Június 27. és július 2. között közös amerikai–Fülöp-szigeteki hadgyakorlatra került sor, csupán 108 kilométerre a Huangyan szigettől. Megfigyelők szerint mindkét ország nagy figyelmet szentel a hadgyakorlatnak, a résztvevő amerikai katonák és hajók száma például korábban nem tapasztalt magasságba emelkedett. Mind az Egyesült Államok, mind a Fülöp-szigetek hangsúlyozta, hogy a hadgyakorlat nem Kína ellen irányul. Szakértők azonban rámutattak, hogy az Egyesült Államok már évekkel korábban meghozta stratégiai döntését, hogy visszatér a csendes-óceáni régióba. Emellett stratégiai partnerei, mint Japán és a Fülöp-szigetek együttműködnek az USA-val annak stratégiai tervének megvalósításában, így már sok közös hadgyakorlatra sor került.

Az Egyesült Államoknak és a Fülöp-szigeteknek idén ez már a második közös haditengerészeti gyakorlata, az áprilisi után. A jelenlegi gyakorlat fő célja, hogy javítsák a katonai kommunikációt, a haditengerészeti akciókban való együttműködést, valamint jobban felkészüljenek a terrorizmus elleni és más védelmi katonai műveletekre. Jelentések szerint amerikai részről a csendes-óceáni haditengerészet 73. speciális csapata vett részt a gyakorlatban. A Fülöp-szigetek is a legnagyobb hadihajóit küldte a közös hadgyakorlatra. Yin Zhuo kínai katonai szakértő szerint a mostani gyakorlat azt az üzenetet hordozza, hogy ha a Dél-kínai-tengeren konfliktus alakul ki, akkor az Egyesült Államok biztosan támogatást fog nyújtani a Fülöp-szigeteknek.

Yin Zhuo kifejtette, hogy a legutóbbi amerikai-Fülöp-szigeteki közös hadgyakorlat egyáltalán nem volt egy barátságos gesztus Kína irányába, hiszen a hadgyakorlat helyszíne nagyon közel van a kínai Huangyan-szigethez. A közös hadgyakorlat egyúttal egy üzenet is Kína számára: ha konfliktus alakul ki a Huangyan-sziget miatt Kína és Fülöp-szigetek között, akkor az Egyesült Államok a Fülöp-szigetek mögé áll. Az Egyesült Államok már 1997-ben megkezdte egy esetleges kínai-Fülöp-szigeteki konfliktus esetére kidolgozni haditerveit. Mára már készen vannak ezek a tervek, amely alapján az Egyesült Államok a Fülöp-szigetek támogatására siethet.

Szakértők szerint az USA jól tudja, hogy ez a közös hadgyakorlat fontos szerepet játszik az ország csendes-óceáni terveiben, így nem csoda, hogy a kivezényelt katonák száma újabb rekordot ért el. Zhang Zhaozhong, a Kínai Honvédelmi Egyetem professzora kifejtette, hogy miután Xi Jinping kínai elnök találkozott Barack Obama amerikai elnökkel, a kínai-amerikai stratégiai kapcsolat erősödött, azonban ez nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok és Kína között megszűnnének a nézetbeli különbségek a Kelet- és Dél-kínai-tenger ügyeiben.

Amennyiben fegyveres konfliktusra kerül sor, az amerikai haderő a Fülöp-szigeteken és Japánban állomásozó katonáival együtt fogja felvenni a harcot a kínai erőkkel. Mind a Fülöp-szigetek, mind Japán fontos partnere az USA-nak, ezért az USA mindig figyelemmel fogja kísérni a Huangyan- és Tiaojü-sziget ügyeit. Úgy látszik, hogy az amerikai stratégiai program folyamatosan keletre mozdul. Előrevetíthető, hogy az Egyesült Államok biztosan Kína ellenében fog beavatkozni ezekbe az ügyekbe. Kínának e konfliktusokat békés tárgyalás útján kell megoldani, de amennyiben eszkalálódnának, úgy fegyvereit is használni fogja.

Yin Zhuo kifejtette, hogy az elmúlt hónapokban a Fülöp-szigetek aktívabbá vált a Huangyan-sziget ügyeiben, amely egyben az Egyesült Államokhoz való közeledést is jelenti. Kína nem engedheti, hogy a Fülöp-szigetek politikai előnyt kovácsoljon a Huangyan-sziget ügyéből. Kína növelni fogja jelenlétét a sziget környékén.

