A kínai Állami Turisztikai Hivatal és a Kínai Idegenforgalmi Kutatóintézet néhány nappal ezelőtt közösen adta ki a 2012 évi tavaszünnepi szabadság idejének idegenforgalmi piacáról szóló kutatási beszámolóját. A beszámoló úgy becsülte, hogy az idei tavaszünnep idején a tengerparti utazás, a külföldi utazás és a kulturális utak lettek a legnépszerűbbek.

Az Idegenforgalmi Kutatóintézet beszámolója szerint az idei tavaszünnepi szabadság idején Kínában összesen 185 millióan turistáskodtak, az idegenforgalomból származó bevételek pedig körülbelül 100 milliárd jüant értek el. Mindkét szám 21%-os növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest. Dai Bin, a kutatóintézet elnöke elmondta:

„A turisták száma idén új rekordot döntött. A rengeteg turista a közlekedés, az élelmiszerellátás és a biztonság területén is rendkívüli nagy feladatot jelent az érintett szervek számára."

A kínai Idegenforgalmi Kutatóintézet és az utazási irodák együtt indított felmérése azt mutatja, hogy a kínai turisták legkedveltebb úticéljai között Lhásza vezett, a külföldi úticélok közül pedig a Maldív-szigetek került a kívánságlista első helyére.

Ge Lei, a China Youth Travel Service piaci osztályának igazgatója elmondta, hogy mivel mindig télre esik a kínai tavaszünnep, a kínai turisták ilyenkor jobban szeretnek trópusi tengerpartra menni, ahol élvezhetik a strandokat, a napsütést és a sokkal szelídebb tengerparti időjárást. A tengerparti úticélok közül az emberek első választása a Maldív-szigetek volt, amit a thaiföldi Phuket és a kínai Hainan tartománybeli Sanya követett. 2011 augusztusában indult meg a közvetlen légijárat Sanghaj és Hawaii között, idén több turista utazott oda is.

„A legutóbbi években már nemcsak a szerelmespárok, hanem egész családok is tervezik, hogy a szabadság alatt elutaznak valamelyik szigetre. Bali, a Maldív-szigetek, a Fülöp-szigeteki Boracay, valamint Guam nagyon népszerű úticélok a kínaiak között. Az idei tavaszünnep idején a China Youth Travel Service (CYTS) három Guamba utazó repülőgépet bérelt, a jegyeket rendkívül gyorsan elkapkodták."

A turisták egyre inkább a jó minőségű turisztikai termékeket részesítik előnyben. A 2012-es tavaszünnep idején a CYTS üzletfeleinek 60%-a jó minűségő külföldi utat válaszott. Ezek között volt az amerikai Disneylandbe, európai kastélyokba és gyógyfürdőkbe, illetve az északi fény megtekintésére szervezett túra is. A kulturális utak között a kínai ősi kisvárosokba, a délkelet-ázsiai templomokhoz és az európai építészetet legkiválóbb alkotásahoz szervezett csoportos utak lettek egyre népszerűbbek. Ge Lei, a CYTS piaci osztályának igazgatója elmondta:

„A kulturális téma idén nagyon népszerű a turisták között. Például a kambodzsai Angkor, az itáliai reneszánsz történelmi nevezetességei, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország ... ezek népszerű célpontok a kulturális utakat választók számára."

Néhány évvel ezelőtt a kínai turisták általában csoportos utakat választottak, amelyekkel egyszerre 8-10 országot is felkereshettek, majd miután visszatértek, nem is emlékeztek az utazás részleteire. Ma már más a trend, sokan inkább egy országban töltenek egy-két hetet, és utazás közben meg tudják tapasztalni a helyi kultúrát és szokásokat. Elég sok turista az utazási irodákon keresztül vásárolja a repülőjegyet és foglalja le a szállodai szobát, az útitervet viszont saját maga állítja össze.

Ge Lei arról is beszélt, hogy Japán is nagyon népszerű úticélnak számít a tavaszünnep idején a kínaiak számára.

„A 2011 márciusi földrengés és szökőár után a japán utazási piac pangott. A 2012-es tavaszünnep idejére azonban már helyreállt a helyzet, a Japánba látogatott turisták száma meg is haladta a tavalyit. A kínaiak családostul síelnek Hokkaidóban, a termálvizeknél, hőforrásoknál fürdenek és a tokiói vidámparkban szórakoznak."

