0701hangos

Június 23-án Shandong tartomány székhelyén, Jinanban megkezdődött a Korrupcióellenes Hivatalok Nemzetközi Szövetségének 5. ülése. 74 országból és régióból több mint 300 szakember vett részt az ülésen. A részt vevők tárgyalást folytatottak az ENSZ Korrupció Elleni Egyezményének tartalmáról, emellett pedig eszmecserét folytatottak saját országaik tapasztalatairól a korrupció elleni küzdelemben. A következőkben erről hallhatják beszámolónkat.

Cao Jianming, a Korrupcióellenes Hivatalok Nemzetközi Szövetségének elnöke, egyben Kína legfőbb ügyésze a megnyitón tartott beszédében a szervezetek egymásnak adott kölcsönös támogatásáról, az információáramlásról és a nemzetközi együttműködésekről szólt. Hangsúlyozta, hogy a fejlődő országok számára a korrupció elleni munka nehezebb, több kihívást tartogat, így létfontosságú, hogy a fejlődő országok segítséget nyújtsanak egymásnak a korrupció elleni képességek fejlesztésében.

„Azt javaslom, hogy a fejlődő országok erősítsék tovább együttműködéseiket az információáramlás és a képzések területén. Reméljük, hogy a fejlődő országok aktívan segítik majd egymást pénzügyi, infrastrukturális és képzési területeken egyaránt, abból a célból, hogy minden fejlődő ország fejleszthesse képességeit a korrupció elleni harcban."

Cao Jianming kifejtette, hogy a párbeszéd folytatása elengedhetetlen a jó információáramlás fenntartásához. Az egyes országok magas rangú vezetőinek ezért gyakrabban kellene egymás országaiba látogatniuk, az érintett minisztériumoknak és hivataloknak pedig aktívabban kellene a partnerországokban lévő kollégáikkal közös üléseket és fórumokat rendezni, hogy elősegítsék a tapasztalatcserét. Emellett kiemelte, hogy a Korrupcióellenes Hivatalok Nemzetközi Szövetsége egy olyan platform, amely fontos szerepet játszik a különböző országok törvényhozásában és ügyészségi munkájában.

Chulasingh Vasantasingh, a Nemzetközi Ügyészi Egyesület vezetőségének tagja, egyben a thaiföldi legfőbb ügyész az ülésen országának tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel.

„Thaiföldön mindenki jól tudja, hogy a korrupció nagyon rossz hatással van a társadalom fejlődésére, így már egy sor törvényt és szabályozást dolgoztunk ki annak érdekében, hogy megállítsuk a korrupció terjedését. Emellett a magas rangú vezetők ellenőrzésére országunkban rendkívüli állami korrupció ellenes bizottságot hoztunk létre, hogy ezzel is emeljük munkánk hatékonyságát."

Felmérések szerint Finnország a legkevésbé korrupt ország a világon. Jorma Kalske, az ülésen részt vevő finn képviselő kifejtette, hogy a szigorúbb törvények és szabályok jelentik a legfontosabb eszközöket Finnországban a korrupció elleni küzdelemben. Ezen kívül Jorma Kalske elmondta, hogy Finnország az EU-val közösen kidolgozott egy programot, amelynek keretében Finnország segítséget nyújt azoknak az országoknak, melyek kevés tapasztalattal rendelkeznek a korrupció elleni törvények kidolgozásában.

„Ez egy egyedülálló uniós partnerprogram, amelynek keretében a korrupció elleni küzdelemben nagyobb tapasztalatokkal rendelkező országok megosztják tudásukat más országokkal."

Jorma Kalske kifejtette, hogy Finnország a jövőben ezen kívül is együtt fog működni fog más országokkal annak érdekében, hogy visszaszorítsák a korrupciót a világon.

