A világ két legnagyobb gazdasági közösségeként a kínai-amerikai gazdasági konfliktusokat nagy figyelemmel kíséri a nemzetközi közösség. Ez az amerikai 100 fős bizottság 2018-as értekezletének legfőbb témája. Yukon Huang, a Világbank kínai kirendeltségének volt elnöke úgy véli, hogy a kereskedelmi konfliktus lényege az, hogy az Egyesült Államok aggódik Kína felemelkedése miatt.
„Miért nyugati országok izgatottak Kína felemelkedése miatt? Az eltelt 10, 15 és 20 évben ugrásszerűen nőtt a kínai gyártóipar exportja, Kína gyártóiparban erős ország lett. Ezzel párhuzamosan a G7-csoport minden tagországának gyártóipari exportja csökkent."
Chas W. Freeman, Brown Egyetem nemzetközi ügyekkel foglalkozó kutatója, amerikai diplomata elmondta, hogy az nem bölcs, hogy a kereskedelmi deficit miatt az Egyesült Államok bírálta más országok politikáit és büntető vámtarifát vezetett be külső világnak. Kijelentette,
„Az ipari politika és adótámogatás még főbb motorja a francia, a német, a japán és a dél-koreai gazdasági növekedésnek. A bírálat és elítélés nem segíti az Egyesült Államok saját maga fejlődését.
Gary Faye Locke, az Egyesült Államok volt kínai nagykövete elmondta, hogy a kínai gazdasági és tudományos eredményekre reagálva az Egyesült Államoknak többet kell fordítani innovációra és oktatásra.
„Az alapvető kérdés az, hogyan szilárdítja a fejlett technika, a mesterséges intelligencia területén létező előnyöket. 2015-ben az amerikai kormány kutatásra és fejlesztésre fordított összeg a GDP belüli aránya csak egyharmada, mint 1964-ben. Trump elnök követségvetése szerint 2028-ra nem védelmi kiadások, köztük tudományos és technikai kiadások 42%-kal csökkennek."
