Dr. Orbán Viktor az akadémia nemzetközi kapcsolatokkal, világgazdasággal és több irányzattal foglalkozó szakértői, Kínában dolgozó külföldi diplomaták, valamint a magyar és a kínai sajtó képviselői előtt tartott előadást. A magyar kormányfő beszédét három részre lehet osztani. Először az adósságválsággal küzdő Európai Unió helyzetéről, a válság okairól és a megoldásról beszélt, majd a közép-európai országok, köztük Magyarország, gazdaságfejlődésének jelenlegi helyzetét és politikáját elemezte, végzetül pedig a befektetés iránti regionális igényről szólt, valamint a magyar kormány keleti nyitás politikájáról.

Orbán Viktor az európai adósságválságra úgy tekint, mint egy új korszak kezdetére, amely szükségszerű nyitást hozott, nemcsak gazdaságilag, de politikailag is.

ORBÁN VIKTOR: Nem egy konjunkturális gazdasági válsággal küszködik ma a nyugati világ, benne Európa, hanem inkább arról van szó, hogy a világ egy teljesen új korszakba lépett, és eddigi kiemelkedő erőterek visszasüllyednek a középszerűségbe, és helyettük – időnként a helyükön is – új gazdasági központok emelkednek fel. Itt többről van szó, mint egyszerű gazdasági átalakulásról. Valójában az egész világ hatalmi viszonyai vannak átalakulóban, és ezeknek a hatalmi viszonyoknak az átrendeződését éljük meg.

Az uniós állampolgárokra vetítve is nagyon súlyos terhet jelent az adósságválság.

ORBÁN VIKTOR: Az az út, amin ma az európai világ jár, az tovább nem járható, és lassan kifogy a lábunk alól a talaj.

A magyar miniszterelnök szerint az EU hibás irányban indult el.

ORBÁN VIKTOR: Végül is azt kell mondanom, hogy az európai gazdaságot sújtó válság nem konjunkturális természetű, hanem alapvetően szerkezeti és versenyképességi. Nem lehet tehát abban reménykedni, bár Európában sokan reménykednek ebben, de én ezt a véleményt nem osztom… Nem szabad reménykedni abban, hogy a konjunkturális bajok eltűnése után az európai élet ott folytatódhat, ahol a gazdasági válság előtt megszakadt valamikor 2007-2008-ban.

Valójában Európa egy olyan válságban van, amelyet otthon szeretnek világgazdasági válságnak nevezni.

Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi válság nem véletlen, hanem mély, gyökeres oka van. 

ORBÁN VIKTOR: De ha Európa nem hirdet meg egy új stratégiát, akkor egyre gyengébbé fog válni, és a világban zajló folyamatokat csak elfogadni tudja majd, de nem lesz képes bekapcsolódni azok alakításába. És ha nem is irányító, de legalább befolyásoló szerepet sem lesz képes játszani. Egy kontinens számára, egy gazdasági, katonai, politikai szövetség számára ez egy sötét jövőkép.

A probléma megoldása során először is a kérdéseket kell tisztázni. 

ORBÁN VIKTOR: Európa ma még ott tart, hogy először is őszintén kell szembenézni a helyzettel, és jó kérdést kell föltenni, mert ha az ember nem tesz föl jó kérdést, kicsi esélye van arra, hogy jó választ kapjon.

A sok ok közül a magyar miniszterelnök szerint az instabil euró a legfontosabb. 

ORBÁN VIKTOR: [H]ogy az Európai Unió többsége által használt közös pénz, az euró stabilizálása nélkül nem lehetséges versenyképes európai gazdaságot fölépíteni. Azt is tudjuk, az eurót csak abban az esetben lehet stabilizálni, hogyha az abban részt vevő, tehát a monetáris unióban részt vevő államok a mainál mélyebb integrációra szánják el magukat.

Az előadást követően Orbán Viktor egy kínai szakértő kérdésére válaszolva Magyarország eurózónához való csatlakozásáról is kifejtette véleményét.

ORBÁN VIKTOR: És Közép-Európa, benne Magyarország, úgy gondolom, hogy így tekintett a gazdasági válságra. Lengyelországnak, Csehországnak, Szlovákiának már évek óta komoly gazdasági sikerei vannak, és az elmúlt három évben Magyarország is csatlakozott ezekhez az országokhoz; már nekünk is vannak a válság idején is gazdasági sikereink.

A közép-európai térség lehet a motorja az egész EU gazdasági fejlődésének, hangsúlyozta.

