer kilogramm hosszú szárú rizs szárat dolgozhatnak fel alapanyagnak. Ezzel megszűnt az alapanyaghiány problémája is.
A Xuan papír kézműves technikája nem magányos kulturális örökség, hanem hosszú távon úgy hordozza, befolyásolja a hagyományos kínai kultúra jövőjét, mint ahogy a folyók hömpölyögnek a földön: a különleges papíron fut továbbra is az ecset és a tus.
Rizspapir |