aa

2008 óta, négy egymást követő évben évente 20%-kal nőtt a külföldön tanuló kínai diákok száma. 2012-ben ez a szám elérte a 410 ezret, idén pedig várhatóan a 490 ezret is. Fogalmazhatunk úgy, hogy Kínában kitört a külföldön tanulási láz.

A kínai Oktatás Online honlapján közzétett beszámoló alapján az utóbbi években jelentősen növekedett a külföldön tanuló diákok száma. 2011-ben 340 ezren tanultak Kínán kívül, ennek felét az egyetemi hallgatók tették ki. Ez azoknak a diákoknak 20%-a, akik nem vettek részt a kínai egyetemi felvételi vizsgán.

„Úgy érzem, a külföldi tanárok színvonalasabb oktatást nyújtanak, mint a kínaiak. A külföldi tanulás fejleszti a tanulási képességem és az önállóságomat is."

A fentieket egy pekingi gimnáziumban végzett Lv Tiantian nevű lány mondta, aki nem ment el a kínai egyetemi felvételi vizsgára. Nagyon várja már, hogy külföldön tanulhasson, legszívesebben valamelyik brit egyetemre járna.

Ji Li, Lv Tiantian anyukája, támogatja lánya döntését. Az anyuka reméli, hogy a lányának így izgalmasabb élete és színesebb egyénisége lesz és nem a szüleire fog hasonlítani, akik soha életükben nem tettek semmi rendkívülit.

„A lányom nem tette le a kínai egyetemi felvételi vizsgát, közvetlenül a külföldi egyetemre jelentkezett. Őszintén mondom, hogy a kínai oktatás olyan, mint egy futószalag, ami nem veszi figyelembe a diákok egyéniségét. A külföldi tanulás jobb ilyen szempontból. Úgy vélem azok, akiknek különleges, színes az egyénisége, később könnyebben el tudnak helyezkedni."

Korábban csak gazdag szülők engedhették meg maguknak, hogy külföldön taníttassák a gyerekeiket. Az utóbbi években, a gyorsan növekvő kínai gazdaságnak köszönhetően egyre több átlagember is megengedheti már ezt magának, ezért a külföldi tanulás rendkívül népszerű. A külföldi tanulás álma egyre több átlagcsaládban realizálható.

„Persze, a külföldi tanulás sokkal többe kerül, mint a belföldi. De mi szívesen áldozunk többet a gyerek jövőjére. Ez nem kis összeg nekem, de egyelőre még bírom fizetni a költségeket."

Az utóbbi években a kínai egyetemeken végzettek egyre nehezebben találnak munkát. Idén különösen problematikus lesz a kikerülő hallgatók elhelyezkedése. Idén áprilisig a végzett egyetemisták mindössze 28%-a talált munkát, ez az arány pedig 10%-kal alacsonyabb, mint a tavalyi év azonos időszakában. Ji Li úgy véli, hogy a külföldi egyetemeken végzett diákok valószínűleg könnyebben jutnak majd álláshoz.

„Nem nagyon értem, hogy a kínai egyetemisták miért találnak ilyen nehezen munkát. Az egyetemeken oktatott tudás nem felel meg a társadalmi keresletnek? Vagy a diákok nem megfelelően sajátítják el a tudást? Nézzük a külföldi oktatást, ahol már a szakközépiskolában is mindig a társadalomi és piaci keresletnek megfelelő tárgyakat tanítanak."

A nehéz elhelyezkedéstől eltekintve a kínai jüan felértékelődése és a külföldi vízumszerzés leegyszerűsödése egyaránt táplálja a „külföldi tanulási lázat". Peng Lei asszony, aki már sok éve dolgozik egy külföldi tanulással foglalkozó szolgálatban, kijelentette, hogy a felértékelt jüannak köszönhetően jelentősen csökkent a külföldi tanulás költsége.

„A kínai jüanhoz viszonyítva a font, az ausztrál és a kanadai dollár 30%-kal gyengült, vagyis a tanulás költsége is 30%-kal csökkent ezekben az országokban. Ezen kívül sok külföldi ország kedvező vízumpolitikával is csábítja a kínai diákokat."

Qi Qi, Kína brit nagykövetségének oktatási tisztviselője is osztja Peng Lei véleményét.

„Tavaly Nagy-Britannia összesen 56 ezer diákvízumot adott ki kínai diákoknak, ami 11%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Nemrégiben Nagy-Britannia olyan kedvező politikát vezetett be, amely lehetővé teszi a brit egyetemeken doktori fokozatot szerző külföldi diákoknak, hogy utána egy 12 hónapos munkavállalói vízumot kaphassanak."

A külföldi tanulás láza mindezzel párhuzamosan olyan aggodalmakat hívott életre, hogy a külföldön tanuló és dolgozó tehetséges kínai diákok többé nem lesznek az anyaország hasznára. Erre reagálva Xiong Binqi, a 21. századi oktatási kutatóintézet helyettese vezetője abbéli reményének adott hangot, hogy ez a jelenség előmozdíthatja a kínai oktatás reformját.

„A kínai oktatási intézményeknek le kell vonni tanulságot a jelenségből, előmozdítani az oktatási reformot, emelni az oktatási minőséget annak érdekében, hogy a kínai oktatás mind mennyiségében, mind minőségében kiváló legyen."