Még egy Kínában élő magyar számára sem könnyű felfogni, mi játszódik le, amikor évente kétszer egyhetes szabadságot kap az ország. Kína október 1-jén ünnepli a népköztársaság megalakulásának évfordulóját, ami egyhetes szünetbe torkollik. Ezt követi a holdnaptár szerint számított, tehát minden évben más időpontra eső második hosszú szünet, a tavaszünnep, vagyis a holdújév, a kínaiak legnagyobb és legfontosabb családi ünnepe. Ez utóbbi – a hét napon át tartó dobhártyaszaggató petárdázást és tűzijátékot leszámítva – viszonylag csendben telik; ilyenkor az ünnepet megelőző és az utolsó pár nap a legmozgalmasabb. 100 milliók ülnek vonatra – ha azon szerencsések közé tartoznak, akik jegyhez jutottak, mivelhogy a hihetetlen számban induló szerelvények és a pótjáratok ellenére is szinte lehetetlen misszió a jegy beszerzése. A kínai újév ünnepén minden szigorúan a családról szól, és ebben nagyon hasonlít a karácsonyhoz, ami ugyebár nem ünnep Kínában.

Ezt a két egyhetes szabadságot az is különösen értékessé teszi, hogy Kínában ritkának számít az a munkahely, ahol öt napnál több fizetett szabadságot adnak. Gondoljanak csak bele, hogy milyen nagy esemény az egyhetes pihenő egy olyan országban, ahol egyébként szinte semmi lehetőség arra, hogy a sok helyen heti hét napon át robotoló munkás szabadságra menjen. Tehát a kínaiak a „kötelezően" családi tavaszünnep mellett csak az októberi egyhetes szabadság idején tudnának hátradőlni a karosszékben, és kicsit megpihenni szűk családi körben. Ehelyett jön a tömegjelentekkel tarkított aranyhét, amit már maguk a kínaiak is aranykáosznak csúfolnak. Az embernek ilyenkor olyan érzése támad, mintha egész Kína útra kelne. Mintha kötelező lenne turistáskodni. Azt több év kínai élet után sem tudom megmondani, hogy ezt belső, vagy külső kényszerből teszik, de azt sem, hogy az utazásban tényleg örömüket lelik-e. A városban hömpölygő tömeget elnézve nehéz elképzelni, hogy a kötelező turisztikai látványosságok közé tartozó pekingi Tiltott Városnál az ünnepek idején tapasztalható lökdösődést, órákon át tartó sorban állást és a nem ritkán verekedésbe torkolló veszekedéseket kellemes élményként élik meg a városnéző turisták. És most még csak a fővárosról beszélünk, ahol relatíve rendezetten zajlik le az ünnep, hiszen az nem engedhető meg, hogy a kormány székhelyén bármi is felzaklassa a mindennapok nyugalmát. És tényleg így van! Volt egy olyan tél, amikor az ország északi felét hó borította, de nem Pekinget! Ez sem a véletlen műve. A fővárosban nem állhat meg az élet, mert ez megbéníthatná az egész országot. Ehhez képest vidéken jóval nagyobb a fejetlenség, és az embertömeg megoldhatatlan probléma elé állítja a helyi kormányzatokat, de az idegenforgalomból származó óriási bevételt látva talán nem is bánják a kaotikus jeleneteket.

A hazai turizmuson az sem könnyített, hogy az idei októberi ünnep hét napján rekordot döntött a külföldre utazott kínaiak száma.

„Az aranyhét sem a nagyközönségnek, sem a turizmusnak nem tesz jót" – állítja Haiyan Song, a Hongkongi Műszaki Egyetem szállodai és turisztikai iskolájának professzora. „Az ünnep évről évre gondot jelent. Idén leginkább a hatalmas tömeg okozott problémákat" – tette hozzá.

