Mikor az Anhui tartományból származó 25 éves Zeng Yuant – ez természetesen csak egy álnév – kábítószer-fogyasztásért letartóztatta a Jiangsu tartományi rendőrség, a lány még csak nem is sejtette, hogy azok a honlapok buktatták le végül, amiken keresztül a többi drogfogyasztóval tartotta a kapcsolatot.

„Miután regisztráltam ezekre az oldalakra, felfigyeltem arra, hogy sokan kamera előtt lövik be magukat. Mikor arra kértek, én is készítsek ilyen felvételt, belementem," meséli Zeng.

Közel sem ez a lány volt az egyetlen, akit így kaptak el. Országszerte 2120 embert tartóztattak le idén az online kábítószeres bűncselekmények ellen indított kampány során.

Az akció 268 kilogramm drog, 7,93 tonna nyersanyag, 22 fegyver és 719 darab lőszer lefoglalásához vezetett 30 tartományban, autonóm területen és városban, ezen kívül 11 kábítószer előállítással foglalkozó létesítményt is felszámoltak, áll a kínai közbiztonsági minisztérium szeptember 2-i közleményében.

A siker ellenére a kínai rendőrség is elismeri, hogy egyre nehezebben tudja felgöngyölíteni a kábítószeres bűncselekményeket a netezők számának robbanásszerű megnövekedése miatt. Az internet lett a drogfüggők kiokosításának „osztályterme" és a drogkereskedők „piaca" is, ahol eladhatják az áruikat, aminek ékes bizonyítéka az online kábítószeres bűncselekmények számának jelentős megnövekedése az elmúlt években, áll a közleményben.

A láthatatlan weben rejtőzve

A hétköznapi portálokkal ellentétben ezeket az illegális oldalakat nem dobják ki az olyan népszerű keresők, mint a Google vagy a kínai Baidu. Leginkább olyanok viszik a honlapokat, akik széles ismeretségi körrel rendelkeznek a drogfogyasztók közt – és csak bennfentesek kapnak meghívót a szaglászó rendőrök kijátszása érdekében.

A nyugati világban ezek a rejtett honlapok az úgynevezett láthatatlan web részét képezik. Ezek olyan hálózatok, amelyek nem szabványos protokollokat és portokat használnak, amelyeken keresztül csak egymásban megbízó emberek lépnek kapcsolatba. Ahogy Kínában is, a láthatatlan web világszerte az illegális tevékenységek góca, leginkább a drogterjesztésé, vagy más hasonló szörnyűségeké, mint a fegyverkereskedelem vagy gyermekpornográfia terjesztése.

A kínai netes drogdílerek először egy chatszobát hoznak létre az ismert függők becsalogatására. Újabb bennfentesek csak úgy léphetnek be a csoportba, ha személyazonosságuk ellenőrzése után a webmester elküld nekik egy a láthatatlan web egyik oldalára mutató linket.

A kábítószerfüggők könnyűszerrel regisztrálhatnak az ilyen honlapokra.

„Láttam már ilyen oldalakat, nem kellett fizetni a regisztrációért. Csak készítenem kellett magamról egy felvételt, amin drogozom, hogy bebizonyítsam: közéjük tartozom. Mikor megtettem, engedélyt kaptam, hogy maradjak," meséli Wang Xiaoling, akinek egyik barátja mutatta meg a honlapot.

Őt később kipenderítette a webmester, mert felfedezte, hogy csupán kíváncsiságból csatlakozott a csoporthoz és valójában esze ágában sincs kábítószerezni.

„Nagyon óvatosak voltak. Talán attól tartottak, hogy rendőr vagyok," mondja Wang.

Ezek a weboldalak mindig hangosak, izgalmas zene dübörög a háttérben. Mikor valaki belép a szobába, egy videó üdvözli, amin egy fiatal lány kábítószerezik – ez is a fiatal férfiak beédesgetésére szolgál.

