Wang Yi kínai külügyminiszter augusztus 2-án Bangokban felszólalt a Kína-ASEAN fórum megnyitóján. Beszédében kifejtette, hogy az elmúlt 10 évben jelentős eredmények születtek a két fél közötti együttműködések terén. A kínai külügyminiszter bemutatta ezen eredményeket a kereskedelmi, kulturális és regionális kérdések megoldása terén. Zhai Kun, a Kínai Modern Nemzetközi Kapcsolatok Kutatóintézetének munkatársa kifejtette, hogy a két fél közötti barátságos együttműködés fontos szerepet játszik a régió fejlődésében.
Zhai Kun kifejtette:
„Az elmúlt 10 évben Kína és az ASEAN legnagyobb sikere az, hogy tökéletes példát mutattak az együttműködésre a régióban, miközben hozzájárultak a régiós béke és stabilitás fejlődéséhez is. Erre Ázsián kívül nem látunk példát. Elmondható, hogy a Kína-ASEAN kapcsolat a legstabilabb és a leggyorsabban fejlődő kétoldalú kapcsolat Ázsiában."
Zhai Kun elmondta, hogy a globális gazdaság fejlődésében több nehézség várható, a világgazdaság jövője kevésbé kiszámítható. Néhány ország gazdasági fejlődése már lassúbbá vált. Ez több kihívást jelent nemcsak Kína, hanem más ázsiai országok számára is; több nehézség várható ezen országok gazdasági és társadalmi fejlődésében. Ezért minden ázsiai országnak az a legfontosabb feladata, hogy hozzájáruljon egy stabil fejlődési környezet megteremtéséhez a régióban.
Wang Yi kínai külügyminiszter beszédében kijelentette, hogy a kelet-ázsiai országok külügyminisztereinek idei konferenciáján Kína és az ASEAN tagországai további tárgyalásokat fognak folytatni a Dél-kínai-tenger régiójának jövőjéről. Zhai Kun elmondta, hogy ebben Kínának és az ASEAN tagországainak együtt kell működniük, és a folyamatot áttekinthetővé kell tenni a világ más országai számára is.
Barack Obama amerikai elnök már kihirdette a Vissza a Csendes-óceáni térségbe politikát, és Abe Shinzo japán miniszterelnök első hivatalos látogatása is a délkelet-ázsiai országokba vezetett. Emellett az indiai és orosz vezetők is egyre nagyobb figyelemmel kísérik a délkelet-ázsiai országok történéseit. Zhai Kun elmondása szerint azért figyeli egyre több ország a régiót, mert a Kína-ASEAN együttműködésekben egyre jelentősebb eredmények születnek.
„Most azt látjuk, hogy az Egyesült Államok, Japán, India, Oroszország, illetve az európai országok napról napra bővítik együttműködéseiket a délkelet-ázsiai országokkal, mert az elmúlt években Kína és a régió országai sokat fejlődtek, emellett pedig ez a régió nagyon nyitottá vált."
A Kína-ASEAN fórum egyik fontos témája a két fél közötti kapcsolatok jövőjének felvázolása. Wang Yi kínai külügyminiszter beszédében kifejtette, hogy a következő 10 év egyik legfontosabb feladata, hogy tökéletesítsék a Kína-ASEAN szabadkereskedelmi övezetet, ezzel is hozzájárulva a két fél közötti együttműködések erősítéséhez.
Az elmúlt években Kína gyors fejlődése miatt egyre több probléma és kereskedelmi konfliktus jelent meg, mint például a kínai napelemek importjáról az Európai Bizottsággal. Augusztus 6-án életbe lépett a kereskedelmi vitát lezáró megállapodás, amelyben a legnagyobb kínai napelemgyártók garantálták legalacsonyabb áraikat. Így sikerült tárgyalásokon keresztül megoldani ezt a kereskedelmi konfliktust, a megállapodásban résztvevőket nem érinti az ideiglenes dömpingvám.
Két hónappal ezelőtt Li Keqiang miniszterelnök a Hebei tartományban fekvő Xingtai járásban tett látogatása során egy napelemgyárban két hónap türelmet kért a dolgozóktól.
A bel- és külföldi média figyelmét egyaránt felkeltette Li Keqiang nyilatkozata. Voltaképpen ez volt az első alkalom, hogy a miniszterelnök nyilvánosan hozzászólt a kérdéshez. A konfliktus több mint ezer kínai céget és több mint 400 ezer ember foglalkoztatását érinti. Tavaly szeptemberben dömpingellenes vám kivetéséről határozott az Európai Bizottság a kínai napelemekkel szemben, mert az olcsó napelemek néhány év alatt letarolták az uniós piacot. Ez volt a legnagyobb szabású dömpingellenes vám az EU történetében. A rendkívül magas vám fennmaradása katasztrofális hatással járna a kínai napelemgyártók számára.
Június 7-én Li Keqiang miniszterelnök egy napelemgyártó cég dolgozói előtt elmondta, hogy a kormány megvédi a kínai vállalatok versenyelőnyét, azonban ellenzi a kereskedelmi protekcionizmust. Ezért a dolgozóknak bízniuk kell országukban, és saját magukban is. A kínai kormány és a mukások együtt fogják megoldani a kérdést – mondta a miniszterelnök. Június 14-én Li Keqiang javaslatokat nyújtott be a kínai cégeknek nyújtandó támogatásokról. Két hónap múlva a kereskedelmi konfliktust sikerült tárgyalásos úton megoldani.
A konfliktus megoldásáért Li Keqiang miniszterelnök sokat tett. Az új kínai központi kormány márciusban alakult meg, a kínai-európai napelem konfliktus ügye pedig rögtön Li Keqiang asztalán landolt. A miniszterelnök első külföldi látogatásai során többször egyeztetett az európai vezetőkkel a kereskedelmi konfliktussal kapcsolatban, a kérdés mihamarabbi megoldása érdekében.
Május 24-én Li Keqiang miniszterelnök gazdasági és pénzügyi vezetők ebédjén vett részt Svájcban, ahol kifejtette, hogy a kínai kormány közelről figyelemmel kíséri az EU tervezett dömpingellenes vámját, mert e döntés nagy fenyegetést jelent az érintett kínai cégekre és a kínai foglalkoztatásra nézve, ugyanakkor az európai felhasználók és fogyasztók érdekeit is károsítja.
Május 26-án Li Keqiang miniszterelnök találkozott Angela Merkel német kancellárral, és a találkozó után tartott sajótértekezleten Merkel kifejtette: Németország reméli, hogy a kérdést mihamarabb sikerül párbeszéd útján rendezni. Li Keqiang nagyon értékelte Merkel álláspontját és elmondta: Kína reméli, hogy közösen szembehelyezkedhetnek a kereskedelmi protekcionizmussal és minden kérdést tárgyalásos úton oldanak meg a jövőben.
Június 3-án Li Keqiang telefonon beszélt az Európai Bizottság elnökével, és kifejtette, hogy ez a kérdés komolyan fenyegeti Kína érdekeit. Kína és az EU fontos kereskedelmi partnerei egymásnak, ezért Li szerint más hatékony megoldást kell találniuk a kérdés rendezésére.
(Írta/fordította: Zhang Hui)
