aa

A Kínai Nemzetközi Rádió kelet- és kelet-közép-európai hallgatói között meghirdetett „Xishuangbannában biciklizünk" vetélkedőjének nyertesei ellátogattak Xishuangbanna autonóm megye Aini falujába, ahol a háni nemzetiségiek élnek. A háni nemzetiségi színes hímzések vonzzák a tekintetet, a külföldi látogatóknak kedvük is támadt vásárolni néhány darabot. Azonban ők nem tudják, hogy minden színes kép mögött egy történet bújik meg.

„Szerintem ez a hímzett pénztárca szép és divatos, a háni nemzetiségi hímzés különlegességét tükrözi."

„Sok érdekes hímzett árut láttam, ruhákat, cipőket és táskákat, mindegyik hímzett."

„Erre a táskára növény- és virágmotívumokat hímeztek, a színes képek felvidítják az embert."

„Érdekesek ezek a keretbe foglalt hímzések. Li néni elmondta, hogy minden kép mögött van egy történet. Vettem néhány darabot ajándékba."

Az említett Li nénit Li Jinmeinek hívják, helyi háni nemzetiségű. Ezek a keretbe foglalt hímzések a háni nemzetiségi meséket és legendákat ábrázolják.

Li Jinmei általános iskolai tanár volt, ma már nyugdíjas. Vajon miért foglalkozik a hagyományos háni nemzetségi hímzéssel?

2000-ben egy japán turista látogatott a faluba, és a hímzések jelentéséről kérdezte Li Jinmeit, ő azonban nem tudott válaszolni. A képek történeteiért Li Jinmei felkereste a faluban élő összes hímzéssel foglalkozó időst, és jegyezte a történeteket. Korábban nem tudta, hogy minden kép mögött ennyire érdekes történet rejtőzik.

„Például, a rák szemét ábrázoló hímzés arra utal, amikor őseink vándorlás közben eltévedtek, és egy rák mutatta meg nekik a helyes irányt, így megmentve életüket."

Minél jobban megismerte ezeket a történetet Li Jinmei, annál jobban megszerette a hímzést.

A gazdasági fejlődéssel és az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan egyre több háni fiatal fordul el a hagyományos kultúrától, így az lassan eltűnik. Például, a háni népviselethez nélkülözhetetlen hímzést egyre kevesebben sajátítják el. Li Jinmei konkrét lépéseket tett hagyományos kultúrája megmentéséért: diákokat toboroz, tankönyvet szerkeszt és tanítja a hímzés történelmét és technikáit. Az elmúlt öt évben Li Jinhua 2407 diákot tanított meg ezen alapvető fontosságú népművészeti ágra.

„Ez a nemzetiségünk kulturája, ezeket a ruhákat viseljük, ezért kell megtanulni hímezni. A képzés nagyon hasznos." A diákok összesen tízezer darab hímzést készítettek és ebből négyszázezer jüanes jövedelmük származott. A képzés nemcsak továbbörökíti a hagyományos kulturát, hanem jövedelemhez is juttatja fiatalokat.

A hímzési képzés szervezésén kívül Li Jinmei sok különböző kiállításon is részt vett a háni nemzetiségi kultúra bemutatása érdekében. Művei például innovatív tervezési díjban részesültek a második Nemzetiségi Ruházati Kulturális Fesztiválon.

„A hagyományos kultúra átörökítése a célunk, törekszek arra, hogy minél több ember ismerje meg a háni népviseletet."

Li Jinmei törekvései széleskörű elismerést vívtak ki az emberek között.

A xishuangbanái kormányzat is felfigyelt munkásságára, és forrásokat különített el a háni hímzés és történetei beemelésére a háni nemzetiségi kulturális örökségek közé, valamint kiadja a háni hímzést bemutató angol–kínai kétnyelvű könyvet.

Az „Ősi tea és lovas út"

Idén májusban hivatalosan elindult a „Xishuangbannában biciklizünk" című vetélkedő, amit a Kínai Nemzetközi Rádió és a xishuangbannái kormányzat propagandaosztálya közösen rendezett. A vetélkedőben az interneten vagy a rádiós műsoron keresztül lehetett részt venni. Októberben a vetélkedő nyertesei ellátogathattak Kínába, és járhattak a csodálatosan szép Xishuangbanna megyében. Október 26-án a Kelet- és Kelet-Közép-Európából érkezett kilenc nyertes elérkezett útjuk utolsó állomásához, a Xishuangbanna autonóm megyében fekvő Menghai járásba.

Menghai járás Yunnan tartomány Xishuangbanna Dai nemzetiségi autónóm megyéjében fekszik. A dai nemzetiség tagjai Kínán kívül Thaiföldön, Laoszban, Vietnamban és Indiában élnek. A kínai dai-ok főként Yunnan tartomány trópusi völgyeiben és fennsíkjain telepedtek le. A határ közelében élő nemzetiség sajátos kultúráját ápolják Mengjinglai lakói, köztük 400 theravada buddhista. A faluban van egy templom, ahol a fiúkat hét-nyolc éves korukban avatják szerzetessé, így elsajátíthatják a dai írásmódot, történelmet és kultúrát.

Menghai járás a pu'er tea szülőföldje, valamint a Chamagudao-ként ismert, magyarul „Ősi tea és lovas út"-ként fordítható ősi kereskedelmi útvonal kiindulási pontja is egyben. Ez a délnyugat-kínai útvonal a Selyemútnál kevésbé ismert, ám egy rendkívüli jelentőségű, magaslatokon, elhagyott és veszélyes területeken keresztülvezető kereskedelmi útvonal volt. Az út ezenkívül fontos vándorlási útvonal és a kulturális áramlatok ütőere volt Nyugat-Kína népcsoportjai számára. Bár a selyem nem szerepelt az úton szállított áruk között, az idők folyamán az utat a déli Selyemútként kezdték emlegetni, jelezve ezzel a kínai történelemben betöltött rendkívül fontos szerepét.

A pu'er tea egy viszonylag jól körülhatárolható földrajzi terület tradicionális terméke, a területen őshonos fákról, szubtrópusi esőerdőből származó, természetesen és mesterségesen érlelt tea. Itt a teakészítés ezeréves múlttal rendelkezik.

A vetélkedő külföldi nyertesei és a Kínai Nemzetközi Rádió tudósítói felkeresték a teatermelőket és együtt készítettek teát.

„Ködös hegyből jön jó tea" – tartja a szólás. A Ming és Qing dinasztia alatt a pu'er tea népszerűvé és híressé vált, hiszen ezt ajándékozták a császároknak. Az „Ősi tea és lovas út"-ról szólva muszáj megemlíteni a lovas karavánokat. Yunnan tartományban sok hegy és folyó található, a történelem során a ló volt az egyetlen megfelelő közlekedési eszköz. A helyi Yang asszony elmondta:

„A különleges yunnani ló alacsony, zömök lábai vannak, mi csak rövidlábú lónak hívjuk. Az ilyen ló nem tud gyorsan futni, viszont rendkívül kitartó."

A lovas karavánok évszázadokon át teát, cukrot, és sót szállítottak Szecsuánból és Yunnanból Tibetbe és színes, gyönyörű hegyi árukat szállítottak visszafelé.