„Üdvözlöm Önöket egy picike darab Magyarországon itt." Ezekkel a szavakkal kezdte beszédét Szijjártó Péter a Pekingi Magyar-Kínai Nemzetközi Kereskedelmi Központ (Beijing Hungary-China International Trade Center, BHCITC) november 13-ai megnyitása alkalmából rendezett ceremónián a kínai fővárosban.

A központ a Magyar Nemzeti Kereskedőház kínai képviseleteként fog működni. Az intézmény célja a Kína és Magyarország közötti kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok előmozdítása. Ennek részeként külön hangsúlyt kap majd a Kínába irányuló magyar export és üzleti tevékenység ösztönzése, támogatása.

Magyarország kormánya, amikor 2010-ben hivatalba lépett, alapvetően két stratégia közül választhatott, mondta a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, a magyar-kínai kétoldalú kapcsolatokért felelős kormánybiztos. „Az egyik az az lett volna, hogy valahogy húzzuk össze magunkat picire, és éljük túl a válságot. Mi nem ezt választottuk, hanem a válságra lehetőségként kezdtünk el tekinteni, és megpróbáltuk azt a magunk javára fordítani. Az új stratégiánkat pedig >>keleti nyitásnak<< neveztük el, hiszen annak fókuszában a gyorsabban növekedő piacokkal való stratégiai együttműködés felépítése szerepelt. És bár még egészen pontosan nem tudhatjuk, hogy mi lesz a végeredménye a világban zajló változásoknak, az egészen biztos, hogy a jövőben a válság utáni világban Kínának egészen fontos szerepe lesz. Kína lesz az egyik legerősebb szereplő a válság utáni világban. Ezért a >>keleti nyitás<< stratégiánk egyik alapvető pillére a stratégiai kapcsolat felépítése, és folyamatos erősítése a Kínai Népköztársasággal" – jelentette ki Szijjártó Péter.

A magyar gazdaság nyitott, ezért teljesítménye alapvetően az exportteljesítménytől függ, tette hozzá az államtitkár. A magyar gazdaság exportszerkezete azonban két szempontból is egyoldalú, ezért kiszolgáltatottságot szül, és most ezen kell majd változtatni, mondta. „Először is, szeretnénk azt elérni, hogy 2018-ra a teljes magyar export egyharmada Európán kívülre irányuljon. Másodsorban pedig szeretnénk elérni azt, hogy a magyar exportból a magyar kis- és közepes vállalkozások sokkal nagyobb arányban részesedjenek, mint most. A mi felméréseink szerint Magyarországon 2500-3000 olyan kis- és közepes vállalkozás van, amely sikeres lehet az exportpiacokon, így az ő megerősítésük elvezethet oda, hogy ne a multinacionális vállalatok döntéseitől függjön a magyar exportteljesítmény. Ez a kettős feladat tehát a célkitűzése a magyar kereskedőházi rendszernek. A feladat hatékony végrehajtása érdekében állami tulajdonú Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. tárgyalásokat kezdett ezen kereskedőházat létrehozó magánszemélyekkel és vállaltokkal az állami tulajdonszerzésről."  

Az exportpotenciál jobb kihasználása érdekében létrejött Magyar Nemzeti Kereskedőház a magyar kis- és középvállalkozások külpiacra jutását támogatja és segíti, ezzel fokozva Magyarország gazdaságnövekedését. A magyar kis- és középvállalkozások ezeken keresztül vihetik a világpiacra termékeiket. 

A magyar kormány terve szerint idén összesen hét magyar kereskedőház nyílik külföldön. Ennek a programnak részeként adták át szerdán a pekingi magyar kereskedőházat. 

„Örömmel jelenthetem Önöknek, hogy a tárgyalások révbe értek és már az ügyvédek által elvégzendő papírmunka van hátra. Örömmel jelenthetjük azt is, hogy a magyar-kínai kapcsolatok az idei esztendőben folytatják az elmúlt években tapasztalt dinamikus növekedést. Az idei év első nyolc hónapjában 16 százalékkal tudtuk növelni a magyar exportot Kína irányába" – tájékoztatott Szijjártó Péter, aki hozzátette, hogy a magyar kis- és középvállalkozások a méretüknél és a pénzügyi lehetőségüknél fogva nehezen tudnak sikereket elérni a külpiacokon, ezért azt várják a Pekingben megnyílt kereskedőháztól, hogy tanácsadással, piackutatással és üzleti partnerek keresésével segítse a magyar kis- és középvállalkozások boldogulását a piacon. 

