A Kínában először megrendezett csúcstalálkozón a vendéglátó Li Keqiang kormányfő 16 európai (de nem csak európai uniós) ország vezetőjével, köztük Orbán Viktor miniszterelnökkel ült tárgyalóasztalhoz. Érdekes adalék, hogy a Kína - KKE együttműködési formát és mechanizmust 2011-ben az akkori kínai miniszterelnök Magyarországon vetette fel.
A mostani találkozón a 2015 és 2020 közötti együttműködési időszak kiemelt fontosságú területeit határozták meg. Ezek a területek az infrastruktúra, a mezőgazdaság, a finanszírozás és a kultúra.
Bár az infrastrukturális fejlesztések között szereplő tengeri kikötők építésének támogatása Magyarországot közvetlenül nem érinti, a fővárosunkat Belgráddal összekötő vasútvonal kiépítése és korszerűsítése egybecseng azzal az óhajjal, hogy Magyarország a Selyemút Gazdasági Övezet legfontosabb állomásává váljon. A Budapest-Belgrád vasútvonal felújításáról szóló szerződés aláírását Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kína - KKE közötti együttműködés első konkrét sikerének nevezte. Ez a projekt modellként szolgálhat más, határokon átnyúló infrastrukturális befektetéseknek.
Személy szerint a mezőgazdaság támogatásának örülök leginkább. Ezen a területen nem a mennyiségi, inkább a minőségi oldalon tudunk újat mutatni a kínai piacnak. Szülővárosom, Szeged Konfuciusz Intézetének tanárai nem győznek betelni az itteni konyha ízeivel, illataival, az egyedi magyar édességekkel, fűszerekkel.
A magyarországi Konfuciusz Intézetek egyébként is jó alapjai a kínai kultúra terjesztésének. Aki egyszer belekóstol pl. a tai-ji vagy a kalligráfia művészetébe, az rájön, hogy Kína jóval több, mint az olcsó termékek országa. A Kínából érkező, lelkes, és rendkívül felkészült tanárok szívesen osztják meg országuk történelmét, kultúráját, művészetét diákjaikkal. Így közelebb kerülhet egymáshoz a két kultúra, és saját tapasztalatból tudom, hogy a magyar diákok sem csak a jó öreg „gulash"-ról mesélnek kínai tanáraiknak.
Országunk egyébként is igen jól halad a Kínával való együttműködés útján. Tavaly decemberben a Bank of China regionális központot hozott létre Budapesten, a Kínai Népi Bank pedig a közelmúltban a régió RMB elszámolási központjaként határozta meg a Bank of China budapesti fiókját.
Felvetődik bennem a kérdés, vajon hogyan fogadja majd az együttműködési szándékot az utca embere? A CRI online kérdőívére érkezett válaszokból az tűnik ki, hogy a megkérdezettek 66,7%-a szerint a KKE-országoknak előnyük származik az együttműködések fejlesztéséből. A válaszadók azt várják, hogy a közös munka fellendíti a KKE-térség gazdaságát, munkalehetőségeket teremt, javítva ezzel az itt élők életszínvonalát.
Ami biztos, az az, hogy mind a kínai, mind pedig a KKE-országok lakosainak részéről toleranciára, együttműködésre és nagyfokú nyitottságra lesz szükség ahhoz, hogy egymás értékrendjét, kultúráját elfogadva, zökkenőmentesen valósulhasson meg az együttműködés.
Pónyai Réka
