xingtai |
A Hebei tartománybeli Xingtai hosszú ideje a legkoszosabb kínai városként ismert. Sok más kínai városhoz hasonlóan, Xingtai is a nehézipar fejlesztésére koncentrált, most pedig szmogban fuldoklik. 2013-ban a tartományi kormányzat rendeletet adott ki az acéltermelés csökkentéséről, hogy ezáltal tegyék tisztábbá a levegőt. Az intézkedés mellékhatása munkanélküliség és a város eladósodása lett Xingtaiban. Eközben a város továbbra sem rendelkezik hosszú távú tervvel arról, hogyan tisztítsa meg levegőjét.
„Újra itt a szmog." – írta Li Zhong, egy xingtai lakos a WeChat közösségi hálón október 24-én. Aznap a városban 500-ra emelkedett a PM2.5 levegőminőség-index, pedig a hivatalos skála 300-as fokozatától már senkinek sem ajánlják az utcára lépést. Li elmondta, hogy szinte már nem is emlékszik, milyen a kék ég.
Xingtaiban az volt a harmadik nap októberben, hogy veszélyes szintre emelkedett a levegő szennyezettsége.
Xingtai-t már régóta Kína legkoszosabb városának hívják. Az elmúlt néhány évtizedben a város erősen támaszkodott széntüzelésű erőműveire, hogy életben tartsa nagyméretű acéliparát. Most a környezetével fizet ezért. Pekinghez való közelségük miatt sok Hebei tartománybeli város kezdte el felszámolni légszennyező gyáraikat.
Azonban ezen gyárak bezárása munkanélküliséghez és a város adóbevételeinek csökkenéséhez vezetett, pedig Xingtai már így is el van adósodva. Továbbá, a levegőminőség kérdését nem lehet egyszerűen rövid távú lépésekkel megoldani, és a helyi kormányzatnak úgy látszik, hogy nincs terve hosszabb távra.
Li már több mint tíz éve él Xingtai-ban, azután költözött ide, hogy elvégezte a főiskolát. Amikor először érkezett a városba, ha elbiciklizett a második nyugati körgyűrűn, akkor vörös szmogot látott a város fölött függeni. Azt a szmogot Xingtai saját gyárai engedték rá a városra.
Az utóbbi időben naponta kell mosnia autóját, mert minden autót és épületet szürkévé változtat a szmog Xingtaiban.
Chang, egy ma már nyugdíjas xingtai-i adóellenőr elmondta, hogy már évek óta nem látta a csillagos eget.
Xingtai Dongpang bányászkörzete közelében lakó Su nevű férfi a Keleti Reggeli Lapnak elmondta, hogy nem tudja, tüdeje fekete-e már, de egy egész mezőnyi korom van a házával szemben, és ha fúj a szél, még a szemét sem tudja kinyitni.
Ezek a porviharok a széltől függően kiszámíthatatlanul jelennek meg, mondta Su. A szél általában az egész kukoricamezőt fekete porral lepi be. Mindennap kétszer kell elsepernie a kormot az udvaráról, és felesége sosem tereget a szabad levegőn. Néha még a vizük is megfeketedik.
A WHO májusi jelentése a világ 190 városának PM2,5 koncentrációját vette számba, a legszennyezettebbnek pedig Delhi bizonyult köbméterenként 153 mikrogrammos átlaggal. A Greenpeace júliusi jelentése szerint Xingtaiban az év első felében köbméterenként 152,6 mikrogrammos átlagot mértek.
A súlyos légszennyezés annyira állandósult a városban, hogy Kína más részeivel ellentétben, Xingtaiban nem tekintik rossz időjárásnak a szmogot. Csak kevesen viselnek maszkot a város utcáin, még a legsúlyosabban szennyezett napokon is. Egy háztartási elektronikai bolt vezetője elmondta, hogy a helyiek otthoni levegőtisztítót sem nagyon vásárolnak.
Xingtai fél évszázados környezetszennyezésre tekinthet vissza. 1956-ban állt fel a városi tervbizottság, ami leszögezte, hogy a város ipari fejlesztésének az acél-, gép-, vegy- és textiliparra kell fókuszálnia.
Sok kínai városhoz hasonlóan Xingtai számára is a fejlődés gyorsasága volt a döntő, így sok vállalatnak nem voltak megfelelő engedélyeik sem, amikor megkezdték működésüket, mondta Wang Dayong, a Hebei Fémipari Egyesület főtitkára a Keleti Reggeli Lapnak.
A város gyorsan nőtt, az iparterületeket pedig körbenőtték a lakóházak. A Xingtai Környezetvédelmi Hivatal adatai szerint a város központjától 25 kilométeres körzetben található három erőmű, négy acélmű, két kokszgyár, és több mint 40 üveggyártó üzem.
2011 végén Wang Aimin, a helyi pártbizottság feje vezetésével kezdődött meg a város megtisztítása.
Akkoriban a helyi média „környezeti forradalomnak" nevezte a kampányt, és a híradások szerint néhány hónap alatt 300 millió négyzetméternyi területről eltávolított több mint 3,2 millió négyzetméternyi szemetet.
Tavaly szeptemberben Hebei tartományi kormányzata határozatba adta, hogy 2017-ig 60 millió tonnával kell csökkenteni a tartomány acéltermelését, az elégetett szén mennyiségét pedig 40 millió tonnával.
A határozat értelmében összehívták a tartomány városainak vezetőit, akik vállalták a határozat végrehajtását, és a találkozón az is eldőlt, hogy melyik városnak mennyivel kell visszafognia a termelését.
