A kínai gazdaság fejlődésével az emberek egyre többet költenek szórakozásra. Például a hagyományos kínai tavaszünnep alatt az emberek már nem maradnak végig otthonukban, hanem moziba is mennek. Az elmúlt években egyre több animációs film került a tavaszünnepre időzítve a mozikba. Természetesen ezek az animációs filmek már nem amerikai, hanem kínai produkciók. Ebből is látható, hogy gyorsan fejlődik a kínai animációs ipar.

Az Animációs Ipar Kékkönyvét, a kínai animációs ipar 2013-as fejlődésének beszámolóját az elmúlt napokban Pekingben tették közzé. E kékkönyv azt mutatja, hogy az elmúlt években a kínai animációs ipar sokat és gyorsan fejlődött. A tizedik ötéves terv végrehajtásának idején (2001-2005) a kínai animációs ipar értéke elérte a 10 milliárd jüant, azonban 2012-ben már 76 milliárd jüanra növelkedett. Ugyanakkor a gyors fejlődés közben sok probléma is felvetődött. A fejlett országokkal összehasonlítva, a kínai animációs ipar több problémája is szembeötlő. A következőkben erről hallhatják beszámolónkat.

Ma úr, miután az Egyesült Államokban megszerezte animációs diplomáját, hazatért Kínába, hogy saját animációs céget alapítson. Ma úr elmondta, hogy azért tért haza, mert úgy gondolta, hogy több lehetőség kínálkozik majd számára a kínai animációs piacon. Azonban cége megalakulása óta eltelt két évben úgy tapasztalta, hogy több nehézség miatt cége nem tud előrelépni.

„Miután hazatértem, rögtön megalapítottam a saját cégemet. Ezután sokat dolgoztam és kidolgoztunk néhány animációs figurát. Az a baj, hogy a piacon egyből megjelentek a figuráinkra nagyon hasonlító más karakterek. Szóval elmondhatom, hogy Kínában nem kényszeríthető ki megfelelően a szellemi tulajdonjogok védelme. Ha valamelyik cég azt akarja, hogy saját animációit bemutassák a tévében, akkor sok-sok pénzt kell fizetnie a helyi televizió hivatalnak. Az új, kis animációs cégek számára ez túl sok pénz, alig tudjuk kifizetni. Ezért mondom, hogy nagyon nehéz bemutatni termékünket a közönségnek."

A Ma úr által említett, a szellemi tulajdonjogok védelmével kapcsolatos probléma az egyik nagyon fontos oka annak, hogy a kínai animációs ipar fejlődése elmarad az optimálistól. Lu Bin, az Animációs Ipar Kékkönyvének főszerkesztője, egyben a Pekingi Filmakadémia Animációs karának professzora szerint jelenleg nagy baj van a szellemi tulajdonjogok védelmével az animációs ipar területén. A jövőben a kormánynak megfelelő törvényeket kell kidolgoznia, hogy megvédjék a kínai animációs ipar fejlődését.

„A társadalmi környezet fejlődése a kulturális ipar fejlődésének legfontosabb alapja, természetesen itt a jó szociális és piaci környezetről beszélek. Jelenleg Kínában a szellemi tulajdonjogok védelmének kikényszerítésével van probléma, főleg az animációs ipar fejlődésének területén. Pedig csak akkor léphetnek előre az animációs alkotók, ha tiszteletben tartják a szellemi tulajdonjogaikat."

Ezzel szemben a Hongkongi Különleges Közigazgatási Régióban nagyon jó a szellemi tulajdonjogok védelme az animációs ipar fejlődésének terén. Ma Haoliang, a hongkongi Takungpao című lap főszerkesztő-helyettese kifejtette, hogy azért fejlődhet jól a hongkongi animációs ipar, mert a helyi vámhivatal és a Szellemi Tulajdonjogi Hivatal sokat tett az animációs ipar fejlődéséért, ennek köszönhetően sok animációs innováció született Hongkongban.

„Például a Hongkongi Szellemi Tulajdonjogi Hivatalnak különleges kerete van arra, hogy befektessen a rendkívüli innovációkba, és különösen a kis- és középvállalkozásoknak nyújt támogatást. Emellett a hivatal nem avatkozik bele a cégek irányításába."

