1217 |
„Úgy gondolom, hogy a KKP 18. kongresszusának harmadik ülésén a kínai reformpolitika jövőjéről hozott döntés segíti a külpolitika eredményesebbé tételét és a külföldi országokkal folytatott együttműködéseket. Ennek oka, hogy az ülésnek hála a külföldi partnereink biztosak lehetnek abban, hogy Kína folyamatosan fejleszti a reform és nyitás politikáját. Elmondható, hogy a bejelentett döntés a Kína és a kelet- és közép-európai országok közötti együttműködések alapjául szolgál."
A kínai reform és nyitás politikájának elmélyítése volt a 18. KKP-kongresszus harmadik ülésének főtémája. Kína csak akkor válhat egy gazdag, demokratikus, civilizált és harmanikus országgá, ha helyes reformok születnek. Erről Cui Hongjian elmondta, hogy az ülés előtt számos európai ország aggódott a reformok megakadása és a kínai gazdaság fejlődése miatt.
„Tudjuk, hogy az elmúlt hónapokban az európai országokban, különösen a közép- és kelet-európai országokban fontos téma volt, hogy Kína kitart-e a reform és nyitás politikája mellett, várhatók-e újabb reformok? A mostani ülésen közzétett döntés eloszlatta e kérdéseket, így ezeknek az országoknak már nem kell aggódniuk a kínai gazdaság jövőbeli fejlődése miatt."
Az eltelt 35 évben a reform és nyitás politikájának hála Kína sokat fejlődött, ennek köszönhetően most Kína nem olyan szegény ország, mint 35 évvel ezelőtt. A Kínai Kommunista Párt 18. pártkongresszusának idén novemberben lezárult harmadik ülése után tovább folytatódnak a reformok, ezzel Kína még jobban hozzá fog járulni a világ fejlődéséhez. Cui Hongjian szerint a KKP döntése a világ minden országa számára jó hírt jelent, természetesen a közép- és kelet-európai országok számára is.
„Elmondhatjuk, hogy a KKP 18. kongresszusának harmadik ülésén bejelentett döntések nagyon jó hírt jelentenek a világnak. Ennek köszönhetően a Kína és a közép- és kelet-európai országok közötti kapcsolatok tovább mélyülnek. Például a leendő együttműködésekről szóló tárgyalásokkor, mondjuk a befektetések, az energetika és a közlekedés terén, a kínai reform és nyitás politikája szolgál majd alapelvként."
Az ülésen elfogadott döntés egyértelműen rámutat, hogy a gazdasági globalizáció új trendjeihez alkalmazkodva egyszerre szükséges a külső és a belső nyitás, a külföldi befektetők vonzása és a kínai külföldi befektetések bátorítása, amelyek kölcsönösen erősítik egymást. Jelenleg Kína és a közép- és kelet-európai országok egyaránt fontos fejlődési szakaszukban járnak, így szükségük van egymásra, és szívesen együttműködnek minden területen. Cui Hongjian, a Kínai Nemzetközi Tanulmányok Intézetének európai ügyekkel foglalkozó vezető kutatója elmondta:
„A reform és nyitás politikájának újabb fordulója azt eredményezi, hogy a kínai piac még nagyobb része nyílik meg a világ számára, így a közép- és kelet-európai térség számos vállalata beléphet a kínai piacra. Természetesen a kínai befektetők ezekben az országokban is újabb lehetőségeket kaphatnak. A döntés azt biztosítja, hogy a két fél közötti együttműködések folyamatosak lesznek, azoknak nem lesz semmi akadálya."
Szakértők szerint a gazdasági rendszer reformja a kínai reform politikájának legfontosabb része. A döntés szerint további kedvező szabályozás szükséges annak érdekében, hogy a külföldi befektetések könnyebben érjék el Kínát, ezzel több együttműködési lehetőség is várható. Az elmúlt években Kína és a közép- és kelet-európai országok közötti gazdasági kapcsolat sokat fejlődött, a kínai gazdaság gyors fejlődésével ez a kapcsolat még erősödött is. Statisztikai adatok szerint 2013 végéig a közép- és kelet-európai országokban található kínai befektetések értéke elérte a 629 millió dollárt. Cui Hongjian szerint ez még egy aránylag szerény összeg, viszont az együttműködések potenciálja nagyon nagy.
„A befektetések területén óriási kiaknázatlan lehetőségek vannak. Azt tudjuk, hogy eddig aránylag kevés kínai befektetés történt a régióban, azonban ez azt is jelenti, hogy nagy a fejlődési potenciál. A régió mezőgazdasága és energetikai szektora például fejlettebb, mint Kínáé, így a kínai befektetők sok lehetőséget találhatnak ezeken a területeken."
Li Keqiang kínai miniszterelnök bukaresti látogatásakor a sajtóban üdvözölte a régió népeit. Üdvözletében leírta, hogy a közép- és kelet-európai országok nagyon jó minőségű hús-, tej- és alkohol termékeket állítanak elő, a kínai urbanicázió előrehaladtával pedig ezekre egyre nagyobb kereslet mutatkozik. Elmondható, hogy a két fél között évről évre egyre több együttműködési lehetőség jelenik meg.
Cui Hongjian szerint a pénzügyi együttműködések is fontossá fognak válni a két fél között. Az elmúlt években a globális pénzügyi válság és az európai hitelválság miatt nagyon visszaesett a befektetésekre fordítható pénz mennyisége az európai országokban. A kínai kormány 2012-ben 10 milliárd dollár értékű különleges hitelt ajánlott fel a Kína és a közép- és kelet-európai országok közötti együttműködések fejlődéséért, valamint számos kedvezményes szabályozást is kidolgozott az infrastruktúra, az új technológiák és a környezetvédelem terén.
„A jövőben a pénzügyi területen is egyre több együttműködésre számítok. Az látható, hogy az európai országok nagyon szeretnének együttműködni Kínával ezen a területen. Az lesz a legfontosabb feladata a kínai kormánynak, hogy stabilabbá tegye a jüan árfolyamát. Erről tulajdonképpen Kína sokat tanulhat ezektől az európai országoktól is."
Az együttműködések fejlődése természetesen nemcsak lehetőségeket teremt a két fél között, hanem több problémát is a felszínre hozhat.
„Persze azt is el kell ismernünk, hogy a Kína és a közép- és kelet-európai országok közötti együttműködés során felmerülhetnek problémák és komplikációk. Úgy gondolom, hogy ki kell tartanunk a legutóbbi kongresszus, a nyitás szellemisége mellett, és akkor át tudunk lendülni a nehézségeken. Én nagyon optimistán tekintek Kína és a régió együttműködési kilátásaira."