Az IMF a világgazdaság visszaesésére figyelmeztet

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) január 24-én „Beszámoló a világgazdaság kilátásiról" és „Beszámoló a globális pénzügyi stabilitásról" címmel adta ki legutóbbi elemzéseit. Mivel az euróövezeti hitelválság továbbra is terjed, az IMF ismét a világgazdaság rossz kilátásaira figyelmeztetett, és megállapította, hogy az új gazdaságok is egyre nagyobb kihívásokkal néznek szembe. A január 24-i beszámoló következtetése az, hogy az euróövezetre nehezedő nyomás és más régiók gazdaságának gyengesége fenyegeti leginkább a világgazdaság fellendülését. Olivier Blanchard, az IMF vezető közgazdásza január 24-én „rossz hírrel" kezdte beszédét az aznapi sajtóértekezleten.

„Hadd közöljem először a rossz hírt: a lelassult gazdasági fellendülés stagnálásba fordul. A válság központja eredetileg Európa volt, de azóta egyre jobban átterjedt más régiókra is. Még nagyobb veszélyeket rejt magában az euróövezeti válság súlyosbodása, annak eredményeképpen ugyanis a világgazdaság ismét recesszióba süllyedne."

Blanchard elmondta, hogy bár a gazdasági helyzet meglehetősen rossz, azonban még van idő a pénzügypolitika kiigazítására. Ennek érdekében a nemzetgazdaságoknak együtt kell működniük, ugyanakkor készen kell állniuk arra, hogy segítsenek a válság ellen küzdő országoknak, így Spanyolországnak és Olaszországnak. Ezzel kapcsolatban Carlo Cottarelli, az IMF pénzügyekkel foglalkozó tisztviselője arra figyelmeztetett, hogy „egyensúlyt kell tartani" a pénzügypolitikai kiigazítások során.

„Ha túl enyhe a kiigazítás, az nem jó dolog, mert aggodalmat okozhat a politika hitelessége miatt, ami végül a kamatláb növekedéséhez vezethet. Ez nem járul hozzá a gazdasági növekedéshez. De a túl szigorú kiigazítás sem jó, mert akkor nem lesz elég kereslet a termékekre és szolgáltatásokra a gazdaságban. Meg kell tehát találni az egyensúlyt a két véglet között."

Az új gazdaságok jelenleg is óriási kihívásokkal néznek szembe. 2012-ben és 2013-ban a feltörekvő és a fejlődő gazdaságok növekedési üteme átlagosan 5,75%-os lesz, ami sokkal lassabb, mint a 2010-2011-ben elért 6,75% volt. A világgazdasági kilátásokról 2011 szeptemberében kiadott becslésnél pedig 0,5%-kal alacsonyabb. Blanchard úgy véli, hogy ez az eredmény a rossz gazdasági körülményeket, valamint az új gazdaságok alacsony hazai keresletét tükrözi.

A nehézségek ellenére sok közgazdász mégis hisz abban, hogy az új gazdaságokra szép jövő vár. Fred Bergsten, a Peterson gazdasági intézet elnöke kijelentette, hogy az új gazdaságok képesek előmozdítani a világgazdaság növekedését.

„Tudni kell, hogy amikor arról beszélünk, hogy a nemzetgazdaságok fele nehézséggel küzd, akkor ez alatt a fejlett országokat, az Egyesült Államokat, Japánt és Európa országait értjük. De az új gazdaságok még virágzanak, így például a kínai gazdaság növekedési üteme megközelíti a 9%-ot, Ázsia egészéé pedig 8%-os. Az új gazdaságok 6%-os növekedést érnek el, ezért ezek az országok fontos szerepet játszanak a világgazdaságban. Bár a világgazdaság másik felének növekedési üteme lelassult, de nem vagyok pesszimista, mert úgy gondolom, hogy az új gazdaságok képesek a világgazdaságot további haladásra ösztönözni."

Az IMF beszámolója szerint a kínai gazdaság 2012-ben 8,2%-os, 2013-ban pedig 8,8%-os növekedést ér el. Ez a két szám 0,8%-kal, illetve 0,7%-kal alacsonyabb az IMF legutóbbi becslésénél. Ennek kapcsán Bergsten elmondta, hogy az alacsonyabb becsült értékek valószínűleg jó hírt jelentenek Kína számára.

„A kínai gazdasági növekedés üteme jelenleg lassabb, mint korábban volt, ugyanakkor ez az ütem még így is gyors, ráadásul ez a növekedési becslés talán fenntarthatóbb a kínai gazdaság számára. Úgy tűnik, hogy az elkövetkező 10 évben a kínai gazdasági növekedés kilátásai minden okot megadnak az optimizmusra."