„Nem is kívánhatunk egymásnak mást, minthogy a sikeres állami tulajdonszerzést követően a pekingi magyar kereskedelmi központ járuljon hozzá a kínai-magyar stratégiai gazdasági kapcsolatok további fejlődéséhez" – fejezte be beszédét az államtitkár.

Kínai részről Wang Jinzhen elmondta, bízik abban, hogy a kereskedőház létrehozása hozzájárul a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatának fejlesztéséhez is.

A nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok előmozdításáért felelős kínai tanács (China Council for the Promotion of International Trade, CCPIT) alelnöke a ceremónián kijelentette, hogy Magyarország Kína legfontosabb partetere lett a közép-kelet-európai térségben, és Kína is Magyarország legnagyobb, legfontosabb partnere az európai térségen kívül. Egyre bővül a beruházási és befektetési területek köre. A legnagyobb kínai vállalatok, mint például a Lenovo, a Huawei, a ZTE is képviseltetik magukat Magyarországon. A kínai Wanhua-csoport és a BorsodChem közötti együttműködés a legnagyobb és legnyereségesebb befektetési projekt lett Magyarországon, mondta Wang Jinzhen.

A pekingi magyar kereskedőház megnyitásával egy időpontban ért véget a Kínai Kommunista Párt (KKP) 18. Központi Bizottságának (KB) harmadik plenáris ülése. A mostani ülésszakon, amely a legfontosabb plénum az öt évre megválasztott vezetés számára, elfogadták az átfogó reformirányt kijelölő párthatározat-tervezetet, amely kötelező irányvonallal szolgál minden szintre kiterjedően. A most elfogadott döntés célja a világ második legnagyobb gazdaságának továbbfejlesztése a „reformok átfogó elmélyítésével".  

A plenáris ülésen több javaslatot tettek a képviselők, mint például azt, hogy Kínának meg kell erősítenie a külföld felé nyitó gazdaságát, fogalmazott Wang. A tanács alelnöke reméli, hogy a javaslatnak megfelelően bővülni fognak a kapcsolatok a külföldi és a magyar vállalatokkal is. 

„Kína 12. ötéves tervében szerepel a belföldi kereslet bővítése. És várhatóan a 12. ötéves terv végére a teljes importforgalom el fogja érni a 10 billió dollárt. Ez nagy lehetőséget jelent mindkét ország szereplőinek" – mondta. 

Idén januártól szeptemberig bezárólag a magyar-kínai kereskedelem volumene elérte a 6,4 milliárd dollárt, ebből 2 milliárd dollár a magyar export. Magyarország 2018 előtt elérheti azt a célt, hogy exportjának egyharmada Európán kívüli területekre fog irányulni, jelentette ki Wang.

„Ezért is gondolom azt, hogy a két fél közös erőfeszítéseinek köszönhetően bővülni fog a Magyarországról Kínába irányuló export. Ebben fontos szerepet fog játszani a ma megnyitott kereskedőház, amely majd bemutatja a kínai importőröknek, fogyasztóknak, hogy milyen termékeket tudnak importálni Magyarországról és mely magyar termékeket lehet Kínába exportálni. Remélem, hogy a magyar üzletemberek ezt a platformot felhasználva bemutatják az élenjáró magyar technológiákat is Kínában."

A jövő egyik fontos feladata – fogalmazott a kínai vezető – egymás jobb megismerése, ami megalapozhatja a jövőbeni együttműködéseket is. Abbéli reményének is hangot adott, hogy a kereskedőház még nagyobb szerepet fog játszani a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében.

Az ünnepi megnyitó zárásaként Szijjártó Péter és Wang Jinzhen leleplezték a központ cégtábláját.