Mérföldkőként a kínai-magyar kulturális cserekapcsolatok történetében november 13-án hivatalosan megnyílt a Balassi Intézet vezetése alatt működő Magyar Kulturális Központ Pekingben. A központ a főváros keleti részében, a forgalmas Chaoyangmen mellett található Galaxy SOHO A, egy nemrég átadott modern és divatos iroda-, bevásárló-, szabadidős komplexum földszintjén található. Ahogy a piros-fehér-zöld szalag átvágását megelőzően Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára és a magyar-kínai kétoldalú kapcsolatokért felelős kormánybiztos beszédében hangsúlyozta, Magyarország az első közép-európai ország, amely önálló kulturális intézettel mutatkozhat be a kínai közönségnek. Szijjártó elmondta:

„most még egy szinttel feljebb lépünk, a Kínai Népköztársaság kormánya és Magyarország kormánya ugyanis idén június 27-én egy nemzetközi megállapodást írt alá, ez a megállapodás pedig lehetővé tette, hogy létrejöjjön a pekingi Magyar Kulturális Központ. Mi, magyarok büszkék vagyunk arra, hogy harmadik európai uniós tagországaként kapunk lehetőséget egy önálló kulturális intézet megnyitására Pekingben, és büszkék vagyunk arra is, hogy első közép-európai országként mutathatjuk be, saját intézetben, egy önálló intézettel kultúránkat, méltó módon."

A kulturális központ 440 négyzetméteren fekszik, és a körbefutó hatalmas ablakoknak köszönhetően fényárban úszik. Egy iroda, egy kávézó, egy könyvtár, egy előadóhely, egy moziterem és egy kiállítóhely is helyet kapott a központban, s várhatóan egy gyereksarkot is kialakítanak. A központ működésének első napján bemutatták Herczeg Ágnes angol nyelvű kötetét, Bikavér és az öt fűszer – magyar borok a kínai konyhában címmel. Ezt követően Szalay Lajos munkáiból nyílt kiállítás.

A kínai fél képviseletében Xie Jinying, a Kínai Kulturális Minisztérium külföldi kapcsolatokkal foglalkozó igazgatóságának igazgató-helyettese vett részt az ünnepélyes eseményen. Beszédében a Magyar Kulturális Központ elindulásáról elmondta:

„idén a két fél közös erőfeszítéseket tett, hogy kölcsönösen kulturális központot hozhassanak létre egymás országában, ezen erőfeszítések pedig sikerrel jártak. Ezt Kína nagyon fontosnak tartja, és úgy véli, hogy a kulturális központok kölcsönös létrejötte mindenképpen egy új platformot nyújt a két ország kulturális együttműködéseinek, pozitív és fontos szerepet fog játszani a cserekapcsolatokban, az egymás iránti megértés, a közös együttműködés és barátság megerősítésében." Xie hozzátette:

„már nagyon várjuk, hogy a központ minél színesebb rendezvényekkel a kínai nagyközönség számára ablakot nyisson Magyarországra és a magyar kultúrára." A magyar államtitkár hasonló várakozásokkal tekint a két fél kulturális cserekapcsolataira. Szijjártó Pétert hallhatják:

„mi azt várjuk a pekingi magyar kulturális központtól, hogy kiegyensúlyozottan mutassa be a magyar kulturális örökséget, és a magyar kortárs művészetet. Azt várjuk a kulturális központtól, hogy minél előbb Peking színvonalas, pezsgő kulturális életének elismert színhelyévé váljon. Azt várjuk, hogy támogassa hatékonyan a kínai-magyar kapcsolatok további dinamikus fejlődését, és hogy segítse azon törekvésünket, hogy Magyarország Kína kiemelt partnere lehessen a közép-európai térségben."

