A népi gyűlési rendszer Kína alapvető politikai rendszere. Az országos népi gyűlés a legfelsőbb államhatalmi szerv, amelybe a tartományok, az autonóm területek, a különleges közigazgatási övezetek és a hadsereg küldenek tagokat. A gyűlés gyakorolja a törvényhozási jogot, dönt az állami élet fontos kérdéseiről.

Az országos népi gyűlés jogköre: módosítja az alkotmányt és ellenőrzi végrehajtását, kidolgozza és módosítja a büntető törvénykönyvet, a polgári törvénykönyvet, az államapparátusról szóló törvényt és más alapvető törvényeket, felülvizsgálja és jóváhagyja a nemzetgazdaság- és a társadalomfejlesztési tervet és a végrehajtásának helyzetéről szóló beszámolót, az állami költségvetést és a végrehajtásának helyzetéről szóló jelentést. Jóváhagyja a tartományok, az autonóm területek és a tartományi jogú városok szervezeti felépítését. Dönt a különleges közigazgatási övezet létesítéséről és más rendszereiről. Dönt a háború és a béke kérdéséről. Megválasztja a legfelsőbb államhatalmi szerv vezetőit, azaz az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának tagjait, az államelnököt, az alelnököt, dönt a miniszterelnök és a miniszterek személyéről, valamint a Központi Katonai Bizottság elnökének és annak többi tagjának személyéről. Megválasztja a Legfelsőbb Népbíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. Az országos népi gyűlés visszahívhatja a fenti személyeket.

Az országos népi gyűlés mandátuma öt évre szól, évente egyszer ülésezik. A két ülésszak között a gyűlés állandó bizottsága gyakorolja a legfelsőbb államhatalmat. Az Állandó Bizottság az elnökből, az elnökhelyettesekből, a főtitkárból és a többi tagból áll.

A törvényalkotás területén Kínában az Országos Népi Gyűlés és annak Állandó Bizottsága, az Államtanács, azaz a kormány és annak szervei, a helyi népi gyűlések, a nemzetiségi autonóm területek, a különleges gazdasági övezetek és a különleges közigazgatási övezetek szintjén mind gyakorolhatják a törvényhozás jogát.