Július 6-ától kezdve 25%-kal magasabb vámtarifát vezetett be az Egyesült Államok Kínából importált 34 milliárd amerikai dollár értékű termékek ellen és ezzel kereskedelmi háborút indított el. Kína meghozta a megfelelő válaszlépéseket. Több kínai közgazdász szerint az Egyesült Államok által indított kereskedelmi háború semmibe veszi a gazdasági törvényszerűségeket, sérti a globális ipari láncot. A következőkben hallhatják a részleteket.

Vajon miért indította a történelem eddigi legnagyobb kereskedelmi háborúját az Egyesült Államok? A kínai közgazdászok szerint a célja nem a deficit megoldása, hanem Kína megfékezése. Mei Xinyu, a Kínai Kereskedelmi Minisztérium nemzetközi főosztályának kutatója úgy véli, hogy jó a gazdasági helyzet, nincs depresszió az Egyesült Államokban. Amerikai munkalehetőségek teremtése számára nincs értelme a kereskedelmi háborúnak.

„A kereskedelmi háború teljesen ellentmond a gazdasági törvényszerűségeknek. A Kína és az Egyesült Államok közötti súrlódás lényege az, hogy a hegemonikus Amerika akadályozza a feltörekvő Kínát. A jelenlegi kereskedelmi háború azt jelenti, hogy az elmúlt tíz-egynéhány évben az Egyesült Államok sikertelenül akadályozta Kínát, és most ez a törekvése új szakaszba lép."

Az amerikai lépésre reagálva ugyanazon a napon ugyanolyan értékű amerikai termék ellen vezetett be 25%-kal több vámtarifát Kína. Miért elszánt Kína az Egyesült Államokkal szembeni válaszlépések bevezetése terén? A kínai nemzeti statisztikai hivatal adatai alapján az első negyedévben 6,8%-kal növekedett a kínai GDP, a második negyedévben a GDP még fenntartotta a közepes és magas növekedési ütemet. Az idei év első öt hónapjában a kínai külkereskedelem összege 11 600 milliárd jüan volt, ami 8,8%-os növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest. Li Yong, a kínai nemzetközi kereskedelmi szövetség szakértői bizottságának helyettes vezetője úgy véli, hogy a stabilan növekvő gazdaság fontos eszköze a kereskedelmi háborúnak.

„Az új normalitás helyzetében van a kínai gazdaság, amely következetesen stabilan növekszik. 6,5-6,9%-os növekedési szinten rögzítettük a növekedésünket. A kereskedelmi háború idején 6,5%-os növekedés a határvonal, szerintem ennek megvalósítása idén nem kérdés."

A nagyobb amerikai vámtarifa által érintett 34 milliárd dollár értékű termékek 59%-át Kínában tevékenykedő külföldi cégek, köztük sok amerikai cég gyártották. Bai Ming, a Kínai Kereskedelmi Minisztérium világpiaccal foglalkozó kutatóintézetének helyettes vezetője elmondta, hogy a globalizáció idején a kereskedelmi háború sérti a többoldalú kereskedelmi rendszert és globális ipari láncot.

„Például az Apple mobiltelefont a kínai Foxconn gyártja le, a gyártáshoz szükséges nyersanyagok, alkatrészek pedig Dél-Koreából, Japánból, Európából és az Egyesült Államokból származnak. A kereskedelmi háború persze negatívan hat a kínai gyártóiparra, de ennél is nagyobb veszteség éri a beszállító cégeket."