A korrupció nem kínai sajátosságú jelenség, de csakúgy, mint a világon annyi minden másból, Kínában, a világ legnépesebb, bonyolult hatalmi rétegződésű országában korrupt emberekből, visszaélésekből is sokkal, de sokkal több van, mint másutt, más államokban.

Amióta a Kínai Kommunista Párt (KKP) felismerte a sajátos érdekérvényesítés – saját berkein belülis elburjánzott - bevett ősi módszerének, a megvesztegetésnek távlatilag végzetes következményeit és nyíltan felvállalta ellene a harcot, Kína kétségtelenül felmutatható sikereket ért el ezen a fronton.

A kínai törvényhozás ezekben a napokban dönt egy olyan újabb fontos lépésről, amely az eddiginél még hatékonyabb jogszabályi hátteret nyújt a központi figyelmeztetéseket fülük mellett elengedő renitens tisztségviselők, vállalatvezetők, üzletemberek és mások ellenőrzéséhez, törvényes számonkéréséhez. Ennek része, hogy megfelelően kiterjedt hatáskörrel felruházott, összevont intézményi háttér álljon a korruptakra hivatalból "vadászók" rendelkezésére.

2012 novemberétől, amikor a KKP legfőbb testülete – Xi Jinping pártfőtitkárral az élén - meghirdette végnélküli harcát a korrupt pártfunkcionáriusok, hivatalnokok ellen, a mai napig több mint 1,5 millióan kaptak büntetést, mert bebizonyosodott, hogy érintettek voltak korrupciós ügyekben. Összesen közel félezer felsővezető esetében indult nyomozás és közülük többen már súlyos, több évtizedes, illetve életfogytig tartó börtönbüntetést is kaptak.

A korrupciót üldözők a tevékenységüket bizonyos értelemben „nemzetköziesítették", amikor kampányaikkal azok nyomába indultak, akiknek vaj volt a fejükön, ám a számonkérés és felelősségre vonás elől külföldre szöktek. Ehhez természetesen olyan hatóságok, országok közti együttműködésre volt és van szükség, amelyek működtetéséhez diplomáciai, jogi ösvényeket kellett kiépíteni.

A hazai ügyek feltárása során az elmúlt években a hatóságok olyan bonyolult helyzetek tömegével találkoztak, amelyek megoldásához nem volt meg a megfelelő intézményi és jogi háttér. Problémát jelentett, hogy a KKP irányította korrupció-ellenes eljárások nem voltak kiterjeszthetők például egyes állami vállalatok, közhivatalok, iskolák, kórházak dolgozóira, vezetőire, miközben a közszolgák 80 százaléka, a vezetők 95 százaléka párttag. Az ellenőrzést és számonkérést három különböző (helyenként egymást átfedő), nem összehangolt rendszeren keresztül végezték, s mindháromra, így a párton belül működtetettre, a köztisztviselői kört felügyelőre és a büntetőjogot alkalmazó ügyészségekre három különböző szabályozás, eljárási rend volt érvényes.

A legfelső kínai vezetés tudván, hogy küldetésének határideje „folyamatos", gyakran hangoztatja, eltökélt abban, hogy a személyes anyagi haszonszerzés reményében a közhivatalokban és másutt pozíciójukkal visszaélőkre, a helyi kiskirályokra, de a nagyobb „halakra" is újra és újra kivesse az igazságszolgáltatás hálóját.

Az az új felügyeleti hálózat, amelynek kiépítéséhez az új törvény ad jogszabályi felhatalmazást, magába foglalja az országos, tartományi, városi és megyei szintű felügyelő bizottságokat; meghatározza ezek kötelezettségét és lefekteti működésük szabályait. Az Országos Népi Gyűlés (ONGY) idei ülésszakán elhangzott: helyi, illetve az országos törvényhozás alá tartozó, deklaráltan a kormánytól, társadalmi szervezetektől és egyéb magánszemélyektől függetlenül működő operatív testületekről van szó. Ellenőrzik majd az állami funkcionáriusokat, nyomozást kezdeményeznek korrupció-gyanús ügyekben, adminisztratív büntetésékről döntenek, bűnügyeket adnak majd át az ügyészségeknek.

A várhatóan március 20-án elfogadásra kerülő új törvényhez kapcsolódóan több érintett országos hatáskörű intézmény összevonására is sor kerül; a szóban forgó bizottságokat az alkotmánymódosítás során már felsorolták az "állami szervek" fejezetben.

Az új törvényben testet öltő reform hatékonyságát már tesztelték Pekingben, valamint Shanxi és Zhejiang tartományokban. Kikerült a rendszerből a hírhedt "shuanggui", amely a kommunista párton belüli fegyelmi eljárás részeként egyfajta önkényes fogvatartás keretében történő vallatást jelentett. Ezt immár egy szigorúan körülhatárolt módon történő őrizetben tartás váltja fel. A törvényalkotók hangsúlyozzák, ezzel a "bizonyítékok" törvénytelen módon történő kicsikarásának lehetőségét igyekeznek kizárni.

"A politikai környezet és a természeti környezet hasonlósága abban áll, hogy mindkettőt könnyű beszennyezni, de a helyzreállításuk egyaránt sokba kerül" – ezt Xi Jinping elnök-pártfőtitkár hangoztatta, amikor részt vett Chongqing, tartományi jogú város törvényhozóinak panelbeszélgetésén. Xi szerint a tiszta és világos politikai környezet létfontosságú a hatóságok és a központi pártvezetés számára.

Utalt rá, a tisztségviselőknek szigorúan távol kell tartaniuk magukat a korrupciótól és az élvezetek hajszolásától. Saját maguk és családjuk tisztasága egyaránt az ő felelősségük.

"Ne hagyjátok, hogy egyes intim beszélgetések korrupt magatartáshoz vezessenek, ne engedjétek, hogy gyermekeitek a saját ügyeikben rátok hivatkozzanak, és ne hagyjátok magatokat a környezetetekben lévők által lehúzni a zavaros mocsárba" – mondta hallgatóinak. Hozzátette, a vezetői poszton lévők nem engedhetik magukat megtéveszteni, önmegtartóztató módon ellen kell állniuk még a legcsekélyebb hasznot ígérő kísértéseknek is. Mint fogalmazott: fejleszteniük kell a korrupcióval szembeni "ellenállóképességüket". (CRI)