Az amerikai 301-es vizsgálat a szellemi tulajdon területén rágalmazta Kínát. Erre reagálva a kínai Állami Szellemi Tulajdon Hivatala vasárnap a Kínai Nemzetközi Rádiónak adott interjújában kijelentette, hogy a kínai innovációs eredményeket nem lopáson, sem rabláson, hanem szorgalmas munkán keresztül érték el. A szellemi tulajdon területén Kína képes kezelni bármilyen kihívást. A következőkben hallhatják a részleteket.

Zhang Zhicheng, az Állami Szellemi Tulajdon Hivatala védelmi főosztályának vezetője kijelentette, hogy alaptalan az amerikai kritika, miszerint Kína technológiai transzferre kényszerítette a külföldi cégeket.

„Igazából a kínai gyártóipari szint emelése és a nemzetközi versenyképessége emelése főleg az innovációra fordított magasabb összegnek köszönhető. A kínai innovációs eredményeket nem lopáson, sem rabláson, hanem szorgalmas munkán keresztül érték el. A szellemi tulajdon területén Kína képes kezelni bármilyen kihívást."

Az utóbbi években gyorsan emelkedett Kína képessége a szellemi tulajdon területén. 2016-ban az Egyesült Államok és Japán után Kína lett a harmadik ország, amely több mint egymillió belföldi szabadalommal rendelkezik. Francis Gurry, a Szellemi Tulajdon Világszervezetének főigazgatója úgy véli, hogy Kína technológiai felhasználóból gyártóvá vált.

Kína a szellemi tulajdonjog szigorú megvédésével teremtett jó üzleti körülményeket a bel- és külföldi cégeknek. A Kínai Kommunista Párt 18. Országos Kongresszusa óta a korábbinál szigorúbb védelmet hajtottak végre a szellemi tulajdon területén. Kína emelte a szellemi tulajdonjogot sértő kárterítés felső határát, büntetés jellegű kárterítési rendszert vezetett be, létrehozta a szellemi tulajdon különleges bíróságát és megerősítette a törvény végrehajtását a fontos területeken. Az állami munkaszervek nemrégen végzett reformjában külön szerv foglalkozik a szabadalom, a védjegy és az eredeti származási hely ügyeivel.

Zhang Zhicheng, az Állami Szellemi Tulajdon Hivatala védelmi főosztályának vezetője hangsúlyozta, hogy a szellemi tulajdon rendszerének egyik célja az, hogy hozzájáruljon a technológiai transzferhez.

„A szellemi tulajdon rendszerének céljai közt szerepel az innovációs eredmények védelme, a piaci rend biztosítása, a méltányos verseny megvalósítása, a technológiai transzferhez való hozzájárulás. Mindennek a célja, hogy az innovációs eredményekből az emberek is részesülhessenek. A különböző feleknek ragaszkodni kell ahhoz, hogy a szellemi tulajdon rendszere hozzájáruljon az innovációs fejlődéshez és a technológiai transzferhez. Ezen a területen nem lehet kizárólag a jogok védelmét hangsúlyozni, a kötelezettségeket pedig elhárítani."

A kínai Állami Szellemi Tulajdon Hivatalának adatai szerint 2017-ben az Egyesült Államok 23 679 engedélyezett kínai szabadalmat szerzett meg, a külföldi cégek közül az amerikai Qualcomm szerezte meg a legtöbb kínai szabadalmat.