Wang Yi kínai külügyminiszter, aki nemrég érkezett haza a Bruneiben tartott ASEAN külügyminiszteri konferenciáról, július 2-án nyilvánította ki Kína álláspontját a Kína és a Fülöp-szigetek közötti kérdésről. Hangsúlyozta, hogy a Dél-kínai-tenger ügyei csak békés tárgyalás útján oldhatók meg.

A kínai külügyminiszter kifejtette, hogy ezt a kérdést nem illett volna felhozni az ASEAN külügyminisztereinek konferenciáján, azonban a Fülöp-szigetek mégis felhozta azt, így Kínának nem volt más választása, mint szembesíteni a Fülöp-szigeteket a tényekkel. Wang Yi külügyminiszter sok bizonyítékot hozott fel arra, hogy a Huangyan-sziget mindig is Kína része volt, ezért Kína reakciója, hogy fellépett a Fülöp-szigetek ellen, helyes volt.

Emellett Wang Yi még kifejtette, hogy ezt a két ország közötti kérdést inkább kétoldalú tárgyalások útján kellene megoldani, az nem segít, ha egy multilaterális együttműködési konferencián felhozzák ezt a kérdést.

Más ASEAN tagországok külügyminiszterei is hangoztatták, hogy Kína és az ASEAN közös munkájának köszönhetően már jelentős előrelépések történtek a Dél-kínai-tenger biztonsága területén, és a fennmaradó kérdéseket leginkább a két érintett félnek kellene megoldani – tárgyalásokon keresztül.

A világban az országok és régiók közötti egyre nagyobb kölcsönös függőség miatt a biztonságpolitikai kérdésekre minden ország fokozottan figyel. Idén június 27-én Pekingben rendezték meg a 2. Világbéke Fórumot, melyen több mint 60 országból és térségből közel száz résztvevő érkezett. A fórumra a Tsinghua Egyetemen, Kína egyik leghíresebb egyetemén került sor. A résztvevők tárgyalásokat és eszmecserét folytattak a nemzetközi biztonsági ellenőrzések újabb terveiről és megoldásairól. Li Yuanchao kínai alelnök 27-én délelőtt jelen volt a fórum megnyitóján, ahol megosztotta javaslatait a résztvevőkkel a globális biztonsági kérdéseket illetően.

A Világbéke Fórum az első kínai nem hivatalos magas szintű biztonsági fórum, a tavalyi év után már másodjára rendezték meg. A fórumot világszerte fontosnak tartják, ezért nemcsak a globális biztonságstratégiai ügyekkel foglalkozó szakemberek vesznek részt rajta, hanem több ország vezetői is. 2012-ben az első fórumon Xi Jinping akkori kínai alelnök is részt vett, és a fórumon vázolta a következő tíz év kínai külpolitikáját.

A fórum idei témája a nemzetközi biztonság a világ változása során: béke, fejlődés, innováció. A szervezőbizottság képviselője elmondta, hogy a résztvevők főleg az együttműködések erősítéséről és a konfliktusok kezeléséről tárgyaltak.

Li Yuanchao kínai alelnök az idei fórum megnyitóján kifejtette, hogy a régi gondolkodásmódot el kell felejtenünk ahhoz, hogy a béke, az innováció, az együttműködések, illetve a kölcsönös előnyök által megvalósuljon az új globális biztonság. Amennyiben a különböző országok érdekei összefonódnak, egymással szimbiózisban fejlődnek, úgy a biztonsági kockázatok is nagyban csökkennek. Ezért Kína reméli, hogy a világ országainak együttműködései által létrejöhet a globális biztonság.

Az elmúlt években felszínre került, a Tiaojü-szigetet és a Dél-kínai-tenger szigeteit érintő konfliktus a nemzetközi közösség figyelmének középpontjában áll. Beszédében Li Yuanchao kínai alelnök hangsúlyozta, hogy a kínai külpolitikának a béke az elsődleges célja. Kína a történelmi kérdéseket békésen és tárgyalások útján kívánja megoldani, mely tulajdonképpen az egyetlen valódi megoldás. A konfliktusok megoldását az érintett országoknak együtt kell megtalálniuk.

(Írta/fordította: Zhang Hui)