1. Múzeum és kutatóközpont Luhuóban
Szecsuan tartomány Luhuo megyéje is büszkélkedhet a maga nem is akármilyen jelentőségű iskolateremtő, egyedi stílusú mesterével. A 17. században élt Namka Gyairól van természetesen szó.
Yong Zhu Luo Wu, Luhuo megye Kulturális Központjának vezetője és a Langkajie Thangka Művészeti Szövetség elnöke szerint a már bizonyíthatóan több mint 1000 éves thangkafestészet egyik fénykorát jelenti a 17. század, egészen pontosan Namka Gyai mester alkotásai.
2. Yong Zhu Luo Wu bemutatja Namka Gyai egyik művét
Namka Gyai mester szülőföldje, a mai thangkafestő mesterek, és természetesen maga Yong Zhu Luo Wu is már több éve küzdenek azért, hogy minél több helyen minél többen megismerjék Luhuo megye egyik legnagyobb büszkeségét.
Namka Gyai mester szisztematikus és független thangkafestészeti stílust, majd pedig iskolát alakított ki, és követői a mai napig folytatják a nagy előd által megkezdett munkát.
Namka Gyai 1610 körül született a mai Luhuo megye területén. Családja Zhuba faluban élt, egyszerű emberek voltak, Namka Gyai taníttatására sem volt lehetőségük. A legenda szerint azonban isteni sugallatra a későbbi thangkafestő mester önképzésbe fogott, és mivel jó tanítója volt, ezért hamar el is sajátította mindazokat a készségeket és ismereteket, amelyek az eredendő tehetségen kívül a thangkafestéshez szükségesek, jelesül a tibeti vallás elmélyült ismeretét és a festészeti technika mesteri tudását.
3. Namka Gyai thangkái
Szakértők, így természetesen Yong Zhu Luo Wu szerint is, Namka Gyai mester művei technikai perfekcionizmusuk mellett különös hatásaikkal, hatékonyságukkal magasodnak ki a thangkák közül. A laikusok számára ez nem egyértelmű, de a buddhista hívők úgy vélik, hogy Namka Gyai festményei nagy segítséget nyújtanak megérteni a buddhizmus lényegét, a vallás legvégső célját: a buddhává válást. Az pedig még értékesebbé teszi a körülbelül 80 évesen földi pályafutását befejező mester műveit, hogy Namka Gyai thangkái számos történelmi, kulturális és tudományos ismeretet is közvetítenek a megtekintőik számára, bár manapság ezekre az aspektusokra már a szakértőknek, művészettörténészeknek kell felhívni a figyelmet.
4. Thangkák a múzeum gyűjteményéből
Namka Gyai egyébként amolyan bravúrfestőnek is számított, mivel rendkívül apró ecsetvonásokkal dolgozva képes volt parányi, néha miniatűr festményeket készíteni. Aki látott már thangkát, az tudja, hogy ez minden thangkafestő számára alapvető készségnek kell, hogy számítson, hiszen a thangkák, pontosabban azok bizonyos, ikonográfiai szempontból jól meghatározott részletei sokszor rendkívül zsúfoltak, szinte megszámlálhatatlan alakot, figurát festenek egy-egy részre. De azért Namka Gyaihoz hasonlóan egy fél csészére felfesteni Sákjamuni Buddhát és tizenhat szentjét, miközben hajszálvékony vagy annál is vékonyabb, átlagos szemmel nézve egész egyszerűen láthatatlan ecsetvonásokat alkalmazunk, nos, ez azért már mégsem közönséges tudás az egyébként szintén apró részletekkel is bíbelődő thangkafestők között sem. A kortársak értékelték is Namka Gyai mesterségbeli tudását, erre utal a Buna festő elnevezése is, ami azt jelenti, hogy apró hajszálak festője.
Mindez azonban még nem minden, folytatja Namka Gyai mester erényeinek és eredményeinek ismertetését Yong Zhu Luo Wu. Sőt, az igazi meghökkentő dolgok még csak most kezdődnek. Luhuo megye 3000 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, ma már természetesen elég könnyen megközelíthető, de nem volt ez így még fél évszázaddal ezelőtt sem, nem is beszélve a 17. századról. Vagyis Namka Gyai mester nemigen mozdult ki szülőföldjéről, az pedig egészen biztos, hogy a tibetin kívül más nyelvet nem beszélt, ennek ellenére festményein nemcsak kínai hatások figyelhetők meg, hanem még a nyugati festészeté is. Márpedig az ma sem világos, hogy Namka Gyai honnan szerzett tudomást a világ nyugati felében használt technikákról.
5. Namka Gyai egyik mai utóda thangkafestés közben
Összefoglalva, Namka Gyai stílusáról, egész művészetéről Yong Zhu Luo Wu tájékoztatása nyomán elmondhatjuk, hogy festményein az ecsetvonások vonuló felhőkre és csobogó vizekre emlékeztetnek, vagyis természetesek, lágyak és egyenletesek. Az előtér és a háttér, a főalak és a kisebb figurák közötti kapcsolatot, a köztük levő különböző távolságokat, a perspektívák ábrázolásának módszerét, továbbá a színek sűrűségét, árnyalatait úgy alakította ki művein a mester, hogy a thangkák háromdimenziós alkotásoknak tűnnek, és megfelelő helyről, illetve megfelelő lelki állapotban, nyitott lélekkel szemlélve őket úgy érezhetjük magunkat, mint ha mi is a kép részei volnánk, mintha a thangka terében állnánk. Namka Gyai több mint 300 éves thangkái ma is beszippantják az ilyesmire fogékony szemlélőket…
