„Ha a kínaiak gazdaságról és Európáról gondolkodnak, akkor most már leginkább Magyarország jut az eszükbe" – Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szavaitól volt hangos a magyar média az elmúlt hetekben.
2016. november 30-án, elsõként a közép-európai országok közül, Magyarország tarthatta meg a kínai „Övezet és út" stratégiával kapcsolatos munkacsoporti megbeszélést Pekingben, az infrastruktúra, mezőgazdaság, pénzügy, valamint kultúra-oktatás-turisztika szekciókban.
A munkacsoporti ülésen a feleknek lehetőségük nyílt beazonosítani azokat az együttműködési területeket, amelyeket rövid- és középtávon a legeredményesebben valósíthatnak meg a kultúra, az oktatás és a turizmus területén. Kiemelt figyelem övezte mindkét fél részéről a kulturális szakmai egyesületek kapcsolatainak ösztönzését csakúgy, mint irodalmi művek fordítását, kiadói együttműködések továbbvitelét. A 2017-es Kodály emlékévre is tekintettel a kínai partner kedvezően reagált a világhírű magyar zeneszerző, zenetudós munkásságának, az általa kialakított egyedülálló módszer népszerűsítésére irányuló konkrét magyar kezdeményezésekre.
Szijjártó Péter a magyar médiát tájékoztatva emlékeztetett arra a tényre, hogy Magyarország - az európai országok közül elsőként - 2015 júniusában írt alá kormányközi egyetértési nyilatkozatot az „Övezet és út" kezdeményezésben való együttműködésről Kínával. A projekt céljai a kereskedelem és a befektetések ösztönzése, az Európa és Ázsia közötti infrastrukturális összeköttetések fejlesztése és a kulturális csere fokozása.
Szijjártó optimista nyilatkozata, miszerint mára sikerült elérni azt, hogy Magyarország legyen Kína európai gazdasági terjeszkedésének az egyik legfõbb bázisa, több jelentõs és mérvadó magyar hírportálon is megjelent, sõt, az ország egyik legolvasottabb bulvárújságjának honlapja is tudósított az eseményrõl. Sajnálatos tény azonban, hogy a kultúra támogatásáról ezekben a hírekben igen kevés szó esett.
Miniszterünk Pekingben négy órán át tárgyalt Wang Yi kínai külügyminiszterrel, majd egy közös sajtótájékoztatóval zárták a tárgyalásokat.
Wang Yi eredményesnek minősítette a két fél megbeszélést. A kínai külügyminiszter és magyar kollegája is egyetértett abban, hogy az országaik közötti kétoldalú kapcsolatok sohasem voltak olyan magas szintűek, mint jelenleg. „Ez annak köszönhető, hogy a két ország tiszteletben tartja a másik fél fejlődési útját és társadalmi rendszerét, következetesen fontosnak tartja a másik fél számára kiemelkedően fontos érdekeket" – hangsúlyozta Wang Yi.
A magyar sajtóban a találkozóról megjelent cikkekben leginkább azt hangsúlyozták, hogy a két ország között az átfogó stratégiai partnerség szintjére emelt kapcsolat óriási gazdasági fejlődési potenciált jelent. Természetesen megemlítésre került a Budapest–Belgrád-vasútvonal modernizációja, a Kínába irányuló magyar agrárexport bővítése és az a tény, hogy Peking támogatja Magyarország felvételét az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankba.
A magyar közvéleményt igencsak megosztja a tény, hogy Budapest indul a 2024-es olimpia megrendezésének jogáért. Így a találkozóról írt cikkek mindegyike fontosnak tartotta megemlíteni, hogy Szijjártó Péter kérte Kína támogatását a 2024-es olimpiai pályázathoz, hogy a 2022-es pekingi téli olimpia után a nyári játékoknak fővárosunk adhasson otthont.
Az olimpia megrendezési joga még a jövő kérdése. Egy dolog viszont már most biztos: Kína és Magyarország együttműködése minden vonalon tovább erősödik.
Pónyai Réka