Kína kevés szántófölddel, de nagy erdős területekkel rendelkezik, és az erdészeti erőforrás 60 százaléka köztulajdon. A Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulása óta négyszer változott a köztulajdonban lévő erdők tulajdonjogának rendszere, de ez mostanáig nem érintette az erdészeti tulajdonjogot. A tulajdonjog a közt illeti meg, ezért nehéz ösztönözni a gazdálkodókat.

De ez a helyzet 15 évvel ezelőtt megváltozott.

A délkelet-kínai Fujian tartományi Wuping megye volt az első, amely tisztázta az erdészeti tulajdonjog kérdését, és minden család bizonyos nagyságú területen gazdálkodhatott. Wupingból indult az erdészeti tulajdonjog reformja, amit egy „kínai falu nagy reformjaként" emlegetnek.

2008-ban országos szintre emelkedett a reform. A több mint 100 millió gazdálkodó mindegyike közel 100 ezer jüan értékű szerződési és gazdálkodási jogot élvezett, és a 70 év lejárta után meghosszabbítható a szerződés, ami viszont már ösztönzőleg hat.

2013-ig a kínai köztulajdonban lévő kínai erdős területek nagysága meghaladta az 5,4 milliárd köbmétert, ami 2008-hoz képest 20 százalékos növekedés.

2016. novemberben Kína Javaslatok a köztulajdonú erdészeti tulajdonjog rendszerének javítására címmel dokumentumot adott ki, és átalakította a reform utáni tudományos alapú irányítást, ösztönzi a vállalkozó kedvet és növelte a juttatásokat.