A Korrupcióellenes Hivatalok Nemzetközi Szövetsége 2006-ban Kína kezdeményezésére alakult meg Pekingben. Ez egy független, nem állami szervezet, mely a korrupció elleni küzdelmet tűzte zászlajára, a korrupció elleni ENSZ-szerződés (UNCAC) hatékony végrehajtásának előmozdítása által. Az idei ülés kétnapos volt, a résztvevők reformokról és kiképzési programokról is folytatottak tárgyalásokat.

Bár a nemzetközi közösség eddig már számtalan módot dolgozott ki a korrupció elleni harcra, azok mégsem érték még el a kívánt eredményt. Például Petr Necas volt cseh miniszterelnök korrupciós botrány miatt kényszerült nemrégen lemondani. Azonban nem ő az egyetlen, korrupciós ügyek miatt lemondani kényszerült vezető Kelet-Európában. Az elmúlt években Romániában és Bulgáriában is több vezető mondott le korrupciós ügyek miatt. Romániában két éven belül már a második kormány van hatalmon. Az emberek elégedetlenek, a kormányzatok pedig nem tesznek sokat a korrupció elleni munkában, így egyre több kormányközeli botrány pattan ki.

Kelet-Európában a korrupció hosszú múltra tekinthet vissza, hiszen sokáig nem létezett hatékony ellenőrzési rendszer. A bíróságok nem voltak függetlenek, így az igazságügyi rendszer igyekezete ellenére keveset tehetett a korrupció ellen. Az EU- csatlakozás során minden kelet-európai ország ígéretet tett, hogy fokozzák korrupció elleni erőfeszítéseiket. A legújabb statisztikai beszámoló szerint azonban Csehország, Magyarország és Szlovákia nemcsak, hogy nem volt eredményes a korrupció elleni munkájában, hanem meg visszaesés is volt tapasztalható e tekintetben. Az EU különösen elégedetlen volt a román és a bolgár kormány korrupció ellenes eredményeivel, így e két ország csatlakozását a schengeni rendszerhez többször is elhalasztották. A kelet-európai országokban élő emberek már nem bíznak kormányaikban. A legújabb közvélemény-kutatás eredménye szerint Csehországban a lakosság 30%-a úgy gondolja, hogy minden kormány korrupt.

Tavaly februárban a romániai Emil Boc kormánya pénzügyi és korrupciós kérdések miatt mondott le, az ezt követő, Mihai Razvan Ungureanui által vezetett kormány pedig csak 78 napot élt meg. Szlovéniában is súlyos a korrupciós helyzet. Idén februárjában Janez Jansa volt miniszterelnök mondott le egy korrupciós botrány miatt. Ő csupán egy évig volt szlovén miniszterelnök, és két évet kell majd börtönben töltenie.

A Csehországi események a legújabbak a sorban. A cseh rendőrség idén júniusban kezdte korrupció elleni akcióját, ami az elmúlt 20 év legnagyobb szabású rendőrségi akciója volt. A miniszterelnöki hivatalnál, a Honvédelmi Minisztériumban, és több fővárosi hivatalban is vizsgálatot tartottak, nyolc magas rangú vezetőt tartóztatva le. Az ügy kiváltotta botrányban a miniszterelnök kénytelen volt lemondani.

Idén februárban Bulgáriában is nagyszabású tüntetésekre került sor, elsősorban a magas villamos energia árak miatt. A tüntetők végül az általuk korruptnak mondott kormány lemondását követelték, amely célt el is érték. A tüntetések megismétlődtek májusban és júniusban is, így elmondható, hogy az új kormánynak sincs könnyű dolga.

A '90-es évek óta a román és a bolgár gazdaság aránylag lassan fejlődött, az emberek életszínvonala továbbra is alacsony, e két országnak nem sikerült felzárkózó pályára állnia. Csehországban és Szlovákiában pedig politikai problémák adódtak. Így elmondható, hogy mind a korrupció elleni munkában, mind a gazdaság fejlesztésében még sok tennivaló akad e kormányok számára.

  (Írta/fordította: Zhang Hui)