Az eddigi együttműködésekre és kétoldalú kulturális kapcsolatokra is visszatekintett a magyar államtitkár:

„Az elmúlt évtizedekben összekötött minket a zenei kötelék, modern művészeti alkotásaink kölcsönös megismerése, valamint könyvkultúránk és irodalmaink egymásnak való bemutatása." Erről Xie igazgató-helyettes is hasonlóképpen vélekedett:

„A diplomáciai kapcsolatok felvétele óta folyamatosan fejlődnek Kína és Magyarország kulturális cserekapcsolatai és együttműködései, amelyekben örömteli eredményeket értünk el, és amelyek nagyban hozzájárultak az átfogó kapcsolatok fejlődéséhez."

Mindkét fél képviselője szót ejtett a kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének jövőre ünnepelendő 65. évfordulójáról. Szijjártó Péter elmondta:

„az elmúlt 64 esztendőben rendkívül gazdag kulturális együttműködésre tekinthetünk vissza, és valószínűleg ez az egyik legfőbb oka annak, hogy a kapcsolataink ilyen erősek. Magyarország kormánya keleti nyitás néven egy külügyi és külgazdasági politikát folytat, amelynek egyik nagyon fontos alappillére, hogy Kínával stratégiai kapcsolatot építsük föl, és azt folyamatosan erősítsük is. Azonban azt is tudjuk, hogy két ország kapcsolata csak akkor lehet hosszú távon kiszámítható és eredményes, hogyha annak alapját az emberek közötti barátság, kölcsönös megértés és tisztelet jelenti."

Xie Jinying úr is hangsúlyozta a következő esztendő fontosságát:

„jövőre ünnepeljük a diplomáciai kapcsolataink felvételének 65. évfordulóját. Kína kész Magyarországgal együtt erőfeszítéséket tenni újabb együttműködési területek és módok felkutatásában, a kulturális együttműködések és cserekapcsolatok további elmélyítésében, ezzel is folyamatosan előmozdítva a két ország kapcsolatainak fejlődését."

A megnyitón Hatos Pál, a Balassi Intézet és egyben a külföldi magyar kulturális intézetek főigazgatója is beszédet mondott. Ezt követően nyilatkozott rádiónk munkatársának, aki arról kérdezte, hogy a térségben miért Kína élvezett elsőbbséget a magyar kultúra terjesztésében.

„Kína természetes módón élvezett elsőbbséget, hiszen méreteinél, jelentőségénél fogva a világ legnépesebb országa, a világ második legnagyobb gazdasága, kulturálisan rendkívül kiterjedt, tehát itt ez evidencia."

Arról, hogy az új központ kizárólag kulturális, vagy gazdasági célokat is szolgál-e, Hatos Pál elmondta:

„Egy országképet formálni kell, és egy országkép promócióját leginkább az adott ország kultúrája tudja megmutatni. Ezért alakultak a Konfuciusz Intézetek. Rengeteg olyan eszközt alkalmaz Kína is a „public diplomacy" jegyében, amely ezt elősegíti. Tehát én is azt gondolom, hogy van összefüggés a gazdasági tevékenység, a kapcsolatok intenzitása és a kulturális intézet tevékenysége között, de természetesen nem mi szerzünk üzletfeleket, hanem a megértést szolgáljuk a két nép között. „

Munkatársunk arról is kérdezte Hatost, hogy melyik lehet a második kínai város, ahol Magyar Kulturális Központ nyílik.

„Nem elsősorban azon kell gondolkodnunk, hogy melyik kínai városban lesz a második, hanem azon, hogy a pekingi intézet elfogadott legyen Pekingben, meg tudja szólítani a kínai művészeket, a kultúra iránt érdeklődő kínaiakat. Ha ez sikeres lesz, akkor gondolkodhatunk a továbblépésen."

Egyelőre még nem világos, hogy a pekingi, illetve kínai közönség körében mennyire lesz népszerű a Magyar Kulturális Központ, illetve más külföldi országok kulturális képviseletei. Az azonban biztos, hogy nyitva áll a lehetőség más országok kultúrájának népszerűsítése előtt, a nyitott közönség és a nyitott kultúra pedig egymást támogatva kölcsönösen erősítik egymást.