Xingtai célkitűzése az volt, hogy öt év alatt 30%-kal csökkentse a PM2,5 sűrűségét levegőjében.
A kormányzat arra ösztönözte a helyi lakosokat, hogy küldjenek fényképet minden levegőt szennyező dologról, amit látnak. A város továbbá 1038 önkéntest küldött a helyi vállalatokhoz, hogy ellenőrizzék a szennyezést csökkentő erőfeszítéseiket, és kampányt indítottak a szennyező üzemek bezárásáért.
Cheng Huának is a helyi kormányzat környezetvédelmi erőfeszítéseinek oltárán kellett feláldoznia gyárát.
Cheng saját kis mészüzemét irányította a város északkeleti részén, ami évente körülbelül egymillió jüan hasznot hozott neki.
Az üzem a környező falvakból alkalmazott munkásokat, akik sokkal többet kerestek így, mint földműveléssel, ezért bár ha fújt a szél, az széthordta a mészport, a helyiek nem nagyon panaszkodtak.
Egy héttel a tartományi polgármesterek találkozója után, Cheng és más kis üzemek tulajdonosai felszólítást kaptak a várostól termelésük leállítására.
„Fel se merült az üzemek fejlesztése […] a kormányzat nem hagy minket üzemelni, mert meg kell tisztítania a levegőt." – mondta a Nandu Hetilapnak.
Ugyanekkor záratták be egy másik xingtai-i lakos 20 éve működő olajsajtoló üzemét, ami a megélhetését jelentette.
„Ha melegebbre fordul az idő, akkor részmunkaidős állást keresek Xingtai-on túl. Nincs semmi rossz azzal, hogy a kormányzat meg akarja tisztítani a levegőt, de azért hagyniuk kéne, hogy az emberek megkeressék napi betevőjüket." – mondta.
Több ezer kis üzemet érintett a város tiszta levegőért folytatott kampánya. A helyi sajtó szerint, október 14-éig a helyi ipari üzemek közül 1813 felelt meg a károsanyag-kibocsátást csökkentő előírásoknak, 625 üzem csődbe ment és 135-öt köteleztek bezárásra, mert nem teljesítették a kibocsátási normákat.
A Xingtai Vas és Acél Vállalat, korábban a város gazdaságának egyik pillére, nagy nyomás alá került. Hogy megfeleljen a tartomány által szabott céloknak, a városnak 4 millió tonnával kell csökkentenie acéltermelését a következő öt évben, az elégetett szén mennyiségét pedig 3 millió tonnával.
Bár a környezetvédelmi erőfeszítéseket széleskörűen elismerték, az elért eredményeket sokan megkérdőjelezték. Az üzemek leállításának egyik legnagyobb vesztesei a munkások voltak.
Wang Dayong, a Hebei Fémipari Egyesület főtitkára a Keleti Reggeli Lapnak elmondta, hogy az acéltermelés 60 millió tonnás visszafogása körülbelül kétszázezer munkahelybe fog kerülni.
A Dongpang Bányászati Válallalat máris válságban van. Egy Zhang nevű, már 30 éve a vállalatnál dolgozó munkás elmondta, hogy most csupán kétezer jüant keres, feleannyit, mint ezen intézkedések bevezetése előtt.
A vállalat internetes fórumán sok dolgozó beszéli meg fizetését, és egyértelműen attól tartanak, hogy a helyzet nem fog javulni. Zhang elmondta, hogy több olyan bányáról is tud, amelyek már sok ideje nem tudnak fizetni alkalmazottaiknak, ezért azok kormányépületek előtt tüntettek.
Zhang Yingxing, a tartományi fémipari egyesület marketingigazgatója szerint a megoldást az jelentené, ha új iparágakat tudnának meghonosítani a tartományban, ami adóbevételeket jelentene a helyi kormányzatoknak, egyúttal munkát kínálnának a foglalkozásukat elvesztett acélipari munkásoknak.
Eközben Xingtai város egyre inkább eladósodik. 2012-ben adósságállománya közel 27 milliárd jüan volt. Nehézipara, ami egykor az adóbevételek egyik fontos forrása volt, kemény csapást szenvedett el a tartomány környezetvédelmi erőfeszítéseitől. 2014-ben 530 millió jüannel csökkent a város adóbevétele.
Másrészt viszont, az üzemek bezárása és a termelés visszafogása nem tüntette el teljesen a szmogot a városból, és Xingtai-nak továbbra is szüksége van egy hatásos hosszú távú tervre, hogy megszabadulhasson a súlyos szennyezettségtől.
Miután hat hónapon át Xingtai folyamatosan Kína legrosszabb átlagos levegőminőségével rendelkező városa volt, idén júliusban végre megelőzte Tangshant, a tartomány egy másik ipari városát, ezzel az utolsó előtti helyre lépve elő. A Xingtai Környezetvédelmi Hivatal honlapján üdvözölte a fejleményt.
Azonban a közlemény napján a város PM2,5 szintje ismét 500 fölött járt. Majd a következő nap. És az azt követő napon is.
Szeptemberben Wang Aimin ellen a KKP Központi Fegyelmi Bizottsága vizsgálatot indított. Amint eltávolították hivatalából, a környezetvédelmi erőfeszítések is elhaltak.
A Xingtai Vas és Acél Vállalat munkásai szerint a korábban leállított kohókat szeptemberben ismét üzembe helyezték.