A Xinhua (Hszinhua) kínai hírügynökség adatai szerint október 1-jén, tehát a hosszú hét első napján 110 nagysebességű vonat ingázott Peking és a szomszédos Tiencsin között, és csupán ezen a napon 804 ezer turistát szállítottak a főbb tiencsini idegenforgalmi látványosságokhoz. Október 2-án 98 ezren keresték fel a pekingi Nyári Palotát. Egy nappal korábban 175 ezer látogatója volt a Tiltott Városnak, ami egyébként hétezerrel kevesebb a tavalyi rekordhoz képest. A földi paradicsomként emlegetett Hangzhouban a Nyugati-tónak több millió látogatója volt, akik egy nap alatt több mint hétezer cigarettacsikket dobáltak el. Október 1-jén 10 millió 330 ezer utast szállított a kínai állami vasút. Éves szinten ez 13 százalékos növekedés. Ideiglenesen 31 pótszerelvényt indítottak. A közlekedési minisztérium előzetes számításai szerint a hét nap alatt 610 millióan ültek autóba, vagy szálltak hajóra.

Az október 1-jei ünnepi zászlófelvonás a hajnali időpont és az esős időjárás ellenére is óriási tömegeket vonzott az ország legkülönbözőbb részeiből, akik aztán óriási szeméthegyet hagytak maguk után. A 64. évforduló zászlófelvonását megtekintő 110 ezer látogató 5 millió tonna hulladékot termelt a Tienanmen téren.

„Miért viselkedik így az, akinek igazán fontos a hazája?" – írta egy felhasználó a kínai Twitteren, a Weibón.

A Beijing News szerint nem is annyira a hazafiasságról, mint inkább a társadalmi morálról van szó, és azt javasolták, hogy a jövőben a kormányzat biztosítson ingyenes szemétzsákokat.

Az állami hírügynökség „szégyennek" nevezte a szemetelést. „Hogyan várható el a hazafiasság olyanoktól, akik arra is képtelenek, hogy gondoskodjanak a saját szemetükről" – írta a Xinhua.

Egy másik blogger úgy látja, javult a kínaiak magatartása. Az általa belinkelt régi hírek szerint tavaly 8 tonna hulladék maradt hátra a Tienanmen téren, 2005-ben pedig 19 tonna. Ehhez képest tényleg javulás az idei 5 tonna…

Kormányzati adatok szerint a nemzeti ünnep idején 428 millió kínai választotta a turistáskodást, ami sok helyen tömegjelenetekhez vezetett.

Egyre több szakértő véli úgy, hogy a megoldás a hosszú ünnepekről a fizetett szabadság rendszerére való áttérés lenne.

„Alig van hosszú ünnepünk. És így szinte lehetetlen hosszú útra menni. A viszonylag hosszú nemzeti ünnep alatt legalább lehetőségem van arra, hogy utazzak" – mondja egy Pekingbe érkezett turista.

Több megoldás is született arra, hogyan lehetne enyhíteni a problémán.

Az első kínai idegenforgalmi törvény értelmében, amely október 1-jével lépett életbe, a turisztikai látványosságok befogadóképességükön felül nem fogadhatnak látogatókat.

Bevezették a korai figyelmeztetés és a csoportos turisták foglalási rendszerét, hogy a lehető legjobban ki lehessen használni az idegenforgalmi erőforrásokat.

Más lehetséges megoldások is felmerültek, így például a fizetett éves szabadság bevetetése.

Azt mondják, hogy 2020-ra alapvetően el fog terjedni a fizetett éves szabadság rendszere, ami azt jelenti, hogy a munkaadókat arra fogják ösztönözni, hogy 2020-ra magukévá tegyék a rendszert, írja a Kínai Nemzetközi Rádió (CRI) angol nyelvű honlapja.

„Kína hatalmas népessége és regionális különbözősége miatt nem lesz könnyű feladat a fizetett éves szabadság rendszerének elterjesztése. A szabályozás már öt évvel ezelőtt felmerült, de még nagyon távolinak tűnik a rendszer bevezetése. Egyértelmű, hogy ez a legjobb megoldás, hogy elejét vegyék az ünnepeket kísérő tömegjeleneteknek. Mindent meg fogunk tenni a szabályozás végrehajtásának propagálása érdekében" – hangsúlyozta Dai Bin, a kínai turisztikai kutatóintézet igazgatója.

Mindeközben az Államtanács februárban új programot jelentett be a hazai turizmus népszerűsítése érdekében…

feri