A pekingi Fangcaodi Általános Iskola diákkórusa rendhagyó módon szöveg nélkül, csak a dallam követésével gyakorol. A 9-10 éves gyerekekből álló harminc-negyven fős kórus a „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak" című magyar népdalt tanulja. Kodály Zoltán zeneszerző, népzenekutató, zenetudós, akadémikus, a zenepedagógia megújítója ebből a népdalból komponálta a „Táncnóta" című kórusművet.

Vajon miért pont egy magyar dalra esett a kínai általános iskola diákkórusának választása? He Yuan, a Fangcaodi Általános Iskola énektanárnője, a kórus vezetője elmondta, hogy ezzel a magyar művel fognak részt venni a pekingi általános iskolások és középiskolások pekingi művészeti fesztiváljának kórusversenyén. „Ma ez a trend a pekingi általános iskolai és középiskolai kórusokban. Az általános iskolák, alsó vagy felső középiskolák kórusai gyakran választanak magyar művet a versenyekre. Ennek több oka is van. Először is, úgy gondoljuk, hogy a magyar kórusművek összhangzása, dallama, az előadás hatása egyaránt különleges. Egy szó, mint száz, a darabok minősége miatt választjuk a magyar műveket. Másodszor, a mi általános iskolánk nagyon fontosnak tartja a Kodály-féle zenepedagógiai koncepciót. A zeneoktatásban a Kodály-módszer egy-két elemét is alkalmazzuk, különösen az összhangzattan oktatásában."

Kodály zenei nevelési koncepcióját Kínában Kodály-módszerként ismerik. A Kínai Kodály Szövetség 1991 óta működik, és a Nemzetközi Kodály Szövetség tagja, de a kínaiak már a módszer kidolgozása óta foglalkoznak ezzel a nevelési koncepcióval. Dr. Mészáros Sándor, Magyarország volt kínai nagykövete 2007-ben Kodály Zoltán születésének 125. és halálának 40. évfordulója alkalmából a Kínai Kodály Szövetségnek átadott díszoklevelében úgy fogalmazott, hogy „Kína, a világ legnépesebb országa több évtizede, szinte a kezdetektől komoly érdeklődést mutat Kodály Zoltán élete és munkássága, az ún. Kodály-módszer Kínában való meghonosítása iránt". Ez egyáltalán nem véletlen. Az 50-es években a kínai kormány állami ösztöndíjasokat küldött Magyarországra, akik a nyelv, a kémia és a szénbányászat mellett sportot, zenét is tanultak. Zong Bai, a Kínai Kodály Szövetség jelenlegi tiszteletbeli elnöke, a Kínai Központi Zenekonzervatórium hegedűtanszékének igazgatója 1959 és 1960 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián tanult, de más Magyarországon tanult vagy továbbképzésen részt vett kínai zenészek is arra törekednek, hogy minél több kínaival megismertessék a magyar zenét és a Kodály-módszert.

A Fangcaodi Általános Iskola kórusának működéséről He Yuan tanárnő mesél. „A Fangcaodi Általános Iskola diákkórusa hosszú múltra tekint vissza. Az általános iskolának van külföldi és kínai osztálya. A kórus mindkettőből válogat gyerekeket. A kórus tagjai nemcsak versenyeken vesznek részt, hanem a kultúra nagyköveteként nemzetközi eseményeken, de nagykövetségeken is fel szoktak lépni. Ezért színvonalas dalokat próbálunk választani; a magyar művek mellett amerikai és orosz kórusműveket is előadunk."

A Fangcaodi Általános Iskola Peking keleti részén található, ahol sok külföldi nagykövetség van. Közel van Magyarország pekingi nagykövetsége is. Így nem véletlen, hogy sok külföldi diplomata gyerekei tanulnak az iskolában. A kórusnak brit és orosz tagjai is vannak, de magyar sajnos nincs, persze az is igaz, hogy az általános iskolának magyar tanulója sincs. Volt egy magyar diákjuk, ám ő tavaly kijárta az iskolát és most középiskolás. Most, hogy nincs senki, aki segíthetne a magyar dalszöveg begyakorlásában, inkább a dallamra koncentrálnak, de már a magyar szöveggel is barátkoznak.