ORBÁN VIKTOR: [H]ogy a következő 8-10 évben az európai gazdaság növekedésnek forrása az Közép-Európa lesz. Mindenki egyetért abban, hogy a legmagasabb növekedési rátát a közép-európai országok fogják majd mutatni.

Ennek kapcsán a magyar miniszterelnök üdvözölte a kínai szerepvállalást a feltörekvő közép-európai folyamatokban.

ORBÁN VIKTOR: És itt kell egy szót mondanom Kína lehetőségeiről is. Mert mi szeretnénk, hogyha Kína is bekapcsolódna Közép-Európa, s azon belül Magyarország fejlesztésébe.

Az Európai Unió az általa modernizációra költött összegeket hétéves költségvetési szakaszokban határozza meg. Közép-Európa infrastruktúrája félkész állapotban van. Nincsen még autópálya, megfelelően modern vasút, mondjuk Varsó és Budapest között. Nincs összekötve észak-déli irányba az Adria a Baltikummal. Itt fejlesztésekre volna szükség. Azonban az Európai Unió a következő hét évben nem finanszírozza ezeket a fejlesztéseket. És az országok, amelyekről beszélek, pedig továbbra is tőkeszegény országok, tehát nekünk infrastruktúrafejlesztésre és ahhoz kapcsolódó finanszírozásra lesz szükségünk a következő időszakban, a következő évtizedben.

Itt látok lehetőséget arra, hogyha Kína nagy súllyal akar megjelenni Európában és Közép-Európában, akkor a közép-európai infrastruktúra modernizációjának fölépítésében vehet részt, és annak finanszírozásában tud szerepet vállalni. Ez találkozik a közép-európai népek, az Európai Unió és szerintem Kína érdekeivel is. Remélem, hogy ilyen megállapodásokat a következő időszakban tető alá tudunk majd hozni.

Orbán Viktor ismertette a magyar kormány „keleti nyitás" politikáját is.

ORBÁN VIKTOR: Egy úgynevezett keleti nyitás politikát is, hogy visszatérjünk azokra a piacokra, amelyeken valaha ott voltunk, de 1990 után kiszorultunk.

Csak az elmúlt öt hónapban én látogatást tettem és megállapodásokat kötöttem Indiában, Japánban, Törökországban, Oroszországban és Kínában. Ez jól mutatja, hogy Magyarország ezeken a fölemelkedőben lévő és erős országokban szeretne nagyobb súllyal jelen lenni, mint korábban. Ma a magyar exportnak csak 11 százaléka megy az Európai Unión kívülre. Az a célkitűzésünk, hogy 2018-ra ez 33 százalékra növekedjen. Ez feszített és ambiciózus cél, de elérhető.

A magyar kormányfő három pontban foglalta össze Magyarország előnyeit, és ezzel befejezte előadását.

ORBÁN VIKTOR: Először is, a földrajzi fekvés miatt; mi Közép-Európa szívében vagyunk. A második, – így fogalmazott – az emberek miatt, akik tudnak és hajlandóak is dolgozni. És a harmadik pedig, a jó kormányzás miatt, amely támogatja a külföldi befektetéseket.

Nos, tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Meggyőződésem, hogyha ehhez még a jó, kedvező földrajzi fekvéshez a dolgozni akaró és dolgozni tudó jól képzett munkaerőhöz, a jó kormányzati teljesítményhez képesek leszünk biztosítani a gazdaság számára még a mainál is alacsonyabb adórendszert, és ha el tudjuk érni a célunkat, hogy Európában nálunk legyen a legolcsóbb az energia, akkor meggyőződésem, hogy Európa legversenyképesebb gazdaságát alakíthatjuk ki ebből 10 milliós Magyarországból.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Magyarországon választások lesznek áprilisban. Abban az esetben, hogyha a választópolgárok a 2010-ben megkezdett politika folyatása mellett döntenek – erre van esély –, akkor meggyőződésem, Magyarország be tudja váltani, valósággá tudja tenni az előtte álló lehetőségeket. És meggyőződésem, hogy akkor az a politika, amely Magyarország és például Kína között gazdasági stratégiai partnerséget kíván fölépíteni, folytatódni fog, és összeköthetjük a sikeres közép-európai országokat a világ növekedésének motorját jelentő ázsiai növekedési központokkal, azon belül Kínával is. Vagyis úgy gondolom, hogy szép jövő előtt állnak a kínai-magyar kapcsolatok.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.