A nemrég közzétett kékkönyv szerint a kínai animációs ipar még nagyon fiatal, és sok problémával néz még szembe. Bár létrejöttek együttműködések, de ezek nem jártak jelentős eredménnyel. Niu Xingzhen, az Animációs Ipar Kékkönyének egyik szerkesztője, a Zhongyuan Animációs Akadémia vezetője szerint a kínai animációs iparban dolgozó emberek túlnyomórészt fiatalok, akik kevés tapasztalattal rendelkeznek.

„Tulajdonképpen még sokat kell törnünk azon a fejünket, hogy hogyan fejleszthetnénk Kína saját animációs iparát. Több kínai jellegzetességgel kellene ellátnunk a figuráinkat is."

Kína nemrég a harmadik legnagyobb filmgyártó országgá vált a világon Hollywood és az indiai Bollywood után. Természetesen az animációs ipar ezzel is sokkal fejlődött. További jó hír, hogy kínai és magyar alkotók is együttműködést kezdtek. Idén augusztusban egy 32 fős animációs delegáció érkezett Kínából Budapestre. A Kínai Animációs és Internetkultúra Szövetség alelnöke vezetésével, 16 magyar animációs stúdió és számos képzőművész tevékenységével ismerkednek meg Magyarországon. A tanulmányút célja, hogy a szecsuani animációs szakemberek képet alkothassanak arról, hogy hogyan váltak nemzetközileg sikeressé a magyar animációs stúdiók, és egyben a filmes befektetési lehetőségekről is tájékozódtak.

Tavaly augusztus 26-án egy egynapos rendezvény jött létre a Magyar Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa, valamint Kína budapesti nagykövetsége közötti együttműködésnek köszönhetően a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. A kínai-magyar együttműködés évek óta eredményesen működik: tavaly júliusban a Médiatanács nagysikerű kínai filmnapokat tartott Budapesten, 2011 novemberében a Kínai Népköztársaság Rádió-, Film- és Televízió Hivatalának (SARFT) elnöke, Caj Fu-csao (Cai Fuchao) tett látogatást a Médiatanács elnökénél, 2011 júniusában pedig a 14. Sanghaji Filmfesztiválon tartottak jó kritikai visszhangot kapott magyar filmhetet. A tervek között szerepel a jövőben egy a Kínai Népköztársaságban megtartandó magyar filmfesztivál is.

Az elmúlt években a kínai kormány egyre több figyelmet szentel a szellemi tulajdonjogok védelmének. 2013 decemberében Washingtonban, az Egyesült Államok fővárosában létrejött egy találkozó is a szellemi tulajdonjogok védelméről. Több érintett kínai hivatal küldött képviselőket erre a találkozóra. A résztvevő kínai és amerikai szakértők eszmecserét folytatottak sok, a szellemi tulajdonjogok védelmével kapcsolatos kérdésről, továbbá a releváns feladatokról, illetve azok jobb végrehajtásáról.

Chen Fuli a washingtoni kínai nagykövetség képviseletében a találkozón beszédet mondott, melyben kifejtette, hogy a szellemi tulajdonjogok védelme mindig is egy fontos kérdés volt a kínai-amerikai kereskedelmi kapcsolatok fejlődésében.

„A kínai-amerikai kereskedelmi kapcsolat a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének egyik legfontosabb része. Sőt, a kereskedelmi kapcsolat és együttműködés ma már nagyon fontos szerepet játszik a kétoldalú kapcsolatok fejlődésében. Ezért mondjuk, hogy a szellemi tulajdonjogok védelmének erősítése hozzájárul a kereskedelmi kapcsolatok fejlődéséhez."

Chen Fuli elmondta, hogy a kínai kormány fontosnak tartja a szellemi tulajdonjogok védelmét, folyamatosan fejleszti és tökéletesíti azt, és már eddig is jelentős eredmények születtek ez ügyben. Emellett Kína kitart a nyitás elve mellett, így aktívan tárgyal az Egyesült Államok, illetve más országok szakértőivel is, annak érdekében, hogy Kína tanulhasson ezen országok tapasztalataiból a szellemi tulajdonjogok védelme terén.

„A kínai kormány szeretne külföldi szakértőkkel eszmecserét folytatni és tanulni tőlük a szellemi tulajdonjogok védelmének terén, annak érdekében, hogy elősegítse az innovációt és az új technológiák fejlődését, és hogy a globális szellemi tulajdonjogok védelme harmonikusan fejlődön, így a globális kereskedelem is stabilabban és egészségesebben fejlődhet."