„Az idősebb, 40 év feletti drogfüggők inkább hagyományos szereket, köztük heroint és morfiumot fogyasztanak többnyire egyedül vagy néhány barát társaságában. Az átlagosan 17-30 éves fiatalok viszont hajlamosabbak új, izgalmas élményeket ígérő drogokat kipróbálni. És szívesebben is gyűlnek össze, alakítanak ki közösséget," sorolja Ma Zheding, a sanghaji 5. számú kényszer-elkülönítő és detoxikáló központ igazgatója. Az internet kényelmes, biztonságos kiberteret biztosított a drogos élmények megosztására, ezért a láthatatlan web hatalmas hódító utat tett meg ezen a téren az elmúlt években.

„A súlyos függőséget kialakító, természetes anyagokból előállított hagyományos kábítószerekkel összehasonlítva, az új, vegyi anyagokból előállított drogok nem annyira addiktívak. És főként a fiatalok körében válnak népszerűvé," állítja Shi Jianchun, a pekingi kábítószer-felügyelet önkéntes szövetségének aligazgató-helyettese.

„Ennek ellenére az új drogok egészségügyi kockázatai semmivel sem alacsonyabbak, mint a heroin-fogyasztásé. Hallucinációkat és súlyos agykárosodást okozhatnak," figyelmeztet Shi.

Nincs bizonyíték

A kábítószerezés mellett ezeken az oldalakon más illegális ügyletek is zajlanak, sugallja a hivatalos nyilatkozat.

Azonban úgy tűnik, a rendőrségnek ugyancsak meggyűlik a baja, ha ilyen online bűntényekkel kerül szembe, amiért sok kritika is éri.

„Online kábítószeres bűncselekmények már évek óta léteznek, ám úgy tűnik, hogy az ellenük folytatott harcban bevetett lépések nem elég hatékonyak," méltatlankodik Ma.

Szavait alátámasztja, hogy csak meglehetősen megkésve, 2011 augusztusában indult el egy online drogellenes kampány, amely során a rendőrség 12125 gyanúsítottat vett őrizetbe, illetve 308,3 kilogramm kábítószert foglalt le.

Ám a hatósági szerveknek is megvan a maguk baja.

„Az internet népszerűsége nagyon megnehezíti a kábítószer-ellenes akciók dolgát. Az illegális weboldalakat általában igen alaposan elrejtik, és rengeteg regisztrált tagjuk lehet az ország egész területéről," mondja Shi.

Hogy ne keltsék fel a rendőrség gyanúját és ne hagyjanak maguk után bizonyítékot, a tagok mindig kódokat vagy jelszavakat használnak, ha drogokra vagy egyebekre utalnak.

A másik nehézséget a bizonyítékok begyűjtése okozza.

A való élettel ellentétben, ahol könnyű drogkereskedelem nyomaira bukkanni, az online árusítás internetes tranzakciókat tett lehetővé, amik után nem marad kézzelfogható bizonyíték.

„Már beszivárogni sem egyszerű ezekre a honlapokra. De még ha ez sikerül is, a drogozást rögzítő videokamerák képe általában túl homályos a gyanúsítottak beazonosításához, különösen, ha éppen füst gomolyog az arcuk előtt. Ezen kívül, minden tranzakció névtelenül vagy álnéven zajlik, kevés felgöngyölíthető nyomot hagyva maga után," magyarázza Zhang Li, a kínai népi közbiztonsági egyetem kriminológiai oktatója.

A csomagküldő szolgáltatások kiskapui pedig csak tovább rontanak a helyzeten.

Manapság már nincs szükség arra, hogy a dílerek maguk szállítsák ki a cuccot, hisz nyugodt szívvel rábízhatják ezt a feladatot a privát kézbesítőcégekre.

A shenzheni székhelyű SF Express Company egyik futára szerint a csomagokat ugyan elküldik egy központi elosztóba röntgenvizsgálatra, de az korántsem biztos, hogy valamennyit át is világítják.

A vállalat területi menedzsere nem volt hajlandó ezt kommentálni.