A gyerekkórus hetente kétszer gyakorol, és a „Táncnóta" dallamát két hónapja tanulják és gyakorolják. Az általános iskola a mindennapi oktatás fontos részének tekinti a zenei képzést. A diákkórus mellett van egy diákzenekaruk is. A diákkórus az előző pekingi városi versenyen első díjat szerzett. He Yuan tanárnő elmondása szerint a pekingi általános és középiskolák mind nagyon komolyan veszik a megmérettetést. Az első forduló a kerületi verseny. A Fangcaodi Általános Iskola Chaoyang kerülethez tartozik, és csak innen több mint száz iskola nevezett. Minden kerület legjobb harminc iskolája juthat tovább a városi versenyre, ahol a több mint száz résztvevőből a tíz legjobb kap első díjat. Ismét He Yuan tanárnőt hallják. „Az előző versenyen szerzett első díj nagy öröm, de így az elvárások is komolyak, ami nagy nyomást jelent. Ezért esett a választásunk erre a nehéz magyar műre. Nagyon hosszú és a legnehezebb rész öt szólamból áll. De persze a képességünknek megfelelően választottunk. Tagjaink többsége már két éve gyakorol a kórusban, így biztos alapokkal rendelkeznek, és nem állítjuk őket megoldhatatlan feladat elé. Az előző verseny első helyezése után most a cél az, hogy ne okozzunk csalódást és jól szerepeljünk. Egy másik feladat is vár ránk: Pekinget, Kínát fogjuk képviselni az Egyesült Államokban egy zenei fesztiválon."

Kínai általános iskola nemzetközi diákkórusa magyar népdalt énekel az Egyesült Államokban… Ez már nem is lehetne ennél nemzetközibb! A versenyen részt vevő diákkórusnak két művet kell előadnia, kötelezően egy kínai nyelvű és egy idegen nyelvű darabot. He Yuan szerint idén két különleges műre esett a választásuk. Az idegen nyelvű dal, ahogy He tanárnő mondta, technikailag nagyon nehéz. A kínai dal szintén speciális, hiszen egy olyan kórusművet választottak, amelyet egy amerikai zenész írt kínai nyelvre.

Vajon a diákkórus tagjai mit gondolnak a magyar dalról? Du Xueyi és Zhu Yihui ötödikes tanulók. Ők mind a ketten szeretik a magyar dalt. „A felső, középső és alsó szólamot kánonban, több egymás után induló szólamban énekeljük, és ez több résznél is megismétlődik. Korábban sohasem énekeltem kánonban, és ilyen kórusmű kottáját sem láttam. Szerintem ezért nagyon érdekes. Ezért szeretem nagyon a dalt" – mondja Du.

„Szerintem nagyon jó a dallamok összhangzása. És nagyon szép, amikor a felső szólam találkozik a középsővel. Nekem ez tetszik a dalban" – meséli Zhu.

A két kislány nem sokat tud Magyarországról vagy a magyarokról. Du Xueyi a magyar Attraction látványszínház kínai tavaszünnepi fellépését említette a kínai köztévé gálaműsorában. Zhu Yihui, aki az általános iskola zenekarának is tagja és klarinéton játszik, elmondta, hogy ismeri Brahms V. Magyar Táncát.

Kínában évek óta nagy hangsúlyt kap az úgynevezett „átfogó fejlődést segítő oktatás". Ez már nem „vizsgaközpontú oktatást" takar, és az idegen nyelv, a matematika, a kémia, a fizika oktatásán kívül a zene, a sport, a földrajz és sok más terület is fontos szerephez jut. A külföldi kórusmű előadása szintén jó próbálkozás.