Alulértékeltek a kelet-európai pénzek

A gazdasági válság és az európai hitelválság hatására az elmúlt évben egyes kelet-európai pénzek – például a lengyel zloty és a magyar forint – 10%-kal alulértékeltek az euróhoz viszonyítva. A pénz alulértékelése a termékek és szolgáltatások árának csökkenését okozta, ezért sok euróövezeti ország polgára jár át Lengyelországba és Magyarországra vásárolni.

A kelet-európai országok „olcsó szupermarketek" lettek

A kelet-európai országok közül lelenleg csak Szlovákia és Észtország az euróövezet tagja, a többi országban még saját pénzt használnak. Tavaly az európai hitelválság hatására az euró jelentősen leértékelődött, ugyanakkor a kelet-európai országok pénzei még többet vesztettek értékükből.

Magyarország szüntelen harcot folytat a válság ellen. 2012 januárában a forint történelmi mélypontra süllyedt az euróval szemben, 2011-ben pedig 20%-kal leértékelődött. A lengyel zloty árfolyama is 10%-kal csökkent. A kelet-európai országok között a legstabilabb pénze Csehországnak van. De a korona árfolyama is 6%-kal alacsonyabb, mint korábban.

A kelet-európai valuták leértékelése azonban jó hír a szomszédos euróövezeti országok számára. Például az elsőként az euróövezethez csatlakozott szlovákok hétvégeken most már gyakran vásárolnak Magyarországon. A legnagyobb szlovák bank legutóbb kiadott beszámolója szerint az elmúlt három hónapban a szlovákok Magyarországon készpénzzel és hitelkártyával 50%-kal többet költöttek, mint egy évvel korábban. A Kínai Nemzetközi Rádió Kelet-Európában állomásozó tudósítójának megfigyelése szerint a szlovákok háztartási elektromos készülékeket és élelmiszereket vásárolnak Magyarországon. Számukra Magyarország olyan, mint egy olcsó szupermarket, ahova kéthetente elmennek, hogy megvásárolják a szükséges élelmiszereket. Mivel pedig a benzin is olcsóbb valamivel Magyarországon, ezért mielőtt a szlovákak hazatérnek, természetesen teletankolják az autóikat is.

Magyarország mellett Lengyelország a másik bevásárlóparadicsom az euróövezeti országok számára. A lengyel kolbászok és más házi készítésű ételek nagyon híresek egész Európában. A szomszédos németek és szlovákok mindig visznek haza Lengyelországból jó minőségű és olcsó kolbászokat. A lengyel borostyánkő és több más kézművestermék is sokkal olcsóbbnak tűnik a zloty alulértékeltsége miatt, így ezek is nagy népszerűségnek örvendenek az euróövezeti lakosok közt.

Népszerű a külföldi gyógykezelés is

Az Európai Unióhoz történt csatlakozás után Lengyelország, Csehország és más kelet-európai országok egészségügyi rendszerét összhangba hozták az uniós szabványokkal. Ma már Kelet-Európában is sok kórház és orvos rendelkezik korszerű berendezésekkel. Az orvosok és nővérek szakmai-műszaki képzésével biztosítják az egészségügyi szolgáltatások minőséget. A külföldieket kiszolgáló egészségügyi intézményekben angolul és németül is beszélnek, ráadásul az orvosi kezelések viszonylag olcsók. Sok német és osztrák beteg megy kelet-európai országba műtétre vagy más egészségügyi szolgáltatásokért.

Egy felmérés azt mutatja, hogy a nyugat-európaiak főleg fogszabályozás, plasztikai műtét és hidroterápia miatt mennek Kelet-Európába. Ezek az egészségügyi szolgáltatások jóval olcsóbbak Kelet-Európában. Lengyelországban a hidroterápia 30%-kal kerül kevesebbe, mint Németországban, a plasztikai műtétek, a szemműtét és a szájsebészet pedig 50%-kal olcsóbb.

Az utóbbi években ezért gyorsan fejlődik Kelet-Európában az egészségügyi és gyógyturizmus. 2011-ben Lengyelországnak az ebből származó bevétele 15%-kal növekedett az előző évhez képest. Több mint 300 ezer külföldi utazott Lengyelországba valamilyen egészségügyi szolgáltatást igénybe venni. Csehországban a plasztikai műtétek negyedét külföldieken végzik.

Szakértők becslése szerint az elkövetkező néhány évben a lengyel és cseh egészségügyi és gyógyturizmus továbbra is gyors ütemben fog fejlődni.