A kínai postabiztonsági előírások szerint a kézbesítőknek minden csomagot át kell vizsgálniuk, amit az ügyféltől kaptak. Ha nem lehet megállapítani, hogy egy csomag biztonságos-e, az ügyfélnek hatósági igazolást kell felmutatnia erről, különben szállíthatják el a küldeményét.

Ennek ellenére nagyon kevés expressz csomagküldő szolgálat tartja be az előírásokat.

„Az expressz kiszállítás területén rendkívül kiélezett a verseny. Sok vállalat akar leegyszerűsített csomagellenőrzéssel még több ügyfélre szert tenni," meséli Zhang. Hozzátette, hogy csupán a légi úton szállított csomagokat világítják át. A vasúton vagy közúton szállított küldemények alig 10%-a esik át röntgenvizsgálaton, ami hatalmas előnyhöz juttatta a drogkereskedőket.

Az egyik pekingi díler a Taobaón – a legnagyobb kínai online vásárlóportálon – csokoládénak álcázva kínál termékenységet serkentő készítményeket. Korábban elárulta, hogy sokan vásárolnak tőle, hiszen a vevők tudják, hogy a gyógyszerek biztonságosan célba érnek majd.

„Az expressz futárcégeknek mindig a biztonság és profit közti szakadék áthidalása okozza a legnagyobb dilemmát. Minél gyorsabb a kiszállítás, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a csomagban valami illegális lapul," jegyzi meg Zhang, aki szerint ezeket a vállalatokat is jogilag felelősségre vonhatóvá kellene tenni.

Joghézagok

Bár a kábítószerrel kapcsolatos online bűncselekmények száma emelkedett az utóbbi években, még mindig kevés az ellenük célzatosan hozott törvény.

Míg szabatos törvénycikkek gondoskodnak a drogosokat bújtató bűnözők megbüntetéséről, a weboldalak operátoraira ezek nem vonatkoznak.

„Elméletileg a láthatatlan web honlapjainak üzemeltetői kiberteret, vagyis menedéket biztosítanak a kábítószerfüggőknek, tehát ugyanannak a büntetőtörvénynek hatálya alá kellene esniük. Viszont nincs efféle jogértelmezési gyakorlat, ami végső soron azt jelenti, hogy nem lehet felelősségre vonni őket," kesereg Zhang.

Ez azt eredményezi, hogy a webmesterek enyhe büntetéssel megússzák, bírságot vagy rövid elzárást kapnak, így könnyűszerrel visszaléphetnek a bűnözés útjára.

Zeng úgy tudja, hogy néhány weboldalon kiberpénzzel lehet szerencsejátékot játszani, amit valódi pénzért kell megvenni. Pár honlapon 200 jüanért 20 millió pénzegység jár. Ezen felül az operátorok a VIP-vendégektől is díjat szednek, akik 3-5 ezer jüant fizetnek azért, hogy élvezhessék a kiemelt szolgáltatások előnyeit.

Az egyik Guo nevű operátor nyilatkozata szerint minél magasabb VIP szintet ér el valaki, annál több hatalomra tesz szert, például kitilthat másokat. A státuszuk megőrzéséért a VIP-tagoknak havi 5-600 jüant kell kifizetniük.

Néhány weboldal bevétele elérheti a havi százezer jüant is.

„Ilyen esetekben megvádolhatjuk őket illegális honlapok üzemeltetésével, amiért akár öt év börtönt is kaphatnak," árulja el Zhang.

Az internet ellentmondásos szerepet tölt be az emberek életében. Egyfelől ledönti a kommunikációs korlátokat, viszont azt is lehetővé teszi, hogy virágozzanak az illegális üzelmek a láthatatlan web rejtett bugyraiban. Bár egyelőre úgy tűnik, hogy a dílerek lépéselőnyben vannak, reméljük, a kínai igazságszolgáltatás hamarosan utoléri őket és fényt visz az internet legsötétebb zugaiba is.

vivi